Külső hatásra kialakuló allergikus dermatitisz

2016. február 3., 08:39 , 786. szám

A közelmúltban már foglalkoztunk a belső hatásra kialakuló allergikus dermatitisszel (bőrgyulladással). Most pedig – a témát folytatva – tekintsük át, milyen külső okok vezethetnek a nevezett betegséghez, s azt miképpen lehet megszüntetni. A kérdést ismét dr. Pauk Vladimir, a Beregszászi Járási Bőr- és Nemibeteg-gondozó főorvosa világítja meg.

– A külső hatásra kialakuló dermatitisz változatai közé tartozik a külső mechanikus hatásra fellépő bőrgyulladás, a kipállás, a szélsőséges hőmérsékletek miatt kialakuló dermatitisz, illetve a különféle ionizáló sugárzások által kiváltott bőrgyulladás. Ezekben az esetekben jellemző, hogy ha megszüntetjük az okot, a külső hatást, vagy kisebb mértékben nyilvánulnak meg, vagy teljesen elmúlnak a tünetek, ám újabb külső hatásra kiújul a dermatitisz – indítja beszélgetésünket a szakember. – A külső faktor miatt fellépő bőrgyulladásnak több változata is van, heveny folyamat esetén hormonális krémekkel vagy kenőcsökkel, porokkal és gyógyvizes oldatokkal kezeljük a beteget. Ha pedig hólyagok is megjelennek, azokat ki kell fakasztani, és anilinoldatokkal kell őket kezelni.

– Milyen tünetekkel járnak a betegség e változatai?

– A külső mechanikus hatás miatt kialakuló allergikus dermatitisz pl. akkor lép fel, ha a cipő vagy a ruha kidörzsöli a bőrt. Általában bőrpír jelentkezik, égő érzés, erős fájdalom lép fel. Belsejükben nedvességet tartalmazó hólyagok tűnnek fel, melyek kifakadnak, és sebhelyek maradnak a helyükön. A kezelés után egy-két hétig még megmaradhat a bőrpír, a sebek helyén kialakuló hegek viszont végleg megmaradhatnak, hacsak plasztikai műtétekkel el nem tüntetik azokat.

A kipállás többnyire túlsúlyos személyeknél és a testhajlatokban keletkezik, s azzal jár, hogy erősödik a zsírmirigyek és az izzadságmirigyek működése. Repedések, sebek, bőrpír, kiütések tűnnek fel a bőrfelületen. A kiütések szélei nem egyenesek, mellékhatásként pedig viszketegség, illetve égés lép fel, rosszabb esetben pedig staphylococcus-, streptococcus-baktériumok által okozott gyulladásos folyamat indul meg.

A különböző ionizáló sugárzások, a neutronsugárzás, az alfa-, a béta- és a gammasugárzás hatására bőrpír keletkezik, a bőr lilás elszíneződése lép fel. Gyulladásba jön a bőr, hólyagocskák keletkezhetnek, hajhullás léphet fel, bőrelhalás következhet be. A folyamat erősödhet, folytatódhat a hajhullás, hegek keletkezhetnek, viszketegség léphet fel, bőrelváltozást, illetve körömelváltozást tapasztalhatunk. Depigmentáció vagy hiperpigmentáció alakulhat ki (világosabbá vagy sötétebbé válik a bőr).

– Miként kezelik a pácienseket?

– A külső mechanikus hatásra kialakuló dermatitisz esetén fel kell nyitni a hólyagokat, le kell azokat kezelni hidrogénnel, anilinfestékkel kell bekenni az érintett bőrfelületeket. Majd amikor már megszűnik a vizenyősség, hormonális krémekkel, kenőcsökkel lehet kezelni a bőrt.

Kipálláskor is anilinfestéket használunk, gézből készített rátéteket alkalmazunk, a vizenyősség elmúlása után pedig poroldatokat, szeszes oldatokat, krémeket és kenőcsöket írunk fel.

Sugárzástól kapott der­matitisz esetében általában hematológiai profilú kezelést alkalmazunk, intravénás kezelést vetünk be, immunnövelő készítményeket írunk fel, és különféle kenőcsöket is használunk. Diétára vagy vitaminterápiára is sor kerül. A kezelés általában 20–30 napig tart.

Lajos Mihály