Munka külföldön: programozó, villaőr, favágó és babysitter kerestetik

Állásbörze (II.)

2004. július 9., 10:00 , 182. szám

A Kárpátalján élő munkaképes lakosság nagy részének nincs állandó munkahelye, akinek pedig van állása, az általában elégedetlen a fizetésével. Az álláskeresőbe indulók rendszerint a munkaközvetítő ügynökségeken is "szerencsét próbálnak". Az irodák március–április folyamán bonyolítják a legnagyobb forgalmat, majd a nyári mezőgazdasági munkák végeztével, augusztusban ismét megugrik az érdeklődők száma.

Az ungvári Zakarpattya szálloda negyedik emeleti folyosóján jobbra a Life-inform, balra az Interjobs állásközvetítő ügynökség fogadja klienseit. Az irodákban nagy a forgalom, az ajtó előtt várakozók megosztják egymással "álláskereső" tapasztalataikat.

A Szolyváról érkezett Olena nyolc éve szerzett diplomát, két éve azért hagyta ott szakmája szerinti munkahelyét, mert összesen 70 hrivnya volt a fizetése. A kétgyermekes, elvált fiatalasszony korábban Csehországban idénymunkázott, illegálisan. Pechjére kiderült: nincs munkavállalási engedélye, így kiutasították az országból. Most Moszkvában szeretne valami "fizető munkát" szerezni.

"Szerencsém van, diplomás pedagógusként nagyobb eséllyel pályázhatok egy moszkvai nevelőnői állásra. Befizettem a kauciót, adtam fényképet, írtam önéletrajzot, most várom, hogy értesítsenek" – meséli.

Moszkvában mostanság nagy a kereslet dajka, házvezető, nevelő, gyermekfelügyelő iránt. A nyári iskolai szünet idején az orosz fővárosban élő elfoglalt családok szívesen alkalmaznak idegen nyelvet beszélő vagy a művészetekben jártas tanárokat, akik nemcsak felügyelik, de tanítják is gyermekeiket. A házvezetőnők esetében alapkövetelmény a főzni tudás, a moszkvai családok állítólag kedvelik a kárpátaljai konyhát. A fizetés havi 350 dollárnál kezdődik, ha valaki nevelőként nyelvtanítást is vállal, akár 550 dollárt is megkereshet (szállás, étkezés a befogadó családnál) – tudtuk meg a Life-inform irodájában.

Az orosz fővárosban egyébként az építőipari szakmákban jártas férfiak találnak legkönnyebben munkát. Számukra az irodák egész évben kínálnak állást.

"A moszkvai építkezéseken a kőműves, vakoló, szobafestő-mázoló, burkoló, asztalos, ács, hegesztő iránt van a legnagyobb igény. Segédmunkásra nincs szükség, azokból sajátjuk is van elég. A kereset Moszkvában havi 350-600 dollár, ukrajnai építkezésen 300-400 dollár. Egy jó asztalos pár hét alatt megkeresi egyévi itthoni jövedelmét. Normális szállás persze nincs, legtöbbször a magunk eszkábálta kalyibában főzünk, alszunk" – mondja István, aki az orosz főváros után most Csehországban szeretne munkát találni.

A Fekete-tenger partján fekvő üdülővárosokban nyaranta százszámra alkalmaznak pincéreket, utcai árusokat, buszsofőröket, nyári munkakeresetként ilyen állásokat is meg lehet pályázni.

Aki inkább itthon maradna, az kis szerencsével a megyeszékhelyen is munkába állhat. Lehet bolti eladó, reklámügynök, kereskedelmi képviselő, vagy pék, fodrász, rakodómunkás. A nagyobb cégek főkönyvelői, üzletigazgatói, vezetőjogászi állások betöltésére is hirdetnek pályázatot, ám ezeket rendszerint egy-két napon belül be is töltik. A tehetősebb ungvári családok is alkalmaznak bejárónőt, házvezetőnőt, dajkát.

Amennyiben mégis inkább külföldön vállalnának munkát, legyenek körültekintőek az 50-100 dollár fejében ajánlott "munkaközvetítői" szolgáltatásokkal. Ennyi pénzből ugyanis legális úton se munkavállalói vízumra, se külföldi munkavállalási engedélyre nem futja, az ily módon kicsikart összegek legfeljebb az illegális álügynökség működtetőinek bankszámláját gyarapítják.

"Ha Olaszországban, Spanyolországban vagy valamely más nyugat-európai országban könnyű lenne állást találni és legálisan munkát vállalni, akkor az ügynökség előtt tömött sorokban állnának a kliensek – mondja Eduard Popadjuk, az Interjobs közvetítőiroda igazgatója. – A nehézség abból adódik, hogy a legtöbb külföldi országban a munkáltató köteles meghirdetni a betöltésre váró állást, majd, ha helyben nincs jelentkező, meg kell győznie a helyi munkaügyi hivatalt arról, hogy égető szüksége van a külföldi munkaerőre. Anglia, Írország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália területén napjainkban szinte lehetetlen legálisan munkához jutni."

Az Interjobs aktuális ajánlatai között szerepel Csehország (Prága), ahol a férfiaknak mindennemű építőipari szakmunkát, üzemi, gyári munkát ajánlanak, a nőknek pedig takarítói állást (üzletben, kávézóban, étteremben, szállodában), továbbá futószalag melletti munkát húsfeldolgozó üzemben.

Az iroda több moszkvai ügynökséggel is együttműködik. Érdekes, hogy a moszkvai családok újabban előszeretettel alkalmaznak házaspárokat, hogy őrizzék és felügyeljék a külvárosban épült kacsalábon forgó palotájukat, gondozzák a kertet, műveljék a háztáji telket.

Egy kis exkluzivitás. Németországba német nyelvismerettel rendelkező, magasan képzett informatikai programozókat keresnek. Az Oroszország északnyugati részén fekvő Karéliai Köztársaságba favágókat várnak, szinte korlátlan mennyiségben.

Bár első hallásra bizarrnak tűnik, az elmúlt évben csak az Interjobs közvetítésével több mint egy tucat kárpátaljai család települt külföldre, konkrétan Kanadába, illetve az Amerikai Egyesült Államokba.

A 31 millió lakosú Kanada évente 230 ezer bevándorlót fogad. A családokkal szembeni kritériumok között szerepel, hogy mindkét szülőnek legyen felsőfokú végzettsége, beszélje az angol vagy francia nyelvet, képesítése szerepeljen a deficitszakmák jegyzékében, s legalább 4 éves szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Kanada egyre csak szigorítja a feltételeket, így sokan esélytelenek arra, hogy bekerüljenek a programba.

A fiatalok számára az AU-PAIR elnevezésű nemzetközi program jelenthet életre szóló lehetőséget. A program keretében a 18-24 éves fiatalok egy évig élhetnek külhonban (Németország, Svédország, Norvégia, Franciaország, USA) és tanulhatnak idegen nyelvet.

Németországban egy gyermekfelügyeletet vállaló dajka havi bére nem lehet alacsonyabb a megszabott minimálbérnél (kb. 1000 euro). A gyermekes családok ezért szívesebben vállalják, hogy befogadnak egy külföldi fiatalt, biztosítják napi ellátását, fizetik nyelvtanfolyamát. A kiutazó fiatal cserébe felügyeli a családban nevelkedő gyerekeket, és a program többi résztvevőjével együtt látogatja a nyelvtanfolyamot. Az Interjobs közvetítésével hat év alatt eddig 24 fiatal utazott Németországba. Közülük négyen nem állták meg a helyüket, vagy legalábbis nem maradtak a fogadócsaládnál. A fennmaradók többsége viszont nemcsak hogy megtanult németül, de az egy év lejártával felvételiztek valamelyik németországi egyetemre vagy főiskolára és ott is tanultak/tanulnak tovább (Németország azon kevés országok egyike, ahol a külföldi állampolgárok számára is ingyenes a felsőoktatás).

Popovics Zsuzsanna