A borjak adenovírusos fertőzése

2012. augusztus 3., 10:00 , 603. szám

A borjam könnyezik, nyálkás váladék folyik az orrából, étvágytalan, köhög, erős hasmenése van (a széklete alvadt vért is tartalmaz), felfúvódott a bendője, és úgy veszem észre, hogy görcsöl a gyomra. Milyen betegség támadta meg, s tehetünk-e valamit a meggyógyításáért? – érdeklődött levelében szerkesztőségünknél egy nagydobronyi olvasónk. Kérdéseivel és a kapcsolódó kérdésekkel Legeza Attilát, a Munkácsi Agráripari Col­lege állatgyógyászati osztályának a vezetőjét kerestük meg.

– A jószágnak minden bizonnyal adenovírusos fertőzése van – fejti ki az állatorvos. – Ez a kór a fiatal borjak akut lefolyású megbetegedése, mely a légzőszervek, az emésztőrendszer, a szem kötőhártyájának és a nyirokrendszernek az elváltozásával jellemezhető. A kórokozót 1954-ben, az Amerikai Egyesült Államokban fedezték fel, s ma már a földkerekség sok országában okoz jelentős károkat az állattenyésztőknek. A betegséget egy DNS-t tartalmazó, az adenovírusok családjába tartozó, 70-90 nanométer nagyságú, csak speciális elektronmikroszkóppal észrevehető vírus idézi elő, melynek egyes típusai az emberi influenzához hasonló kórt okoznak az állatvilágban, mind az emlősök, mind a madarak körében. A mikroorganizmus a külvilágban eléggé ellenálló, tízszeres lefagyasztás után sem csökken a fertőzőképessége, s ugyancsak jól tűri a másik végletet, a plusz 50-60 Celsius-fokos hőmérsékletet is. Ám az napfényben lévő ultraibolya-sugárzás 30-60 percen belül, a kétszázalékos marószóda-oldat pedig néhány perc alatt elpusztítja a kórokozót. A beteg állatok cseppfertőzéssel, testi érintkezéssel is átadhatják a vírust az egészséges jószágoknak, de a fertőzött víz, takarmány és alom útján is terjedhet a betegség. A kórt elkapott állatok mintegy 15 százaléka a különböző szövődmények miatt – a kezelés ellenére – elpusztul. A betegségre leginkább a 2-4 hónapos borjak érzékenyek, s a fertőzés nagyon gyorsan terjed. Ám a fiatal szarvasmarhákon kívül – a háziállatok közül – malacok, kecskegidák, csirkék, csikók, kutyakölykök is elkaphatják a kórt. A felnőtt példányok klinikai tünetek nélkül vészelik át a megbetegedést, de hosszú időre vírushordozókká válnak, s terjesztik a betegséget.

Az állatok szervezetében a vírus elsődlegesen a légzőszervek nyálkahártyáján állapodik meg, ott felerősödik, majd behatol a vérkeringésbe, szétterjed a szervezetben, s megtámadja az emésztőszerveket, illetve a központi idegrendszert.

– Melyek a kór tünetei, s miként lehet meggyógyítani a beteg borjút?

– A lappangási idő általában 4–7 hét. Ezt követően először könnyezés, fényérzékenység, nyálkás orrfolyás észlelhető, mely utóbbi 3-5 nap múlva gennyessé válhat. A borjú hirtelen étvágytalan lesz, bágyadtság, száraz köhögés lép fel nála, majd depresszióssá válik. A betegség második-harmadik napján erős hasmenés és bendőfelfúvódás kezdődik. A harmadik-negyedik napon lázrohamok lépnek fel, 41,5 Celsius-fokra emelkedik az állat testhőmérséklete, mely 6-8 napig ezen a szinten marad. Az ürülék folyékony, szürkés-barna színű, alvadt vért tartalmaz. Gyakran észlelünk kólikás gyomorgörcsöt. Elhullás is lehetséges, az elpusztult borjakat felboncolva pedig észrevesszük, hogy a máj duzzadt, a tüdőben gyulladásos gócok találhatóak, míg az emésztőrendszer szerveiben a nyálkahártya lilás-vörös, illetve kékes-vörös színezetű. Ám ha az elsődleges betegség nem vezet szövődményekhez (például mikoplazmózishoz), a jószág általában meggyógyul.

A pontos diagnózist csak speciális laboratóriumi, virulógiai vizsgálatok útján lehet felállítani. A betegség gyógyítása a szervezet ellenállóképességének az erősítésén és a szövődmények megelőzésén alapul, s a körzeti állatorvos által felírt hiperimmun-készítményeket, tüneti kezelésként pedig antibiotikumokat kell adni a jószágnak. Pozitív eredményeket érhetünk el az immunoferonnal, a jód-trietilén-glikollal, a szulfanilamiddal. Minden betegséggyanús esetet ajánlatos bejelenteni a körzeti állatorvosnál, aki a hatályban lévő élelmiszerhigiéniai előírások alapján tanácsot adhat, mit tegyünk a továbbiakban, és mihez tartsuk magunkat.

Legeza Attila,
a Munkácsi Agráripari College állatgyógyászati osztályának a vezetője