Bacsinszky András ismeretlen arcképe
E sorok írója még az 1980-as évek vége felé felfigyelt egy ládára a Kárpátaljai Honismereti Múzeum raktárhelyiségében, amely díszes lószerszámot (szíjakat, csatokat, nyerget, zablát stb.) rejtett. A tárgyak származásáról akkoriban nem lehetett tudni semmit. Csak később, tanulmányozva a Kárpátaljai Állami Levéltár anyagait, akadtunk rá egy dokumentumra, amely fényt derített a láda tartalmának eredetére. Az anyag feldolgozása során azután nemrég újabb kincsek kerültek elő.
A dokumentum tanúsága szerint Jankovich József, a Lehoczky-múzeum akkori igazgatója 1928-ban arról tárgyalt Ungváron a munkácsi görög katolikus püspök titkárával, hogy a múzeum számára átadják a még Mária Terézia által Bacsinszky András püspöknek ajándékozott lószerszámokat, amelyeket akkor a püspöki rezidencia egyik alagsori szobájában őriztek.
Ismert tény, hogy a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye egyik leghíresebb és legnagyobb püspöke, Bacsinszky András (1732–1809), személyes kapcsolatban állt Mária Teréziával, aki kedvelte és pártolta a rendkívül művelt egyházfőt. Nem véletlen, hogy Bacsinszky püspöki installációjára 1773. június 6-án Bécsben került sor, a császári család és az egyházi méltóságok jelenlétében. Ebből az alkalomból Mária Terézia gazdagon megajándékozta a püspököt egyházi ruhákkal, felszereléssel. Hasonló gesztusokra később is sor került, például 1775-ben, amikor a püspökség Ungváron megkapta a régi jezsuita kollégium épületeit és templomát, valamint a Drugethek és Bercsényi Miklós ősrégi várát, vagy 1780-ban, amikor a püspök Munkácsról véglegesen Ungvárra költözött. Az ajándékok között volt a szóban forgó lószerszám is, amely több évtizeden keresztül elfeledve porosodott a múzeum pincéjében.
Ezen a ponton talán be is lehetne fejezni mondandónkat, ha ez év júliusában nem történt volna egy újabb, mondhatni szenzációs, Bacsinszky Andrással kapcsolatos felfedezés. Történt ugyanis, hogy a Kárpátaljai Honismereti Múzeum pincehelyiségében, a Mária Terézia által ajándékozott gyönyörű lószerszám mellett, a több évtizede ott tárolt deszkarakást bontogatva, e sorok írója két összetekert kötegre bukkant. Mint kiderült, a kötegek egy portrét és egy egyházi zászlót rejtettek. Mindkettő viszonylag jó állapotban őrződött meg, színeik frissek maradtak.
A portrét vászonra festették, és az ecsetkezelés arra vall, hogy képzett művész készíthette. Hátlapján latin nyelven fel van tüntetve, hogy az ábrázolt személy a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye híres püspöke, Bacsinszky András. Mint kiderült, a portré eddig teljesen ismeretlen volt. A képen (111x94 cm) Bacsinszky püspöki ruházatban (bíbor és fehér színű) áll, s jobbjával az asztalon fekvő nagy könyvre támaszkodik, melyből két piros és két fehér szalag csüng alá. Bal kezében püspöki keresztjét tartja. Ruhája két vállán szentek ábrázolásai láthatók (valószínűleg Péter és Pál apostolokról lehet szó, mivel ismert, hogy 1776-ban Mária Terézia a munkácsi püspököknek ajándékozta javadalmazás céljából a tapolcai Szent Péter és Pál apátságot Miskolc környékén). A püspök feje mellett látható a címere (Bacsinszky galíciai nemesi családból származott), amelyet ebben a formájában 1775 után használt.
Véleményünk szerint a portré az 1780. október 15-i esemény alkalmából készülhetett. Ezen a napon, amely Mária Terézia neve napja is egyben, Ungváron nagy ünnepséget tartottak: Bacsinszky személyesen szentelte fel a görög katolikus rítus szerint átalakított és felújított néhai jezsuita templomot. Ettől kezdve a templom székesegyházként funkcionált, és ezt a funkciót tölti be napjainkban is.
Egyelőre sajnos nem sikerült megállapítani, hogy ki lehet a festmény alkotója. Annyit tudunk csupán, hogy a második világháború előtt a püspöki rezidenciában két Bacsinszky-portré volt. Valószínű, hogy innen került a múzeumba a kép, miután az épületet átadták a pravoszláv egyháznak.
Hogy ki és miért rejtette a deszkák közé a felbecsülhetetlen történelmi és művészeti értéket képviselő régiségeket, nem tudjuk. Jelenleg fontosabb, hogy múltunk ezen jelentős emlékei immár nem fognak elkallódni, nem kerülnek külföldre, hanem vidékünk múltjának és kultúrájának legnagyobb tárházát, a Kárpátaljai Honismereti Múzeumot gazdagítják.
Kobály József, a Kárpátaljai Honismereti Múzeum régészeti osztályának vezetője, a KMTF tanára
