Nincs többé baj a gázzal Fertősalmáson

Egy falu összefogott

2001. december 21., 01:00 , 49. szám

Fertősalmás lakóit hosszú ideig foglalkoztatta a település földgázellátásának ügye, lévén, hogy a környező településeken már évek óta ezen gazdaságos energia szolgáltatja a meleget. Miután a járási közigazgatás ez évi költségvetése hozzájárult a Nagypalád és Fer­tősal­más közötti összekötő gázvezeték kiépítéséhez, ősszel a település lakossága is a cselekvés mellett döntött.

– Szeptemberben megalakult az utcai szövetkezet, amely a településen át húzódó fővezeték lefektetését, valamint a vezeték egyes házakhoz való csatlakoztatásának megszervezését tűzte ki céljául – tudtuk meg Botos Attilától, az érintett község tanácselnökétől. – Lényeges momentum volt továbbá, hogy elhatároztuk, nem a hagyományos alapanyaggal és technikával végeztetjük a munkát, hanem a korszerű és gyors polietiléncsöves módszert alkalmazzuk. Első körben összesen 173 lakóház tulajdonosa csatlakozott a szövetkezethez, így 1120 hriv­nyában állapítottuk meg a költségek egy házra eső részét. Mára a munka „látványos” szakasza elkészült: megépült a települések közti fővezeték, az elosztóállomás, a falu területén át húzódó gerincvezeték. A további feladatok közé tartozik az elszámolás az érintett cégekkel és a lakossággal, valamint a gáz eljuttatásának megszervezése.

A munkából a szövetkezet kilenc tagjának is jócskán kijutott, akik számára bőséges „tapasztalattal” járt a háromszori pénzbegyűjtés, az anyag rendelése, fogadása, illetve a földmunkálatok lebonyolítása.

– Amikor elvállaltuk a munkát, nem tudtuk, mi vár ránk, és úgy érzem, a legtöbben nem is igen vágnánk bele még egyszer – véli Taracközi István, a szövetkezet kijelölt vezetője. – Elsősorban az emberek nagyfokú bizalmatlansága gátolta a munkánkat, mert nagyon kevesen hittek abban, hogy amit elkezdtünk, azt véghez is visszük. Másrészt, a Kárpáti–Szignál ukrán–magyar vegyes vállalat olyan tempóval haladt a munkával, hogy szinte két hét leforgása alatt be kellett gyűjtenünk a házankénti 1120 hrivnyát, amire kevesen voltak felkészülve. További költséget jelentett az elosztók és a gázórák beszerzése, valamint a lakóházakon belül a gázvezetékek, a konvektorok felszerelése, ami legalább még egyszer ennyi pénzbe került. Drága dolog ez, nem vitás, de ha az egész falu hozzájárult volna a közös költségekhez, azok akár a felére is csökkenhettek volna.

– A földmunkálatokból a lakosság is aktívan kivette a részét – mondja Bíró Vencel szövetkezeti tag, helyi vállalkozó. – Néhány napra az egész falu csákányt és lapátot fogott, hogy a megadott időre elkészüljön az összességében több kilométeres árokrendszer. Ugyanakkor, noha mindannyiunk érdeke azt diktálta, hogy ki-ki igyekezzen betartani az előírásokat és a megadott határidőt, fennakadások itt is előfordultak. Volt, aki az 1,3 méteres árokmélységet sokallta, más a homokágyat tartotta túlzásnak, így az embereket esetenként az „igazunkról” is meg kellett győzni. Hasonló volt a helyzet a közös költségekkel is, mert kevesen értették, miért annyi az annyi. Pedig a megállapodás szerint, amennyiben a végelszámolást követően marad felesleg, azt mindenkinek visszafizetjük, csakúgy, mint a későbbiekben csatlakozni szándékozók által befizetett összeg rájuk eső részét.

A nehézségek dacára Fer­tősalmásra nemsokára megérkezik a gáz, és karácsony tájékán előreláthatóan már több mint félszáz otthonban fűtenek majd földgázzal, ami valószínűleg feledteti az ügy érdekében eljárók fáradtságát és sérelmeit. A faluért tettük, amit tettünk – vallják az érintettek –, a többi nem fontos...

Szép gesztusként értékelhető, hogy a közös költségek terhére a helyi orvosi rendelő és az iskola elé is gázcsap került. Kötelességünknek éreztük – mondják az emberek –, a többi viszont az állam dolga.

A gázvezetékrendszer ünnepélyes átadására a tervek szerint december végén kerül majd sor.

P. Zs.