Harc a csempészáru ellen

Kereskedelem

2008. március 7., 09:00 , 373. szám

A kormány úgy határozott, hogy megálljt parancsol az országot elárasztó csempészárunak.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az egyéb szakszolgálatok tavaly kezdődött akciói nyomán a határállomásokon sok ezer, áruval teli konténer halmozódott fel, a kikötőkben áruval megrakott hajók vesztegelnek. A máris áruhiányra panaszkodó kereskedők azt mondják, ha a hatóságok nem engednek, fel kell készülnünk az áremelkedésre, elsősorban a műszaki cikkeknél.

Miközben a csempészés elleni küzdelem élharcosai a parlamentben és az állami hivatalokban mindenkit nyugalomra intenek, mondván az új renddel mindenki jól jár, a kereskedők tisztában vannak vele, hogy ez a "jó" legfeljebb a távoli jövőben köszönt majd ránk, s ha majd igen, akkor sem mindenkire. Ukrajnában ugyanis túl magas az úgynevezett szürke és fekete importból származó áru aránya. A hatóságok szerint az import 85-90 százaléka így vagy úgy csempészárunak tekinthető. Az árnyékgazdaságnak ebben a szektorában mintegy 50 milliárd hrivnya forog.

Viszonyításképpen: ennyi pénzért meg lehetne vásárolni két akkora kohászati üzemet, mint a Krivorizssztaly, továbbá három olyan gépgyárat, mint a Luhanszktyeplovoz. Érthető, ha az állam eltökélte, hogy felszámolja ezt az óriási bevételkiesést okozó "ágazatot".

A csempészáru elsősorban a nagy kikötőkön és a szárazföldi határállomásokon keresztül özönlik az országba. Az odesszai és illjicsevszki kikötők konténertermináljain mára kritikussá vált a helyzet. A hatóságok ugyanis alaposan átvizsgálnak újabban minden rakományt, ami számottevően lelassítja a forgalmat. Ez a helyzet azonban csak a kikötői dolgozókat érinti kényelmetlenül, az SZBU munkatársai elégedettek.

A Black Fox nevű hajó például 48 ezer tonna árut hozott Ukrajnába, amiért a vámáru-nyilatkozatok szerint 241 ezer hrivnya vámilletéket fizettek volna. Háromheti vizsgálatot követően megötszöröződött a hajón érkezett áru mennyisége, a fizetendő vámilleték pedig meghússzorozódott.

Amikor a kikötőbe az áruért jelentkezőkkel közölték, hogy a vámnyilatkozatban szereplő 428 ezer hrivnya helyett több mint 4 milliónyi illetéket kellene kifizetniük, a Viking teherhajó az ide szánt áruval a fedélzetén volt kénytelen újra kifutni a tengerre, azt ugyanis senki nem kívánta átvenni.

Ami jó a belügynek, az nem jó a kikötők üzemeltetőinek. Egyedül az odesszai kikötő csupán januárban 15 millió hrivnya bevételtől esett el a rohamosan csökkenő kereskedelmi forgalom miatt. S a forgalom visszaesése az egész ország viszonylatában számottevő. Kínából például egyharmadával kevesebb konténer érkezik mostanság, mint tavaly, a tranzitáruk pedig Ukrajna helyett immár Oroszországba, Romániába és a Baltikumba érkeznek.

A belügyi szervek által Cunami névre keresztelt akció a nyugati határszakaszon is felkavarta a csempészés állóvizét. A Szlovákia, Magyarország, Románia és Lengyelország irányába nyíló határátkelőhelyeken esetenként több kilométeres sorok alakultak ki a belépésre várakozó kamionokból. A torlódás oka ugyanaz, mint a kikötőkben: időről időre tételes vámvizsgálatnak vetik alá a járművek rakományát. Ha vetünk egy pillantást az országba csempészett áruk képzeletbeli térképére, láthatjuk, hogy nyugati irányból, azaz többek között a kárpátaljai határátkelőhelyeken keresztül érkezik Ukrajnába a vámhatóságok szempontjából "fekete" és "szürke" hússzállítmányoknak több mint a 30 százaléka, a háztartási cikkek majd 40 százaléka, a személygépkocsik mintegy 15 százaléka, s a dohányáru 30 százaléka.

Egy példa a határátkelőhelyeken elterjedt "fekete" vámeljárásra: a 200 darab, egyenként 900 dollár értékű plazmatévét szállító kamion vámkezelése rendes esetben 50 ezer dollárjába kerül a szállítónak. Valójában azonban egy ilyen szállítmány fekete vámolásáért sosem fizetnek többet 20 ezer dollárnál.

A szakértők véleménye szerint az importőrök korrupcióra hajló viselkedésének hátterében nemegyszer a vámosok magatartása áll. Igen gyakran éppen ők azok, mondják, akik letérítik a vállalkozókat a törvényes útról. A vizsgálatok során bizonyítékok kerültek elő arra vonatkozóan, hogy a határon szabályosan vámvizsgálatra jelentkező szállítmányok ellen vámosok szándékosan alkalmaztak megtorló intézkedéseket pótlólagos laboratóriumi vizsgálatok, különböző engedélyeztetések, tételes ellenőrzések és egyéb időhúzó hivatali intézkedések formájában. A szakértők állítják: a vámosok közreműködése nélkül egyetlen csempészési séma sem működhet.

A piac azonnal reagált a csempészés elleni harc eredményezte "gazdasági blokádra". Az áruraktárak lassan, de biztosan kiürülnek. A deficit szót újra egyre gyakrabban hallani a kis- és nagykereskedőktől. Az áruhiány ráadásul nemcsak a kereskedőket érinti, hanem azokat a gyártókat is, akik külföldi beszállítókkal együttműködve állítják elő termékeiket. Amennyiben hosszabb távon fennmarad a jelenlegi helyzet, a fokozatosan kialakuló hiány elsősorban a mobiltelefonok, a monitorok és noteboukok terén lesz érzékelhető. Ez pedig minden bizonnyal áremelkedéshez vezet majd. Amennyiben a szükséges 1000 helyett a piac csupán száz egységet kap majd valamely árucikkből, az akár 15 százalékos áremelkedést is okozhat - állítják piaci elemzők. (Kárpátalja/Korreszpondent)