Nem szabad félni a gyer­­mekpszichiátertől

Tízezer fiatalkorúból több mint nyolcvan küzd különböző problémákkal

2003. szeptember 26., 02:00 , 141. szám

Beregszászi Megyei Elmegyógyintézet, a Pszichikai Egészség Visszaállí­tásának Rehabilitációs Központja – áll a csikós­gorondi gyermekpszichiátriai kórház névtábláján, mely idén áprilisban költözhetett méltó körülmények közé. A megújult intézményben a gyermekpszichiátria helyzetéről érdeklődtünk.

A régebben a beregszászi megyei elmegyógyintézet területén működő intézmény áldatlan állapotairól korábban már beszámoltunk lapunk hasábjain, így volt összehasonlítási alapunk. Az akkori zsúfolt, hideg vizes „kórház” a minimális komfortfeltételeknek sem felelt meg, míg az új csikós­go­ron­di intézmény európai viszonylatban is megállja a helyét. A gyermekpszichiátria jelenlegi korszerű épületét a hollandiai Stichting „Oekraine-Nieuw­leusen” c.a. Alapítvány és a franciaországi Comité d’Aide Médi­cale jótékonysági szervezet aktivistái álmodták az egykori katonai bázis erdős területére. A hófehérre meszelt falú, mesefigurákkal díszített helyiségekben a gyerekek szemmel láthatóan felszabadultabbak, vidámabbak, mint a régi épület börtönszerű kórtermeiben.

– Hogyan érzik magukat az új csikósi épületben? – kérdeztük Okszimec Valentinától, a rehabilitációs központ osztályvezető főorvosától.

– Bár a csikósi telephely messze esik a várostól, a kulturált egyész­ség­ügyi körülmények kárpótolják a kollégákat. A gye­­re­ke­k­nek pedig kifejezetten jót tesz a zöldövezet, a tiszta levegő. Külön említést érdemelnek a tárgyi feltételek: a színes, praktikus bútorok, a sok-sok játék, melyek szintén jótékonyan hatnak kis betegeink közérzetére.

– Közismert, hogy az emberek ódzkodnak a pszichiátriától. Mennyiben hat ez a rendellenességek időben történő diagnosztizálására?

– Az értelmi fogyatékosságra kora gyermekkorban fény derül. Tipikus tünet, hogy a gyereknél nehezen alakul ki a beszédkészség, a csecsemő nem gőgicsél, nem nyúl a játék után, kevésbé érdeklődő. Korábban a szülők rendszerint tiltakoztak gyermekük pszichiátriára való beutalása ellen. Az utóbbi években viszont egyre többen fordulnak hozzánk alig pár hónapos csecsemőjükkel is, belátva, hogy a rendellenesség mielőbbi diagnosztizálása hatékonyabbá teszi a kezelést. Nem csupán a beteg állapotának romlása lassítható, esetenként a teljes gyógyulás is elérhető.

– Van elegendő gyermekpszichiáter a megyében?

– A hegyvidéki járások kivételével elegendő a szakemberek száma. Nálunk 40 gyer­mek kezelésére van mód, ami jelenleg kielégíti a szükségletet. Sőt, a kórházban arra is van lehetőség, hogy a kezelés ideje alatt az anyuka is gyermeke mellett lakjon. A kezelések általában három-négy hetet vesznek igénybe. A legtöbb páciensünk évente két kezelésen vesz részt, súlyos patológia esetén ugyanakkor a kéthavi beutalás is előfordul.

– Melyek a legelterjedtebb pszichiátriai megbetegedések, hány gyereket érintenek Kárpátalján?

– Leggyakrabban értelmi fogyatékos gyerekeket hoznak ide. Statisztikáink szerint Kárpátalján minden 10 000 fiatalkorúból 36 enyhén, 8 pedig súlyosan értelmi fogyatékos, 21 súlyos neurotikus betegségben szenved, 13 organikus agysérült, 0,5 autista, 1 skizofrén és 4-5 küzd különböző mértékű viselkedési zavarokkal vagy az iskolai tanulást megnehezítő diszlexiával és diszgráfiával.

– Nő vagy csökken a betegek száma?

– Az utóbbi években csökkenést tapasztalunk. Míg például 2001-ben 5600 pszichiátriai megbetegedésben szenvedő gyereket tartottunk nyilván, idén már csak 5328-at.

– Ön szerint ez mivel magyarázható?

– Néhány évvel korábban, a nagy kárpátaljai árvizekkor sok olyan gyereket hoztak hozzánk, akiknél az átéltek miatt jelentkeztek lelki megbetegedésre utaló tünetek. Az esetek többségében rövid kezelés után teljes gyó­gyulást értünk el. Az árvizes évek elmúltával az esetek száma visszaállt a korábban megszokott szintre.

Badó Zsolt