Pomogáts Béla: A magyar kul­tú­ra támogatása a legfontosabb

Megalakult az Illyés Közalapítvány új kuratóriuma

2002. október 11., 02:00 , 91. szám

Hétfőn Budapesten megalakult a határon túli magyarság támogatására hivatott Illyés Közalapítvány új kuratóriuma. Pomogáts Bélát, az Anyanyelvi Konferencia elnökét, az alapítvány most hivatalba lépett kuratóriumának elnökét elképzeléseiről, az Illyés Közalapítványnak a magyar kultúra megőrzésében játszott szerepéről kérdeztük.

– Azt hiszem, minden ilyen intézmény mun­káját, mint amilyen az Illyés Kö­z­­­ala­pít­vány is, két tényező ha­tározhatja meg: az egyik a folytonosság, a másik a megújulás. Véleményem szerint a kettőt együtt kell képviselni. Azt szeretném, hogy az alapítvány folytassa azt, amit az elmúlt évtizedben és az elmúlt négy évben végzett. Vagyis elkötelezetten vegyen részt a határokon túl élő magyarság, a magyar közösségek és intézmények támogatásában. Sőt, lehetőség szerint növelje is ezt a támogatást. Még mielőtt átvettem volna a kuratórium vezetését, már próbáltam tenni valamit annak érdekében, hogy ne pusztán megőrizzük az elmúlt évben és az azt megelőzően adott pénzügyi kereteket, hanem próbáljuk azokat bővíteni. Hogy mi lesz ennek az eredménye, ma még nem tudható. Az azonban bizonyos, hogy nagyon sok támogatásra van szük­­­ség a határokon túl, tehát amennyire ezt a magyar költségvetés teherbíró képessége lehetővé teszi, növelni kell az erre fordítható összegeket.

– Vannak-e már konkrét elképzelései a kuratórium mű­kö­désével kapcsolatban?

– Vannak. Először is szeretném, ha növekedne alapítványunk egyes határon túli régiókban működő alkuratóriumainak szerepe. Vagyis hogy az al­ku­ra­tó­riumok szabadon dönthessenek a maguk hatáskörében azon pénzeszközökről, amelyeket a Közalapítvány keretéből számukra juttatnak, tehát a budapesti kuratórium kevésbé szóljon bele ezen pénzek elosztásába. Mint ismeretes, az Illyés Közalapítvány pénzügyi kerete úgy oszlik meg, hogy annak egy része az alkuratóriumok számára van leosztva, hozzávetőlegesen az egyes kisebbségi területek magyar lakossága számarányának függvényében. Azt szeretném, hogy változtassunk ezen egy kicsit, méghozzá éppen Kárpátalja előnyére. Tehát véleményem szerint Kárpátaljára az itteni magyarság számarányától függetlenül egy kicsit nagyobb összeget kell előirányozni, mert itt több a tennivaló. Szeretném továbbá, hogy a budapesti kuratórium ülésein, amikor eldőlnek az egyes kárpát-medencei régiók támogatásának kérdései, mindig jelen legyenek az adott régió alkura­tó­riu­má­nak vezetői, s bele tudjanak szólni ezekbe a döntésekbe.

– Ön korábban többször hangsúlyozta, hogy kiemelt szerepet tulajdonít a magyar kultúra támogatásának a határon túli magyarság körében. Hogyan tükröződhet ez az alapítvány munkájában az elkövetkező négy évben?

– Személyes törekvésem is, hogy a kisebbségi magyar kultúra nagyobb támogatásban részesüljön. Ma már nem csupán az Illyés Közalapítvány feladata a határon túli magyarság támogatása, vagyis számos gazdasági és egyéb beruházást más forrásból is lehet finanszírozni. Éppen ezért tűnik számomra célszerűnek, hogy az Illyés Közalapítvány támogatási lehetőségein belül nagyobb szerephez jusson a kultúra, ezen belül többek között az oktatás, oktatási és kulturális intézmények, lapok, folyóiratok, könyvkiadók, kulturális egyesületek támogatása. Azt hiszem, ez stratégiai feladat, mert tapasztalatom és meggyőződésem szerint hosszú­ távon a kisebbségi sorsban lévő magyarságot elsősorban anyanyelvének és kultúrájának védelmével támogathatjuk.

– farkas –