Konszenzus a módosításról
A kedvezménytörvényről tárgyalt a Máért
Budapesten vasárnap került sor a Magyar Állandó Értekezlet hatodik ülésére, melynek központi témája a kedvezménytörvény tervezett módosítása volt.
Magyarország stabilizációs tényező kíván lenni a térségben a jövőben is – hangsúlyozta Medgyessy Péter miniszterelnök, aki bejelentette: 2003 tavaszán Magyarország uniós csatlakozásának a határon túli magyarságot érintő kérdéseiről újabb Máért-ülést tartanak.
A magyar kormányfő szólt arról a célkitűzésről, hogy az új határok ne az elválasztást, hanem az összmagyarság érdekeit szolgálják. Medgyessy Péter a jövőben a Magyarország előtt álló feladatok között említette a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális fejlesztési projektjeinek a szomszédos országok magyarok által sűrűn lakott területeire való kiterjesztését, valamint az oktatási-nevelési támogatás kibővítését az egygyermekes családokra is.
A magyar kormány nemzeti és nem pártpolitikai kérdésként fogja fel a határon túli magyarság ügyét – jelentette ki Kovács László külügyminiszter az ülésen. Elismerte: Magyarország EU-csatlakozását követően adódhatnak problémák a kapcsolattartás terén, hiszen a beutazás nehezebbé válhat egyes szomszédos országokból. Ugyanakkor úgy vélte, Ukrajna és Jugoszlávia esetében a beutazás megkönnyítését eredményezheti majd a többszöri beutazásra jogosító, hosszabb időre szóló vízum, a vízumdíjak esetleges csökkentése, illetve az új határátkelőhelyek nyitása is.
A kedvezménytörvény kapcsán a magyar külügyminiszter jelezte: a tervek szerint ugyan a munkavállalás mint kedvezmény kikerül a törvényből, mégis megmarad egy szélesebb értelemben, ahhoz hasonló formában, ahogyan az az Orbán–Nastase-megállapodásban is szerepel. Eszerint a határon túli magyarokra is a külföldiekre vonatkozó munkavállalási szabályok lennének érvényesek, amit a szomszédos országokkal kötött kétoldalú megállapodásokkal lehet majd kedvezőbbé tenni.
A határon túli magyarságnak szánt támogatások kapcsán a kormányzat részéről elhangzott, jövőre nő az anyaországi támogatás aránya. Az ellenzéki Fidesz képviselőinek véleménye szerint viszont – számításaik szerint – 3 milliárd forinttal kevesebb lesz az e célra juttatott összeg, mint 2002-ben volt. A párt szerint a mindenkori magyar költségvetés rögzített százalékában kellene meghatározni a kedvezménytörvény végrehajtására, illetve a határon túli magyarság támogatására fordítható összeget.
A tanácskozás összességében konszenzussal zárult, a megvitatott zárónyilatkozatot valamenynyi résztvevő szervezet képviselői aláírták. A magyar Országgyűlés várhatóan decemberben fogja módosítani a kedvezménytörvényt.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében a tanácskozáson részt vett Kovács Miklós elnök, aki hazaérkezését követően a kárpátaljai magyarságot leginkább érintő kérdésekről nyilatkozott lapunknak.
MTI-ntk
