A szarvasmarhák papillomatózisa

2013. március 8., 02:00 , 634. szám

Karfiolhoz hasonló alakú, csúnya daganatok jelentek meg a tehenem nyakán, a szarvai tövénél, az orra körül, a csecsein, a tőgyén. Nem hagyja magát fejni, s nem akar enni, pedig látom rajta, hogy éhes. Miben betegedhetett meg az állat, s hogyan lehet meggyógyítani? – fordult levelében szerkesztőségünkhöz egy halábori olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre Cseh László, a Beregszászi Állategészségügyi Központ állatorvosa válaszol.

– A tehén papillomatózisban szenved, ami nagyon gyakori szarvasmarha-betegség – fejti ki a szakember. – A kórt a Papilloma-vírus okozza, melynek öt törzsét ismerjük. A mikroorganizmusok rovarcsípések sebhelyein át is bejuthatnak az állat szervezetébe. Testi érintkezés, egymáshoz dörgölőzés révén a beteg jószágok is megfertőzhetik az egészségeseket. S a durva rostú takarmány, az érdes felületű, esetleg tüskéket is tartalmazó alom ugyancsak kisebb sebeket ejthet a jószág szájüregében, illetve a testén, melyek szintén behatolási helyek lehetnek a vírusok számára. Általában 4-6 hetes lappangási idő után a megfertőződés helyén, leggyakrabban a szarvak tövénél, a nyakon, az orrtájékon, a csecsbimbókon és a tőgyön, ritkább esetekben a száj-, illetve az orrüregben vagy akár a nemi szervek környékén lassan növekvő, karfiolra emlékeztető, dudoros felületű szövetnövedékek, ún. papillómák keletkeznek, mivel a mikrobák kóros sejtburjánzást idéznek elő. A karfiolra emlékeztető daganatok egyidejűleg több helyen is megjelennek, a testfelületen elszarusodnak, megkeményednek, a nyálkahártyákon viszont lágyak maradnak. Kialakulásuk szakaszában a hámsejtekből nagy tömegű vírus ürül, továbbterjesztve a fertőzést. A tőgyön megjelenő szövetnövedékek lehetetlenné teszik a fejést, a tehén ilyenkor nem engedi magát megfejni. A szájüregben kialakuló papillómák erős nyáladzást idéznek elő, s nagyon megnehezítik a táplálékfelvételt, így bár látszik a jószágon, hogy éhes, mégsem eszik. Ha pedig a nemi szervek környékén jelentkeznek a szövetnövedékek, akkor a beteg tehén nem engedi magához a bikát, míg a fertőzött bika nem mutat hajlandóságot a párzásra.

– Hogyan lehet meggyógyítani a papillomatózisban szenvedő szarvasmarhákat?

– Ha a testfelületen lévő duzzanatok már elérik az ökölnyi nagyságot, akkor már csak sebészeti úton lehet eltávolítani azokat. A kisebbeket különböző kenőcsökkel kell kenegetni, naponta 3-4 alkalommal, hogy leszáradjanak a szövetnövedékek. Amennyiben a kenőcsökkel való kezelés ellenére még két-három hét elteltével sem gyógyul meg az állat, akkor intravénás úton novokaint injekciózunk a jószág szervezetébe két héten át, naponta kétszer, s így már ki tudjuk kezelni a beteget. Nagyon jó eredményeket tudunk elérni az ún. autoimmun injekciókkal. Az állatról leoperált papillómából vakcinát készítünk, melyet elegendő egy vagy két alkalommal befecskendeznünk a szarvasmarhába, hogy meggyógyítsuk. Ha a szövetnövedékek a száj- és/vagy a garatüregben alakulnak ki, akkor természetesen csak injekciókkal lehet kikezelni az állatot.

– Miként lehet megelőzni a kór kialakulását?

– Ha két vagy több szarvasmarhát tart a gazda, s azok egyike megbetegszik, akkor azt el kell különíteni az egészségestől (vagy egészségesektől), nehogy továbbadják a fertőzést. Kerülni kell a durva rostú takarmánnyal való etetést, az állat(ok) alomja pedig ne legyen érdes felületű.

Lajos Mihály