A vírusos légúti fertőzések

2015. január 21., 14:16 , 732. szám

Hallottam egy betegségcsoportról, a vírusos légúti fertőzésekről. Szeretnék többet is megtudni erről a betegségcsoportról, magukról a vírusokról és arról, milyen tünetek jelzik a megbetegedéseket, miként gyó­gyulhatunk ki belőlük, s tehetünk-e valamit a megelőzés érdekében – kérdezte levelében egy nagyszőlősi olvasónk. Kérdéseit dr. Vackó László belgyógyászhoz, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ főorvosához továbbítottuk.

– A vírusos légúti fertőzések elég gyakori megbetegedések a késő őszi-téli időszakban – fejti ki a doktor. – A betegek hirtelen fellépő fej- és szemfájásra, hőemelkedésre, esetleg magas lázra panaszkodnak. Nagyon sokáig azt gondolták, hogy ez meghűlés, megfázás. Ma már tudjuk, hogy ezek fertőző betegségek, és vírusok okozzák őket. Mik is a vírusok? Ezek aránylag nemrégen felfedezett mikroorganizmusok, melyeknek más szervezetek sejtjeibe kell kerülni ahhoz, hogy éljenek, szaporodjanak. Több ezer fajtájuk ismert, s az emberi szervezetbe éppúgy bekerülhetnek, mint az állatok szervezetébe. Vannak, amelyek megbetegítik az embereket, de ártalmatlanok az állatokra nézve, és fordítva is megesik: akadnak, melyek kórokat idéznek elő az állatoknál, de nem hatnak az emberekre. S ha leszűkítjük a kört az elsőként említett vírusokra, azokat is több családba soroljuk.
Helyhiány miatt most csak azokra a vírusokra térek ki, melyek felső légúti betegségeket okoznak. Több száz ilyen vírus ismert, a legáltalánosabban ismertek az influenzavírusok, melyek ugyancsak ebbe a csoportba tartoznak. A felső légúti betegségeket előidéző vírusok cseppfertőzéssel terjednek, a betegek köhögésük vagy tüsszentésük során rengeteg, vírusokat is tartalmazó mikroszkopikus cseppet szórnak szét környezetükbe, az egészséges emberek pedig belélegzik ezeket a cseppeket, s velük a vírusok is bekerülnek a szervezetükbe, melyek megfertőzik őket. Amíg a vírusok csak szaporodnak, és nem érnek el egy bizonyos mennyiséget, addig a fertőzött személy tünetmentes, nem érez semmilyen panaszt. Ezt az időszakot nevezzük a betegség inkubációs időszakának. Ha a mostanában gyakori vírusokat tekintjük, melyek nem influenzavírusok, inkubációs időszakuk egytől hat napig tart. Ha pedig a vírusok száma elér egy bizonyos mennyiséget, akkor már fellépnek a tünetek.

– Melyek a vírusos légúti fertőzések szimptómái?

A kezdetektől jellemző az erős fejfájás, a hidegrázás, az általános gyengeség, az izzadás, a végtagfájdalom. A páciensek gyakran szem-, illetve konkrétan szemgolyófájdalmat éreznek. Hirtelen is felléphet a láz, de lehet, hogy csak 2-3 nap elteltével szökik fel 39-40 Celsius-fokra. Étvágytalanság is fellép, de csak később jelentkezik a nátha, a torokban tapasztalt kaparó érzés és az erős, száraz köhögés. Ezek a tünetek szinte mindegyik légúti vírusos fertőzésre jellemzőek. Majd a tünetek kezdenek enyhülni, eltűnni. A láz általában csak 1-2, néhány esetben öt napig tart, ugyanígy a fejfájás is. A nátha 4-5 napig tart, a köhögés azonban hetekig is jelentkezik, s a gyengeség, a fáradékonyság is 2-3 hétig tart. A teljes felépülés valamikor egy hónapot is igénybe vesz. De mit lehet tenni a betegség ellen? – merül fel a kérdés.

– Térjünk is rá a kezelésre.

– Tisztában kell lennünk vele: a vírusok olyan gyorsan mutálódnak, hogy szinte lehetetlen hatékony oltóanyagot kifejleszteni. Nagyon kevés vírusfajtára létezik vakcina, leginkább az influenza ellen használunk oltóanyagokat, de ezek sem biztosítanak százszázalékos védettséget. Reálisan hatékony víruselleni tabletták sem léteznek. A legjobb ellenszer a saját immunrendszerünk, mely viszont nagyon hatékony fegyver. Mivel tudunk segíteni az immunrendszerünknek? Azzal, hogy a tüneteket kezeljük. Fejfájásra fájdalomcsillapítót írunk fel, ha pedig a láz meghaladja a 38 Celsius-fokot, akkor szükség van a lázcsillapításra is. 38 Celsius-fok alatt viszont a lázra is szüksége van a szervezetnek, az immunrendszer ezzel is harcol a vírusok ellen.
Fertőzött állapotban nagyon fontos a pihenés, pár napig otthon kell lenni, nyugalomban, hogy a szervezet energiái az immunrendszerre összpontosuljanak. Fontos a bőséges folyadékfogyasztás, de ne igyunk szénsavas, hideg vagy forró italt. A legideálisabbak a jó meleg, de nem forró teák. Gyógyteákat is lehet fogyasztani, így hársfavirágteát, s ugyancsak jók a gyümölcsteák, köztük is a málnatea, s jó hatással van a mézes tea is. Igyanak hát sokat, és sokat izzadjanak, csak vigyázzanak, hogy az izzadás után szárítkozzanak meg, és vegyenek száraz ruhát, pizsamát.
Elterjedt tévhit, hogy a betegek nem zuhanyozhatnak, nem fürödhetnek. Igenis szabad zuhanyozni, fürödni, csak ne tartózkodjanak hosszú ideig a fürdőkádban, hanem hamar törölközzenek meg.
Kell-e szedni antibiotikumokat? Nos, az antibiotikumok nem hatnak a vírusokra, teljesen fölösleges, hogy a betegek a patikákban öngyógyítás keretében antibiotikumokat vásároljanak. Mi, orvosok csak akkor írunk fel antibiotikumokat, ha a vírusos fertőzés mellett a bakteriális fertőzés veszélye is fennáll. Ez általában 3–5 nap alatt derül ki. A vírusok ugyanis legyengíthetik a szervezetet, és a baktériumok is megtámadhatják azt. Kialakulhat az arcüreggyulladás vagy a légcsőgyulladás, sőt akár a tüdőgyulladás is.

– Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

– Fogyasszunk sok zöldséget, salátát, és mozogjunk sokat a szabadban, a friss levegőn.

Lajos Mihály