Osztódva bár, de egységesen?

Parlamenti idényzárás

2002. július 12., 02:00 , 78. szám

A parlamenti választások óta tartó kinevezési hullám lassan elül. Következményeként összeáll az ország új kádermozaikja. A nagy tablónak vannak alig észrevehető összetevői, mint egy-egy járási adminisztráció elnökének cse­réje, és olyanok is, amelyek jelzésértékűnek tekinthetők. Az összkép azonban egyértelmű: az államelnök által támogatott pártok katasztrofális listás eredményei el­lenére Kucsma elnök tovább erősítette hatalmi pozícióit.

Az elnöki adminisztráció elnökhelyettesévé K. Horos­kovszkijt nevezték ki, akit a nyilvánosság az óriásplakátjairól és egyébként is a méregdrága kampányával feltűnést keltett KOP vezéreként ismerhetett meg, valamint arról, hogy ez az erőfeszítés 1%-ot hozott a konyhára. A bennfentesek azonban tudják, hogy az ifjú (33 éves) politikus a Pincsuk vezette dnyepro­pet­rovszki klán uszályához tartozik. Így Medved­csuk mellett az elnöki adminisztráció irányításába a kijevi bürokrácián kívül egy főtanácsadón keresztül a donyeckiek, a helyettesen keresztül pedig a dnyepro­pet­rovszkiak is beleszólást nyertek. Az egyensúly tehát helyreállt, még mielőtt komolyan megbillent volna valakinek a javára.

Persze kérdés, hogy a megfiatalított és politikusokkal feltöltött új vezetés mennyire lesz képes az intrikák helyett együttműködni valamilyen nagy, közös cél érdekében. Illetve az is kérdéses, hogy mi lesz az a bizonyos nagy közös cél. Egyelőre két ilyen stratégiai terv jön szóba:

1. Kucsma elnök harmadik elnökségének előkészítése;

2. az új hatalompárti elnökjelölt kiválasztása és felfuttatása.

Az előrejelzéseknek megfelelően bekövetkezett a parlamenti frakciók látványos elszaporodása, számuk 6-ról 13-ra növekedett. Ez úgy történt, hogy a legnagyobb frakció, az Egységes Ukrajna nyolc kisebbre oszlott fel. Az elemzőnek most az lenne a feladata, hogy felsorolja, melyik elnevezés mögött melyik klán vagy csoportosulás bújik meg, ám ez azzal járna, hogy számos, egyszerre nehezen megjegyezhető információt kellene az olvasóra zúdítani. Célszerűbb akkor ismertetni az új frakciókat, amikor valamilyen érdekes politikai történés kapcsán merül fel a nevük.

Az osztódási folyamat érdekes eleme, hogy a hatalompárt magvát alkotó donyeckiek végül szintén mini frakciót alkottak: a Régiók Pártjának frakciója csupán 35 főt számlál. Az egyik magyarázat erre, hogy a potenciális tagok egy másik meglepetésszerűen létrehozott frakcióban, az Európai Választás nevűben kötöttek ki. Ez az adóhatósági (M. Azarov) lobbi saját frakciója, amit a parlamenti köznyelv nyom­­ban el is nevezett „eu­ró­nak”.

A leglényegesebb dolog, amit az osztódással kapcsolatban érdemes megjegyezni, nem egyik vagy másik szabadon engedett csoportosulás jellemzése, hanem az, hogy ezek feltételesen vannak „szabadlábra” helyezve. Az elnöki gesztus azt hivatott jelenteni: miután kitartottatok Az Egységes Ukrajnáért választási tömörülésben, majd a frakcióban, amíg tartott a legfontosabb politikai játszma a parlamenti kulcspozíciók ellenőrzéséért, most már mindenki lobbizhat külön a saját érdekében. Persze azzal a feltétellel, hogy fontos ügyekben annak rendje és módja szerint ismét összesereglenek a közös (elnöki) zászló alá, mint egy parlamenti népfelkelés.

Idáig csupán egyetlen ilyen alkalom adódott, az viszont elsöprő sikert hozott. 347-en (a szükséges 226 helyett) szavazták meg Kucsma elnök jelöltjének, Sz. Piszkunnak főügyésszé való kinevezését. Parlamenti szempontból a főügyész legfőbb jogosítványa, hogy ő kérheti a parlamenttől egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ilyen beadvány ritkán érkezik a parlamentbe (az elmúlt összehívás alatt mindössze 3 alkalommal), viszont ez idáig még vala­meny­­nyinek eleget tettek a képviselők. Igaz, két esetben az áldozat nem került ukrán börtönbe, mivel az egyik (Laza­renko) egy amerikai, a másik (Zser­dickij) pedig német büntetés-végrehajtási intézmény vendégszeretetét élvezi. Piszkun elsöprő támogatása egyébként azért is meglepő, mert magán az elnökpárti táboron belül is több jelöltért lobbiztak. Ráadásul Piszkun az adórendőrségtől került az ügyészséghez, ami nyilván mélyen sértette az ügyész­­ségen belül felnőtt vezetőgárdát. Végül mégis csupán Mo­rozék és Tyimosenkóék sza­­vaztak ellene.

Úgy tűnik tehát, hogy a politikai szezon Ukrajnában Kucsma elnök diadalának jegyében zárul.

Sz. K. M.