Drága búza, drága kenyér

A gabona világpiaci árának növekedése hatalmas távlatokat nyit Ukrajna előtt. Julija Timosenko irányítási módszerei azonban mindjárt le is zárják azokat.

A gabonakereskedők sokáig emlékezni fognak még Julija Timosenko április 23-i bejelentésére arról, hogy szabadon exportálható az ukrán gabona. Robert Zellik, a Világbank elnöke még a bejelentés napján felhívta az ukrán miniszterelnököt, hogy köszönetet mondjon intézkedéséért, amellyel hozzájárult az egyre súlyosabb élelmiszerhiány enyhítéséhez a világon. Azonban már néhány nappal később nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentés nem felel meg a valóságnak, az ukrán kormány csupán növelte valamelyest a kiviteli kvótákat. Mivel azonban a világ továbbra is úgy hitte, hogy az ukránok megnyitják a magtárakat, a gabonaárak esni kezdtek a világpiacon. Három nap alatt 40 százalékkal estek az árak, a világ legnagyobb gabonatőzsdéje, a chicagói 800 millió dollárt vesztett.

Ha vannak ismerősei a tőzsdén és ismerőse az ukrán miniszterelnök, aki bejelenti, hogy megszünteti a gabonakivitel korlátozását, elméletileg több száz millió dollárt lehet nyerni néhány óra alatt – véli Leonyid Kozacsenko, az Ukrajnai Agrárkonföderáció (UAK) elnöke. A szakember szerint, ha az amerikai hatóságok szándékosnak minősítenék annak az embernek a ténykedését, aki ekkora kataklizmát váltott ki a tőzsdén, 16 évi szabadságvesztés fenyegetné amiatt, hogy nyerészkedni akart az áringadozásokon. Az ukrán miniszterelnök pontatlan megfogalmazását azonban csupán súlyos következményekkel járó félreértésnek minősítették.

Látván, hogy az ukrán akció milyen hatással volt a világpiacra, az orosz agrárminiszter azt javasolta Ukrajnának, hogy vonják közös ellenőrzésük alá a gabona világpiacát. Ehhez Gorgyejev szerint létre kellene hozni a gyártók és exportőrök közös tömörülését, amelyhez Oroszország és Ukrajna mellett Kazahsztán is csatlakozhatna.

Ezt a kezdeményezést teszi még vonzóbbá az élelmiszerek, ezen belül a gabona árának korábban sohasem tapasztalt méretű növekedése. Februárban a gabona tonnájának ára elérte a 800 dolláros történelmi csúcsot, bár fél évvel korábban még alulról verdeste a 350 dollárt. Más szóval, a gabona drágulása gyorsabb ütemű volt, mint a kőolajé vagy a gázé, amelyek körül állandó harcok dúlnak.

Az Ukrajnai Gabonaegyesületnél ugyanakkor nevetségesnek tartják az orosz elképzelést. Mint mondják, Ukrajnának és Oroszországnak duplájára kellene növelnie a termelékenységet, hogy befolyásos szereplőivé válhassanak a világpiacnak.

Az ágazat hozzáértő irányításával Ukrajna akár több mint duplájára növelhetné a gabonatermelést. Figyelembe véve az élelmiszerárak meredek emelkedését, óriási jövedelmekről volna szó. Külföldi szakértők azt állítják, hogy korszerű trágyák és betakarítási technológiák alkalmazása esetén Ukrajna akár 100 millió tonna gabonát is betakaríthatna évente.

Idén Ukrajna legkevesebb 40 millió tonna gabonát takarít be. Ez majdnem 10 millió tonnával több, mint egy évvel korábban. Az ukrajnai tárolók azonban csupán 30 millió tonna gabona befogadására képesek. Ráadásul a nyár közepére azokban még mindig legalább 7 millió tonnányit tárolnak majd a tavalyi termésből. Egyszóval, a tárolók tömve vannak, a termés elrohadhat, de nem eladó.

A készletek visszatartásának egyik oka a kenyér hazai árának alacsonyan tartása, de a kereskedők szerint a kormány már túlzásba viszi a dolgot. A Pékek Országos Egyesületénél úgy számolnak, hogy a reális árakat és költségeket figyelembe véve az úgynevezett szociális kenyér árának, amelyet a költségvetés dotál, 3 hrivnya körül kellene alakulnia, míg a nem dotált kenyérének 5 hrivnya magasságában. Csak hát egy olyan országban, ahol szinte évente tartanak választásokat, öngyilkosság volna bárki részéről is emelni a kenyér árát, teszik hozzá.

Példaként Leonyid Csernoveckij frissen megválasztott kijevi polgármestert említik a pékek, aki kampánya során egyik érdemeként azt emelte ki, hogy sikerült mesterségesen alacsonyan tartania a kenyér árát. A pékek szerint ennek tudható be, hogy bár Kijevben volna fizetőképes kereslet, s a szükséges technológiák is rendelkezésre állnak, a kenyér a boltokban mégis rossz.

A piac valamennyi szereplője azt szeretné, ha a szociális kérdések nem akadályoznák a termelést. Mint mondják, nem a kenyér árát kellene alacsonyan tartani, hanem azoknak szociális segélyt juttatni, akik rászorulnak, míg a többiek megfizethetnék a kenyér reális árát. (Kárpátalja/Korreszpondent)