A legtöbbet a munkába járók potyáznak

Veszteséges a vasúti személyszállítás

2002. január 4., 01:00 , 51. szám

Akik mindennapos utazók az ukrán államvasutak járatain, azok többsége igyekszik átvenni vagy kidolgozni valamilyen technikát, melynek segítségével megúszhatja, vagy legalábbis csökkentheti havi utazási költségeit. Ennek legegyszerűbb módja a „potyázás”. Sokféle módszer létezik erre, aminthogy az államvasutak is megpróbál küzdeni a jelenség ellen, ám úgy tűnik, meglehetősen kevés sikerrel.

Amíg a járatokat nem ellenőrizték rendszeresen, addig a bliccelés sem volt nehéz feladat, de napjainkra már a vasút is megelégelte a potyázókat, és szigorított az ellenőrzésen. Ma már alig van olyan járat, amelyen ne lennének kalauzok. Különösen igaz ez a felújított vonatokra, ahol már felszálláskor kérik ellenőrzésre a menetjegyeket. Ennek hatására az ellenőrök (provodnyikok) szerint egyre kevesebb a jegy nélküli utas. De mi történik, ha az utas mégis jegy nélkül száll fel a vonatra, és fennakad az ellenőr hálóján?

Petro Bezuglij, a lembergi vasút ungvári vonalfőnökségének személyforgalmi igazgatója hangsúlyozta, hogy a kommunizmussal együtt véget ért az ingyenes utazások korszaka is. A jegyellenőrök feladata, hogy kiszűrjék a bliccelőket, s ha az utas nem vett jegyet, jogukban áll megbüntetni. Az ellenőrök szerint viszont jogi helyzetük nem túl fényes. A lebuktatott utasokkal első menetben legfeljebb annyit tehetnek, hogy büntetésképpen javasolhatják a jegy tízszeres árának (ez minimum 8,50 hr) kifizetését, vagy felajánlhatják, hogy hagyják el a vonatot a következő megállóhelyen. De mi történik akkor, ha a potyautas mégsem hajlandó teljesíteni egyik „ajánlatot” sem? Semmi. Az ellenőrnek ugyanis nem áll jogában erőszakkal leszállásra kényszeríteni az utast. Ezt csupán a vasúti rendőrök tehetnék meg, de ők napjainkban már nem találhatók meg a vonatokon. Sőt, több állomáson már a rendőrőrsöt is felszámolták.

A legtöbb „ingyen utazó” az ingázó munkavállalók közül kerül ki, tudtuk meg. Természetesen nem mindenki potyázik jószántából. Az általános nincstelenség miatt nagyon sokan azért nem váltanak menetjegyet, mert egyszerűen nincs rá pénzük.

A rendvédelmi szervek „viszszavonulásával” magyarázható egy másik, mára megszokottá vált vasúti jelenség: a vagonokat ellepő koldusok és alkalmi árusok hada.

Az ellenőrök elmondása szerint a Királyháza és Aknaszlatina közötti vonalszakaszon a legrosszabb a helyzet. Állításuk szerint itt sokkal több a potyautas, és sokkal agresszívebben lépnek fel az ellenőrökkel szemben. Persze ebben az esetben is hiba lenne általánosítani, de az is tény például, hogy ezen a szakaszon törik ki a legtöbb ablakot a vasúti pálya mellett játszó gyerekek, akik szórakozásnak tekintik a közlekedő vonat kővel, sárral való dobálását.

Sajnálatos módon a vonatok állapota továbbra is siralmas. Petro Bezuglij lapunknak elmondta: a vasúti személyszállítás még mindig veszteséges, aminek egyik oka, hogy a helyileg illetékes hatalmi szervek nem térítik meg a vasútnak az utazási kedvezményeket élvező polgárok útiköltségét. Elmondása szerint a vasút a közeljövőben peres eljárásokat indít ezen tartozások behajtásáért.

karmacsi-baráth

Nem változnak a vasúti tarifák

A 2001–2002. években változatlanok maradnak az Ukrzaliznica állami vasúttársaság személy- és áruszállítási tarifái – jelentette a MigNews internetes hírújság. Georgij Kirpa, az Ukrzaliznica főigazgatója szerint a vasúttársaság egy sor gazdasági programot dolgozott ki, melyek megvalósítása pótlólagos forrásokat biztosít a társaságnak, s ez lehetővé teszi, hogy ne emeljék a tarifákat.

Jelenleg az ukrán vasút bonyolítja le az ukrajnai teherszállítás 90%-át és a személyszállítás 60%-át. A parlament által november 29-én elfogadott törvény lehetővé teszi a vasúti közlekedési infrastruktúra, valamint a vasúton használatos eszközöket, gépeket előállító vállalatok magánosítását.