A vírusok és az afrikai sertéspestis veszélyei

2013. október 31., 02:53 , 668. szám

Hallottam az afrikai sertéspestisről és arról, hogy a betegséget vírusok okozzák. Érdekelne, tulajdonképpen mik is a vírusok, és hogy konkrétan az afrikai sertéspestis milyen veszélyt jelenthet az állományomra – kérdezi e-mailjében egy sertéstenyésztő farmer. Kérdéseit Legeza Attilához, a Munkácsi Agráripari College állatgyógyászati osztályának vezetőjéhez továbbítottuk.

– Az emberiséget és minden élőlényt már a kezdetektől fogva komoly ellenségek fenyegetik – a vírusok. Hirtelen jönnek, és gyakran halált hintenek. Az áldozatok emberek milliói, állatok százezrei, akik a himlő, pestis, fertőző agyhártyagyulladás, influenza miatt haltak meg, illetve pusztultak el. Ezek a lények az élő és élettelen határán helyezkednek el. A vírusok sejten belüli paraziták, amelyek nem rendelkeznek a sejtekre jellemző felépítéssel, és a szervezet gazdasejtjein kívül nem mutatnak semmilyen életjelet. A szervezeten kívül ezek különböző alakú kristályok. Szaporodásukhoz szükségük van a gazdasejt energiájára és tápanyagaira. Nem rendelkeznek anyagcserével, nem tartalmaznak vizet, könnyen alkalmazkodnak a környezeti tényezőkhöz, és nagyon változékonyak.

Felépítésükben nagyon hasonlítanak a műanyag fecskendőhöz. Alig érintkezve az élő sejttel, belelövellik rugalmas DNS-üket, ami egy alattomos programhoz hasonlítható. Megváltoztatja a sejt egészséges munkáját, és szaporodva, többnél több mikroszkopikus fecskendőt képez, amelyek telítve vannak halállal. Sajnos, az orvostudomány még a mai napig nem érti ezeknek a különös lényeknek a természetét. Napjainkban 1500-nál több fajta vírust ismerünk. Tényleges számuk a mai napig ismeretlen. És ki tudja, honnan, de mindig újabb és újabb fajtájuk jelenik meg, halálos fenyegetést okozva. Állatainkat leggyakrabban a veszettség, a pestis, a madárinfluenza, a kutya-hepatitis, a pulyka-himlő, a sertéspestis, a sertésbénulás fenyegeti.

A vírusok önállóan nem terjednek a természetben. Szükségük van valamilyen „járművekre”, amelyek szállítják őket. Ezek a szúnyogok, más vérszívó rovarok, valamint a kullancsok. Gyakran terjednek cseppfertőzés útján. Például a veszettség vírusa a beteg állat nyálával, harapás útján terjed. Napjainkban a fertőző betegségek nagy pusztulást okoznak a Föld különböző részein, különösen a haszonállatok és a vadállatok között. A vírusok nem ismerik a határokat, országhatárokra való tekintet nélkül igen gyorsan továbbterjednek.

– Most pedig térjünk rá az afrikai sertéspestisre.

– A kór lappangási ideje 4–10 nap. Ezt követően a gyors lefolyású kór esetében 40-41 Celsius-fokra szökik fel a beteg jószág testhőmérséklete, étvágytalanná válik, a füleken és a has alján vörös vagy liláskékes foltok, a bőrfelületen pedig bevérzések jelennek meg. Az állat lefekszik, véres, híg székletet ürít, a szem kötőhártyája begyullad, s orrvérzés lép fel. Lefolyása gyors, 4-5 nap alatt végez a jószággal. Az eddig ismert sertéspestis ellen védőoltással védekezhetünk, de az afrikai fajta ellen nincs kifejlesztett vakcina, fertőzött sertéstermékekkel messze elhurcolható, emberre azonban nem veszélyes.

A legutóbbi adatok szerint Nyugat-Belorusszia Grodno régiójának Hapun falujában észleltek afrikai sertéspestis-megbetegedést egy házisertés-állományban, s EU-bizottsági végrehajtási határozat született a belorusz területeken észlelt afrikai sertéspestis továbbterjedésének megakadályozásáról és az ezzel kapcsolatos kötelezettségekről. Megszigorították az Oroszországból és Belorussziából importálandó sertéshús ellenőrzését. Az állatorvosok a határátkelőhelyeken alaposan átvizsgálják az utasok csomagjait. Ha csak egy húsos vagy kolbászos szendvicset is átvisz valaki a határon, már ezzel is bekerülhet az országba a vírus, ami 20 kilométeres körzetben elpusztíthatja a sertéseket.

De félelemre semmi okunk. Kárpátalja területén ezzel a betegséggel nem találkoztunk, mivel a megyei állatorvosi szolgálat minden óvintézkedést megtesz annak érdekében, hogy megyénket ez a vírus elkerülje. Fokozott állatorvosi vizsgálatnak vetnek alá minden hústerméket, amit emberi használatra szánnak, kötelezték a járási vadásztársulatok vezetőit a kilőtt vaddisznók húsának ellenőrzésére, a vadőrök pedig minden gyanús, az erdőben talált, elhullott vaddisznótetemről kötelesek jelentést tenni feletteseiknek.

Legeza Attila, a Munkácsi Agráripari College
állatgyógyászati osztályának vezetője,
Doktor Natália biológiatanár