A termőföld

2004. február 20., 01:00 , 162. szám

Mindnyájunk közös érdeke a termőföld megbecsülése, annak ésszerű, fenntartható használata, megóvása, ami életminőségünk jövőbeli javításának egyik fontos feltétele.

A talaj az alapkőzet, a légkör, a víz, a mikroorganizmusok és a növényzet sokoldalú egymásra hatásából alakul és fejlődik, ezek határozzák meg minőségét és értékét. Csak ésszerű használat esetén nem csökken visszafordíthatatlanul annak minősége. A talaj azáltal biztosít életteret a növényeknek, hogy képes befogadni és egybefogni a napsugárzás, a légkör, a víz hatását. Fontos tulajdonsága, hogy mint szűrő és közömbösítő réteg megóvja a szennyeződéstől a felszín alatti vízkészletet, kiegyenlíti a felszínközeli hőmérsékleti szélsőségeket. A talaj ésszerű hasznosítást, nem pedig ésszerűtlen kihasználást kíván az egész társadalomtól, a föld művelőjétől pedig megkülönböztetett figyelmet.

A talajnak, mint növényi élőhelynek alapvető funkciója abban van, hogy a termesztett kultúrát vízzel, oxigénnel és tápanyaggal ellássa. Ezt a feladatát csak akkor képes betölteni, ha a három talajalkotó fázis (a szilárd, a légnemű és a folyékony) aránya megközelítően egyforma. A morzsalékos állapot elérése nemcsak azért fontos, mert ez könnyű művelhetőséget is jelent, hanem mert ekkor optimális a levegő és a szilárd rész aránya, a morzsalékos talaj tudja megfelelően megkötni a vizet a talajrészecskék felszínén. A talajrészecskék összfelülete aprómorzsalékos talajban ezerszeresen nagyobb, mint tömör talajban. Jó szerkezet esetén aktív a biológiai élet a talajban, az ott élő, szemmel nem látható élőlények milliárdjai élnek és dolgoznak nekünk.

Amennyiben a termőréteg talajának térfogattömege eléri az 1,4-1,5 kg/dm-t, ez olyan káros tömörödöttséget jelent, ami már gátja a biológiai életnek, a gyökérzet normális fejlődésének. A tömörödés terjedése nagyon aggasztó jelenség vidékünk mezőgazdaságában is. Megfigyeléseim szerint szántóterületeink 90 %-án már sekély mélységben a zavartalan növényi fejlődést gátló, a csapadék beszivárgását akadályozó tömörödött réteg alakult ki. A helytelenül, túl sekélyen művelt talajréteg tápanyagtartaléka érthetően kisebb, mint egy mélyen művelt talajé. További hátránya a sekély művelésnek, hogy a felső, gyorsan kiszáradó rétegben kevés a gyökér, és víz hiányában a tápanyagok sem felvehetők. A tömörödött, a vizet nehezen áteresztő réteg felett tavasszal a művelést és a biológiai élet beindulását késleltető pangó víz képződik. Mindezek a jelenségek azt eredményezik, hogy talajaink termőképessége évről évre csökken, elsavasodnak, értéküket vesztik.

A termőképesség javítása érdekében el kell érni, hogy az őszi szántás mélysége elérje a 28-30 centimétert, háromévenként elvégezzünk egy középmély lazítást, mészporozással csökkentsük a savasságot. Erősen kötött talajainkon az őszi szántás elvégzése alapfeltétele a jövedelmező termesztésnek. Ne felejtsük el: ahhoz, hogy tönkretegyük talajunk szerkezetét, elegendő egy év is, ahhoz, hogy helyrehozzuk, több év céltudatos munkájára van szükség. Az a bölcs mondás, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot, igaz a talajra, a termőföldre is. Kezeljük élőként, legyünk gazdái földjeinknek!

Csizmár Béla, Terra Dei