2001. szeptember 28.

2001. szeptember 28., 02:00 , 37. szám

Szentírás vasárnapja

„A szívtelen gazdag elnyeri méltó büntetését, a szegény Lázár üdvözöl.” Lk 16, 19-31

Az ember a földi életben állandó döntéshelyzetben van. Mit tegyek, mit mondjak, kivel barátkozzam, kinek segítsek? Minden cselekedetünk és szavunk jelzi, hogy mi van a szívünkben.

Az evangéliumban szereplő gazdagnak önmagával volt tele a szíve. Így az önzés és a gonosz lélek jelévé vált. Mi, a megkereszteltek, Isten Országának a jelei vagyunk. De egy jel csak akkor hasznos, ha egyértelmű és állandó.

Egy idegen országban a nagykövet jelzi nemzetének jelenlétét. A nagykövet képviseli a saját országát. Az ő tetteiből és szavaiból, az ő viselkedéséből ítélik meg, milyen az országa. Ő az élő kapcsolat két nép között.

Ma Jézus azt mondja nekünk, hogy feladatunk van. Jelei vagyunk az örök életnek. Hitünkkel és életünk példájával mutassunk túl a földi gondok és gazdagságok körén. Jelei vagyunk a kinyilatkoztatásnak is.

Szentírás vasárnapján különösen is fontos erre gondolnunk. Ma kiemelt helyen van a Biblia, jeléül annak, hogy Isten szeret, hogy szólni akar hozzánk. Van Teremtőnk! Van Mó­zesünk és vannak prófétáink. Van Jézusunk, akiben Isten minden gazdagságot megadott nekünk! Van Szentlélek, aki erőt és bölcsességet ad minden döntésünkhöz. Van Egyházunk, mely segít szentségeivel és hagyományaival, a közösség erejével.

Jézus ma felszólít engem és téged is, Testvérem, hogy legyünk Isten Országának vonzó tanúi a világban. Ehhez kérjük a Szentlélek Isten segítségét.

Németh Imre
OFM, plébános Munkács