A politikai „uborkaszezon” hírei

2017. augusztus 9., 20:17 , 865. szám

A nyári uborkaszezon csalhatatlan jele, amikor az újságírók olyan eseményekre is felfigyelnek, amelyek egyébként aligha kerülnének be a hírösszefoglalókba. Az elmúlt hét vezető hírei alapján állíthatjuk, Ukrajnában tombol az uborkaszezon.

A szabadságolások időszakában nagy nyilvánosságot kapott például, hogy augusztus 5-én Petro Porosenko elnök a légierő napja alkalmából felült egy Mig–29-es vadászgépre, s azon szállt a Vinnicja megyei havrisivkai katonai repülőtérre, a központi ünnepi rendezvény helyszínére. A hír fogadtatása meglehetősen vegyes volt a világhálón, mivel sokaknak eszébe jutott, hogy korábban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is előfordult, hogy vadászgépre pattant – írja az UNIAN hírügynökség. Párhuzamot vonni a két elnök között annyiban igazságtalan, hogy nem ők voltak az elsők, akiknek ez a „csíny” az eszébe jutott a történelem folyamán, miközben a repülés tökéletesen alkalmas a média és a közvélemény figyelmének felkeltésére.

Belpolitikai szempontból sokkal érdekesebb, hogy a beszámolókból ítélve az elnök gyakorlatilag „ellopta a show-t” Arszen Avakov belügyminiszter és Szerhij Knyazev országos rendőrparancsnok elől a nemzeti rendőrség létrehozásának második évfordulója alkalmából rendezett augusztus 3-i ünnepségen. Az elnök meggyőződésének adott hangot, hogy megtörtént az áttörés a bűnözés elleni harcban. Szerinte ennek jele, hogy csökkent az elkövetett súlyos bűncselekmények száma az országban. Akadtak azért, akik azt is megjegyezték, hogy az évforduló kapcsán szó sem esett Hatija Dekanoidzéről, a rendőrségi reform grúz származású elindítójáról, aki néhány hónapja mondott le tisztéről.

Volodimir Hrojszman kormányfőnek láthatóan nem jutott repülőgép, ám múlt heti megnyilvánulásaiban ő is rendre szokatlan témákkal foglalkozott. Így került szóba például a folyami hajózás ukrajnai újjáélesztésének kérdése annak kapcsán, hogy egy dinnyével megrakott uszály érkezett Herszonból Kijevbe. A téma egyébként valóban aktuális, hisz miközben a közúti szállítást jelentős mértékben kiváltani képes vízi közlekedés jelentősége Európában vitathatatlan, Ukrajnában a Dnyipro kínálta lehetőségekkel alig élnek. A miniszterelnök természetesen nem feledkezhetett meg a reformok állásáról sem. Megígérte, gondja lesz rá, nehogy ősszel, a parlamenti viták során „kiüresítsék” a nyugdíj- és az egészségügyi reformokat. Hrojszman egyben ismét állást foglalt a fapados légitársaságok ukrajnai jelenléte mellett.

Nem kapott túl nagy nyilvánosságot a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változatának az a híre, miszerint Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter bejelentette, hogy a bíróság érvénytelenítette azt a határozatot, melynek értelmében az Ukrzaliznicja, a nemzeti vasúttársaság a tárca kezeléséből a Miniszteri Kabinet fennhatósága alá került volna át. Más források szerint ez a határozat döntő lehet Omeljan és a vasúttársaságot vezető, annak reformjával megbízott lengyel Wojciech Balczun elhúzódó konfliktusában – a tárcavezető javára.

Említésre érdemes még az elmúlt hét eseményei közül Irina Berezsnaja volt parlamenti képviselő halála, aki autóbalesetben hunyt el Horvátországban. Az eset nemcsak arra mutat rá, hogy az oroszpárti politikai szereplők előszeretettel időznek az Európai Unióban, hanem tovább gyarapítja az előző ukrajnai rendszer azon politikusainak nyomasztóan hosszú névsorát, akik idő előtt távoztak az élők sorából – írja összeállításában az UNIAN.

Természetesen nem múlhatott el a hét anélkül, hogy ne hallottunk volna a kormánypártiból ellenzéki politikussá átnyergelt grúz származású Miheil Szaakasviliről, akit Petro Porosenko államfő néhány napja megfosztott ukrán állampolgárságától. A volt Odessza megyei kormányzó, aki korábban az Egyesült Államokból fogadkozott, hogy az ukrán bíróságon fellebbez az elnöki intézkedés ellen, még nem tért haza, ehelyett Lengyelországba utazott, ahol részt vett a varsói felkelés évfordulójával kapcsolatos megemlékezéseken. A politikus üzeneteiben változatlanul az igazát bizonygatja, ám eddig nem hallhattunk konkrétumokat azzal kapcsolatban, hogy ezt miképpen kívánja érvényre juttatni.

A gyakorlatias ukrán állampolgárokat bizonyára jobban foglalkoztatta Szaakasvili sorsánál Szerhij Hunykónak, az Állami Migrációs Szolgálat szóvivőjének bejelentése, mely szerint késlelteti az új típusú biometrikus útlevelek kiadását, hogy az útleveleket készítő állami vállalat nem győzi a munkát. A szóvivő szerint a jelenség oka az útlevélért folyamodók „rendellenesen” magas, az előző év azonos időszakának adatait jelentősen meghaladó száma idén júniusban és júliusban. Elmondása szerint a 2017. június–júliusi adatokat összevetve az elmúlt esztendő azonos időszakának számaival kitűnik, hogy a folyamodók száma a duplájára nőtt. Biztatásul a szóvivő azért hozzátette, hogy megjelentek a „kereslet” visszaesésének első jelei.

Érdekes statisztikát közölt hétfőn az Ukrajinszki Novini és az Ukrajinszka Pravda a Legfőbb Bíróság tájékoztatása alapján. Ezek szerint 2017 első felében az ukrán bíróságok 121 személyt ítéltek szabadságvesztésre korrupció miatt, míg 77-et felmentettek a vádak alól, 110 esetben pedig beszüntették az eljárást. 2017 januárja és júniusa között 4444 korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos ügyet továbbítottak a hatóságok a bíróságokhoz, amelyek ezek közül 2063-at tekintettek át. Ezek alapján 499 személyt vontak büntetőjogi, s 963-at közigazgatási eljárás alá.

(unian.ua/pravda.com.ua/un.ua/ntk)