Amit a véradásról tudni kell

2017. szeptember 3., 14:50 , 868. szám

„A Kárpátalja legutóbbi számában olvastam arról, hogy nemrég véradást szerveztek az egyik településen, amivel nagyon sok beteg emberen tudtak segíteni. Arról szeretnék érdeklődni, hogy egyáltalán kik, mekkora mennyiségben, és milyen gyakorisággal adhatnak vért, milyen megterhelést jelent ez egy szervezet számára, mi lesz a leadott vérrel, vagyis hogy mivel jár egy ilyen adományozás?” – kérdezte telefonon egy beregszászi járásbeli olvasónk.

A kérdések megválaszolására az említett véradói nap szervezőjét, Jakab Lajos badalói családorvost kértük fel.

– Ki lehet véradó?

– Véradásra tulajdonképpen minden egészséges ember jelentkezhet, akinek az életkora 18 és 60 év között van, a testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot, nem szenved vérszegénységben, cukorbetegségben, daganatos betegségben, tbc-ben, nem hepatitisz-fertőzött. A hölgyek esetében kizáró oknak számít az áldott állapot, illetve a szoptatás, valamint a menstruációs időszak, ami alatt nem lehet vért adni.

– Milyen gyakran adhat vért egy donor, mivel jár egy ilyen procedúra, és mekkora mennyiséget vesznek le egy véradótól?

– Két véradás között legalább 60 napnak kell eltelnie, a férfiak évente ötször, a nők évente négyszer adhatnak vért. A véradást megelőzően javasolt a bőséges folyadékbevitel, a megfelelő étkezés, ilyenkor az esemény helyszínén enni- és innivalót is felkínálnak a véradónak. A vérvételt megelőzően a donortól felveszik az anamnézist, megmérik a vérnyomását és a hemoglobinszintjét. Ha mindent rendben találnak, akkor következhet a vérvétel, ami normál esetben legfeljebb 5–8 percet vesz igénybe. Egy személytől általában 350–450 milliliternyi vérmennyiséget vesznek le, ami néhány percig okozhat egy kis szédülést, általános gyengeséget, enyhe fásultságot. Éppen ezért a vérvételt követően néhány percig még javasolt az ülve maradás, egy pohár tea elfogyasztása. De az egész nap folyamán pihenés javasolt a véradó számára.

– Milyen negatív, illetve pozitív hatással van a véradás a donorra?

– Természetesen vannak olyan emberek, akik a vér látványától, esetleg más, külső hatástól rosszul lesznek, így ők nem is tudnak vért adni, ezt az ő esetükben nem is kell erőltetni. Ám a legtöbb egészséges ember alkalmas a donor szerepére, és amellett a pozitív tudat mellett, hogy véradóként emberek életét menthetjük meg, azt is fontos tudni, hogy a véradásnak számos jótékony hatása is van a szervezet számára. A rendszeres véradás csökkenti a vérben lévő vasszintet, ami jelentősen csökkenti a szívinfarktus és a stroke, valamint a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Ezenkívül a véradó számára ez az áldozatvállalás egyfajta szűrővizsgálatnak is beillik, hiszen a vércsoport és a hemoglobinszint megállapítása mellett az ilyenkor kötelező jelleggel elvégzendő vizsgálatok kiterjednek az AIDS, a hepatitis B, C és a szifilisz kiszűrésére is.

A véradásért emellett 51 hrivnya pénzjutalom is jár, illetve akinek hivatalos munkahelye van, az a véradási nap mellett még egy szabadnapra is jogosult.

– Mi történik a leadott vérrel, hogyan kerül felhasználásra, illetve kik kapják meg azt?

– A megfelelő szűrővizsgálatok megejtését követően, laboratóriumi centrifugálás következtében a vért több részre választják szét, amelyet aztán vörösvérsejt-, illetve trombocita-koncentrátumként, plazmakészítményként és albumin formájában használnak fel műtétek, illetve hematológiai betegségekben (leukémia) szenvedők kezelésében. A készítmények egy része daganatos betegek kezelésére, szívbetegek, gyomor- és bélrendszeri betegek, krónikus máj- és vesebetegek ellátásánál kerül felhasználásra, illetve szüléskor fellépő komplikációk során.

(tamási)