Minden "csukcsa" atyja és a Chelsea tulajdonosa

2005. december 2., 09:00 , 255. szám

Egy ember, aki 39 éves korára milliárdokat szerzett a rendszerváltás utáni Oroszországban, ugyanakkor elkerülte ismert kortársa, az ugyancsak milliárdos Mihail Hodorkovszkij sorsát, akit nemrég nyolcévi börtönre ítélt az orosz bíróság - röviden így jellemezhetnénk Roman Abramovicsot, az oroszországi Csukcsföldi Autonóm Körzet kormányzóját, Vlagyimir Putyin elnök bizalmasát.

A rossz nyelvek azt beszélik, Roman Abramovics miatt idén később köszöntött be Csukcsföldön a tél. A körzeti duma október 21-én újabb négy évre megerősítette kormányzói tisztében a politikust, s a hó csak azt követően "merészelt" lehullani a távol-keleti vidéken, hogy a beiktatást követően a kormányzó Boeing típusú magánrepülőgépe felszállt a régió fővárosának számító Anadir repülőteréről, s ismét Londonnak vette az irányt. A valóság azonban az, hogy gyakorlatilag alig tudható konkrétum Abramovicsról, aki nem szívesen nyilatkozik a sajtónak.

Ami biztos, hogy a Forbes magazin becslése szerint vagyona mintegy 13 milliárd dollárra tehető, s hogy 2 évvel ezelőtt mindenki legnagyobb megdöbbenésére megvásárolt egy élvonalbeli angol labdarúgó-együttest, a Chelsea-t. Életét Csukcsföld és London között ingázva éli.

Az angol sajtó úgy tartja, hogy az általuk minden csukcs atyjaként emlegetett mágnás megszállottja saját biztonságának, ám anadiri beszámolók szerint, amint a kormányzó a Távol-Keletre érkezik, bárki számára elérhető, legalábbis viszonylag közelről látható. Természetesen testőrei kísérik, de azok száma oroszországi viszonylatban nem feltűnő. Ráadásul úgy tartják, hogy Oroszországnak ebben a távoli csücskében nincs, aki kárt tenne abban az emberben, akit a legtöbben megmentőként és minden baj orvoslójaként tisztelnek.

A Szibnyefty olajipari vállalat akkor még egészen fiatal tulajdonosa öt évvel ezelőtt indult a Csukcsföldi Autonóm Körzet kormányzói posztjáért kiírt választásokon, s méltó ellenfél híján el is nyerte a tisztséget. Elődeitől egy óriási adóssággal terhelt, elmaradott régiót örökölt, amely szinte a szó szoros értelmében majd megfagyott és éhezett, így Moszkvában senkinek sem volt különösebb ellenvetése az ellen, hogy szerencsét próbáljon a politikában eladdig ismeretlen fiatalember.

És láss csodát: Csukcsföld mára gyakorlatilag minden tartozásától megszabadult, valamelyest javult az ellátás és a közüzemi szolgáltatók helyzete, ráadásul a térség a gazdasági fejlődés félreérthetetlen jeleit mutatja.

Egyesek szerint az elődeitől eltérő kormányzási stílus mellett nagy szerepet játszott a változásokban az a jelentős befektetés is, amelyet Abramovics magánvagyonából és vállalata, a Szibnyefty révén eszközölt a térségben, s amelyet mintegy 1 milliárd dollárra becsülnek. De Csukcsföld lakóit, akik azóta valósággal istenítik a kormányzót, valójában nem is érdekli, milyen forrásból érkezik a pénz. Az ő szempontjukból nyilvánvalóan sokkal fontosabb, hogy az elmúlt öt évben csupán a hatvanezer lakosú Anadirban két szálloda, szupermarket, mozi, jégpálya, szórakoztatóközpont, óvoda, kultúr- és több lakóház épült, arról nem is szólva, hogy a város szinte valamennyi épületét kijavították és vidám színekre festették, oldandó egyúttal az északi tél nyomasztó egyhangúságát. De az egész körzetben sok az építkezés: tatarozzák, felújítják a közműveket és -intézményeket, új lakóépületeket emelnek, úgyhogy mára arrafelé el is felejtették a kilencvenes évek nyomorát. Nem panaszkodhatnak a helyiek a bérezésre sem. A Csukcsföldön ma 740 dollár körüli az átlagos havi kereset. Igaz ugyanakkor, hogy a természeti viszonyok miatt rendkívül nehézkes közlekedés és hiányos ellátás miatt, amelyeken még Abramovics sem tud változtatni, arrafelé az árak is lényegesen magasabbak.

Ami az Abramovics-féle csoda gazdasági alapjait illeti, mindenekelőtt talán a Szibnyefty olajipari vállalatot említhetnénk, érdemes azonban szót ejteni a külföldi befektetőkről is, akik éppen napjainkban jelennek meg mind nagyobb számban ezen a vidéken. Egy kanadai cég például mintegy 500 millió dolláros befektetéssel látott hozzá egy csukcsföldi aranylelőhely kiaknázásához, melyben 75 százalékos részesedést vásárolt a körzet vezetésétől.

Végül, akárcsak öt évvel ezelőtt, most is sokan felteszik a kérdést: mi szüksége van Oroszország és Nagy-Britannia egyik leggazdagabb emberének a csukotkai kormányzóságra? Egyesek szerint rendkívül gazdag olajlelőhelyet talált Csukotkán Abamovics, azért ragaszkodik a vidékhez, mások szerint egyfajta személyes kihívásnak tartja, hogy megbirkózzon a feladattal. Miután azonban komolyabb olajlelőhelyekkel nem büszkélkedhet a vidék, maga a kormányzó pedig leginkább helytartói révén igazgatja a közügyeket, valószínűbb az a harmadik feltételezés, miszerint egyfajta megállapodás jött létre az oligarcha és a moszkvai Kreml urai között, miáltal a Chelsea tulajdonosának nem kell tartania semmiféle fővárosi támadástól. Szakértők szerint a mindig a háttérbe húzódó Abramovics pszichológiailag is megfelel a jelenlegi orosz vezetésnek, s cserébe a Csukcsföldről való "gondoskodásért", akadálytalanul élhet Londonban, gazdálkodhat a kilencvenes években szerzett vagyonával. (rosbalt.ru/vesti.ru/forbes.com/Korreszpondent/Kárpátalja)