Van miért hálát adni

Református tanévnyitó istentisztelet

2014. szeptember 11., 07:05 , 713. szám

A négy kárpátaljai református líceum szeptember 7-én közös istentisztelettel kezdte meg a tanévet, mostantól a gyülekezetekben is elkezdődik a hittan- és konfirmandusoktatás. A beregszászi református templomot zsúfolásig megtöltötték a nagydobronyi, nagyberegi, tivadarfalvai és técsői református líceumok diákjai, tanárai, az egyházkerület lelkészei, hitoktatói, valamint a vendégek és a szülők, hogy közösen imádkozzanak a békéért és a kárpátaljai református oktatás megmaradásáért.

A Nagydobronyi Református Líceum diákjaiból álló kórus szolgálatát követően Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke a Zsoltárok könyve 103. részének válogatott versei alapján hirdette Isten igéjét, hangsúlyozva: „Az országban kialakult helyzet ellenére, a gazdasági helyzet ellenére, életünk sok kilátástalan, beárnyékolt területe ellenére van okunk azt mondani: »Áldjad, én lelkem, az Urat, és egész bensőm, az Ő szent nevét.« Nekünk, ittlévő embereknek, látnunk kell, hogy van miért hálát adni. Van miért kiáltani, és másokat is felszólítani arra: Áldjátok az Úr nevét, és adjatok hálát neki.”

A Péterfalvai Református Líceum képviseletében Pallay Beatrix végzős tanuló és Tar László tanár Ürögdi Ferenc megzenésített adventi versét adták elő Tar László átiratában.

A kárpátaljai református líceumokat bőkezűen támogató magyar állam képviseletében Nagy Klára, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának kárpátaljai referense köszöntötte, aki felolvasta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak a tanévnyitó istentisztelet résztvevőihez írt levelét.

Bozsik Béla beregszászi magyar konzul köszöntőbeszédében kijelentette, az, hogy Kárpátalján vannak református iskolák, azt jelenti, hogy az itteni magyarság megtartja nemzeti önazonosságát, továbbá a diákok és a tanárok több mint 400 éves hagyományt folytatnak. „De a legfontosabb az, hogy ezekben az iskolákban olyan értékrend kerül átadásra, ami az egyéni felelősségre épül…”

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy ez a tanévkezdés Ukrajnában különleges időben zajlik, amikor az ország keleti részén sok-sok szörnyűség történik. „Ugyanakkor felemelő érzés az, hogy mi mindezek ellenére mégis itt vagyunk és tesszük a kötelességünket. A református egyház viszonylag rövid idő alatt, a semmiből oktatási intézményeket hozott létre, kilépett a templom falain kívülre és nemzedékeket nevel keresztényi hitvallásának megfelelően. S az, hogy ennek a tevékenységnek voltak támogatói belföldön és külföldön… az, hogy az iskoláink ma is megvannak azt jelenti, hogy megmaradt bennünk a hit, hogy itt Kárpátalján érdemes energiát fektetni az újabb nemzedékek felnevelésébe.

Sokszor megkérdezik tőlünk: Van-e Kárpátalján remény arra, hogy egyszer majd itt az élet jóra fordul? Biztonságban, perspektívák előtt állva élhetünk majd? Van ilyen remény, és ezt a reményt éltetik egyházaink” – hangsúlyozta Brenzovics László.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola elnöke ünnepi beszédében kiemelte, református iskoláink létrehozásához nagyon kemény munkára volt szükség, és mindez csak úgy lehetett sikeres, hogy az Úr mindig a gondolat mellé állt, és ha közvetlenül nem is, de közvetve küldött segítséget. „S általában a segítség mindig nemzettársaink és keresztény testvéreink irányából érkezett. Testvéregyházak és főleg a magyar állam állt az intézmények mellé. Örömmel kell konstatálnunk, hogy az első Orbán-kormány idején zajlottak az építkezések, épültek és alakultak ki azok az iskolaközpontok Kárpátalja-szerte, amelyeknek köszönhetően ma megtölthetjük a beregszászi református templomot. De napjainkban is több mint 200 millió forinttal támogatta a magyar állam a Nagyberegi Református Líceumot, de jutott 15 millió a 2013–14-es években a viski magyar óvodának, 10 millió a Técsői Református Líceumnak, a Munkácsi Szent István Római Katolikus Líceumnak is 20 millió forint, amely hasonló missziót tölt be. Állami oktatási intézményként a tiszaújlaki iskola tornatermének befejezése is megvalósult mintegy 23 millió forintból, és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is 150 millió forintból felépítette új épületszárnyát, ahol száz hasonló korú gyerek számára kezdődhet el a felsőfokú szakképzés.”

Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumának elnöke bejelentette, hogy 50 diáknak iskolakezdési csomagot hoztak, 50 diák részére a Nyilas Misi Tehetségtámogató Program keretében egyéves tanulmányi támogatást ajánlottak fel, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Debreceni Református Egyházmegye iskolatáska-gyűjtési programjának köszönhetően 50 iskolatáskát is felajánlottak a kárpátaljai diákoknak. Ezek közül az elnök kettőt ünnepélyesen átadott, a többit az ünnepi istentiszteletet követően.

Köszöntötte még a tanévnyitó istentisztelet résztvevőit Babják Zoltán, Beregszász polgármestere és Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka, majd csodálatos hangon és nagy lelkesedéssel magasztalták az Urat a hittanos gyerekekből álló mezővári gyermekkórus tagjai, akiket Kovács Sándor és felesége, Erika készített fel.

A református líceumokkal és a hitoktatással kapcsolatban Tóth László református lelkész, a Nagyberegi Református Líceum lelkész-igazgatója tartott ismertető előadást. Majd Zán Fábián Sándor megköszönte eddigi szolgálatát és munkáját, valamint oklevéllel ismerte el a Péterfalvai Református Líceum nyugdíjba vonult igazgatójának, Brik Irmának, a Nagydobronyi Református Líceum nyugdíjba vonult igazgatójának, Katona Bélának, valamint tiszteletbeli kollégiumigazgatójának, Horkay László nyugalmazott püspöknek eddig végzett munkájukat.

A Técsői Református Líceum képviseletében Fényes Zsanett Ady Endre Köszönöm, köszönöm, köszönöm című versét szavalta, majd Bedő Zita, a Nagyberegi Református Líceum végzős diákja énekelt.

Az ünnepi tanévnyitó istentisztelet a 461. ének első versének és nemzeti himnuszunknak eléneklésével, valamint püspöki áldással ért véget.

Badó Zsolt