Az emberek félnek a ráktól, de remélnek

100 ezer lakosra 200 daganatos megbetegedйs jut

2001. április 27., 02:00 , 15. szám
Oleg Scsadev: Veszélyes hinni a kuruzslóknak és sarlatánoknak

A rák korunk egyik legelterjedtebb betegsége. A legtöbb ember fél tőle, hisz nemre, korra, életszínvonalra való tekintet nélkül szedi áldozatait. A félelemérzetet egyrészt a rákkal kapcsolatos ismeretek hiánya, másrészt a betegség gyógyíthatóságával kapcsolatos negatív tapasztalatok táplálják. A daganatos betegségek elterjedtségének, gyógyításának kárpátaljai vonatkozásairól a megyei onkológiai kórház főorvosát, Oleg Scsadevet kérdeztük.

– Az onkológiai betegségek évezredek óta jelen vannak az emberiség történetében, amit az őskori sírok leleteinek vizsgálatai is alátámasztanak – tájékoztat a főorvos. – A daganatos megbetegedések kortól függetlenül fenyegetik a társadalmat az újszülöttektől az aggastyánokig. Világviszonylatban évente 4-5%-kal nő a rákos megbetegedések száma, és ez jellemző Ukrajnára is.

– Mi a helyzet vidékünkön?

– Országos viszonylatban Kárpátalján a legalacsonyabb a megbetegedések száma, a betegség egyes fajtái esetében pedig közép-európai viszonylatban is jónak mondhatók a mutatók. Ez leginkább a kevéssé szennyezett környezetnek köszönhető. Ennek ellenére megyénkben 100000 lakosra 200 daganatos megbetegedés jut, ami évente 2600 új beteget jelent. Ez többszörösen meghaladja pl. a tuberkulózisban szenvedők számát.

– Mit kell tudni a daganatos betegségekről?

– Daganat, tumor az emberi test bármely szervében vagy szervrendszerében kifejlődhet, ami lehet rossz-, illetve jóindulatú. Az utóbbi esetben a betegség maradéktalanul felszámolható. A tudomány egyelőre nem talált választ a daganat kialakulásának okaira, az látszik csak biztosnak, hogy léteznek bizonyos befolyásoló tényezők. Ide tartoznak a környezeti ártalmak, úgymint a napfény káros sugarai, a nehézfémekkel szeny­nyezett víz és levegő; továbbá a veszélyes munkahelyi ártalmak: a radiáció, az egészségre káros kémiai anya­gok közelsége. Hatásukat tekintve a felsorolt tényezőket követik a helytelen táplálkozási és életviteli szokások, illetve a káros szenvedélyek. Ösz­szefoglalva elmondható, hogy a környezet- és szervezetszennyezés növekedésével nő a rákos megbetegedések kialakulásának valószínűsége is.

– Kiket veszélyeztet leginkább a kór?

– Elsősorban a középkorúakat. Nemtől függetlenül legelterjedtebb a tüdőrák. A férfiak esetében ezen kívül leggyakoribb a gyomor-, gége-, torokrák, a nőknél pedig a mell-, méh- és bőrrák. Az emberek sajnos egyre kevésbé törődnek magukkal, testük elváltozásaival, közérze­tük romlásával. Nem járnak például rendszeresen fogorvoshoz, s így a szájüregben kialakuló daganatokat, amelyek egyébként könnyen felismerhetők és jó eséllyel gyógyíthatók, a legtöbbször késve diagnosztizálják.

– Mennyire megalapozott az az elterjedt vélekedés, miszerint a rák gyógyíthatatlan?

– Ebben a formában nem igaz. Minden azon múlik, meny­n­yire előrehaladott a betegség, mikor kezdődik el a kezelés. Az idejében felismert, vagyis még az 1-2. stádiumban lévő rosszindulatú daganat gyakorlatilag teljes mértékben gyógyítható. A műtéten átesett betegeink sok esetben még 10-15 évig képesek teljesértékű életet élni, tehát fájdalommentesen, akár dolgozva is, nem pedig ápolásra szoruló fekvőbetegként. Ma sokkal hatékonyabb a gyógykezelés, mint akár tíz évvel ezelőtt. Az emberek többsége azonban ezzel nincs tisztában, s ha meghallja a diagnózist, rögtön halálraítéltként tekint magára vagy családtagjára. Sajnos sokan továbbra is hisznek a sarlatánoknak, akik ténykedésükkel még inkább kitolják a gyógykezelés kezdetének időpontját. Az onkológiában azonban néha egy-két nap is sokat számít.

– Mennyire költséges a gyógykezelés?

– Ez is a betegség előrehaladottságától függ. Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy nyugaton egy korai stádiumban lévő beteg évi kezelése 4 ezer dollárba kerül, egy nagyon súlyos betegé pedig elérheti akár a 250 ezer dollárt is. A korai felismerés fontosságának tehát nyomós gazdasági motivációi is vannak.

Popovics Zsuzsanna

Az élethez mindenki ragaszkodik

Bakancsos Katalin Asz­tély­ból került a kórházba. A diagnózis – mellrák. Édesapja is daganatos betegség következtében hunyt el, két felnőtt lánya most érte aggódik.

– Nem szégyellem a betegségemet, szeretnék szembeszállni vele. Félelem természetesen van bennem, de úgy érzem, jó kezekben vagyok. Tudja, a betegség elől nincs hova menekülni, a családom vigasztal, én pedig igyekszem feltétlen bizalommal lenni orvosaim iránt.

Egy másik hölgybeteg a Nagyszőlősi járásból van itt. Ő nem kívánta elárulni nevét.

– Három éve műtöttek mellrákra, jól is voltam, de a múlt évben elkezdtem fulladni, és lefogytam 32 kilóra – mondja. – Áttét keletkezett a tüdőmben, közölték az orvosok, így újabb hosszadalmas kezelések elé nézek. Hat kemoterápián kell részt vennem, most vagyok itt másodszor. Nagyon sokba kerülnek a gyógyszerek, a fecskendők és a vitaminok, bár idén jobb a helyzet, mint korábban. Gyermekeim segítenek anyagilag, hisz özvegy vagyok. Az élethez természetesen mindenki ragaszkodik, és bármit megtenne, hogy felépülhessen.