Vásároljunk hitelre?

Még mindig drágák a banki hitelek

2003. március 14., 01:00 , 113. szám

A civilizált országokban a bankban felvett hitel szokványos, hétköznapi dolognak számít. Segítségével a polgár személygépkocsit, házat, számítógépet stb. vehet. Az alábbiakban annak jártunk utána, az ukrán állampolgár tud-e, akar-e hitelt felvenni, s ha igen, milyen feltételekkel?

Néhány éve immár Ukrajnában is egyre több kereskedelmi egység ajánlja fel a hitelben történő vásárlás lehetőségét, s léteznek vásárlási célú hitelfelvételi lehetőségek is, ám az ukrán pénzintézetek által nyújtott hitelek még mindig túl drágák, holott az utóbbi években jelentős volt a hitelkamatok csökkenése.

Nézzük például, hogyan vehetünk hitelbe számítógépet. Ma ezt már jóval olcsóbban meg lehet úszni, mint mondjuk 1998-ban, ám egy ukrán átlagpolgárnak ez ma sem egyszerű. Öt évvel ezelőtt a személyi számítógép megvásárlására a bankok még évi 60–100 százalékos kamatra adtak hitelt. Ma a számítógépek és egyéb irodatechnikai eszközök eladásával foglalkozó legtöbb cég azt ajánlja vevőinek, hogy a vele partneri viszonyban álló pénzintézetben vagy hitelszövetkezetben vegyen fel hitelt, melynek kamata általában nem haladja meg az évi 15–30 százalékot. Ez már lényegesen kedvezőbb ajánlat, ugyanakkor az áru értékének általában nem kevesebb, mint 30 százalékát a vásárlásnál egy összegben, azonnal ki kell fizetni.

A hitelbe vásárolni kívánó vevőt az eladók általában azonnal tájékoztatják arról, a vételár hány százalékát kell kifizetnie készpénzben (az áru értékétől függően annak 20, 30, 40 vagy 50 százalékát). Ezt követően a vásárlónak fel kell keresnie az adott üzlettel kapcsolatban álló pénzintézetet, s megkötni a hitelszerződést. A hitelszerződés megkötése után a bank azonnal elszámol az eladóval, a hitelező pedig folyamatosan törleszti a banknak a hitelt.

Nehezebb a természetes személyeknek hitelhez jutniuk lakás vagy személygépkocsi vásárlásakor, ugyanis ez esetben a bankok jóval nagyobb hitelkamatot – évi 29–50 százalékot számolnak fel és számos igazolást, biztosítékot, letétet igényelnek (az évek során a hitelkamatok e téren is jelentősen csökkentek). Lakásvásárlásnál például a hitelt felvevőnek általában rendelkeznie kell ingó vagy ingatlan vagyonnal, mely szükség esetén jelzálogba helyezhető a hitelfolyósítás idejére (ez az úgynevezett jelzáloghitel). Egyebek mellett a hitelezőnek az esetek többségében azt is igazolnia kell, hogy az országos viszonylatban megállapított átlagjövedelemnél nagyobb keresettel rendelkezik (félévi munkahelyi igazolás vagy jövedelembevallás).

Egyes bankok olyan jelzáloghitel-konstrukciót is ajánlhatnak, amelyben magára a hitelből megvásárolandó objektumra (pl. lakásra) kerül jelzálog. Ám ez csak abban az esetben lehetséges, ha a vásárló egy összegben ki tudja fizetni a lakás vagy személygépkocsi vételárának legalább felét.

Ha túl vagyunk minden formaságon és megkaptuk a hitelt, továbbá megtörtént a vásárlás, ne feledjük, hogy a bankkal kötött hitelszerződésben fel van tüntetve a hitel törlesztésének pontos menetrendje, melyet saját érdekünkben nem ajánlatos megszegni.

Elmondható tehát, hogy a folyamatosan javuló hitelezési feltételek ellenére ma még egy átlagos ukrajnai polgárnak sajnos csak álmaiban szerepelhet a lakás- vagy személygépkocsi-vásárlás céljából történő hitelfelvétel. A legjellemzőbbek napjainkban a bútor és háztartási gépek vásárlására felvett kisebb összegű – az 500 dollárt meg nem haladó – hitelek.

B. J.