Érvénytelenítette a nyelvtörvényt az Alkotmánybíróság

2018. március 7., 08:00 , 894. szám

Érvénytelenítette Az állami nyelvpolitika alapjairól című, a közbeszédben csak nyelvtörvényként emlegetett jogszabályt az Alkotmánybíróság (Ab) február 28-án. Ezzel megszűntek Ukrajnában a kisebbségi nyelvek gyakorlati használatára vonatkozó jogok.

„Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a 9073. számú törvényjavaslat második olvasatban való tárgyalása során a Legfelső Tanács 2012. július 3-i esti plenáris ülésén a vita és a határozathozatal alkotmányos rendjének megsértése rendszerjellegű volt, és nagyban befolyásolta a szavazás végeredményét. A fentiek alapul szolgálnak a jogszabály alkotmányellenessé nyilvánításához Ukrajna Alkotmánya 152. cikkelyének első bekezdése alapján” – olvasható egyebek mellett az Ab határozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda idézett.

Az alaptörvény értelmében a jogszabály, amelyet az Ab alkotmányellenesnek nyilvánított, az erre vonatkozó döntés megszületésének napjától hatályát veszíti.

Emlékezetes, hogy a legutóbbi Majdan hatására a Legfelső Tanács még 2014. február 24-én úgy határozott, hatályon kívül helyezi a Kivalov–Kolesznyicsenko-féle nyelvtörvényt. Olekszandr Turcsinov azonban, aki annak idején a parlament megbízott elnöke volt, és egyben a megbízott államfői tisztet is betöltötte – vélhetően nemzetközi nyomásra –, nem írta alá ezt a jogszabályt.

Ezután parlamenti képviselők egy csoportja még ugyanebben az évben kérte az Alkotmánybíróságtól a nyelvtörvény hatályon kívül helyezését. A taláros testület azonban csak a közelmúltban, 2017 novemberében látott hozzá indítványuk elbírálásához.

Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az MTI-nek nyilatkozva rámutatott, Ukrajnában megszűntek a kisebbségi nyelvek gyakorlati használatára vonatkozó jogok, miután a nyelvtörvény megsemmisítésével nem maradt érvényben olyan jogszabály, amely kimondottan a nyelvhasználatot szabályozná az országban.

Megjegyezte, hogy a törvény alkotmányellenesnek minősítéséről hozott döntés várható volt. Hozzátette: az is nyilvánvaló volt, hogy az Ab nem a törvény tartalmát, hanem a jogszabály elfogadásának eljárását vizsgálja csak. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a parlamenti képviselők által benyújtott 2014-es indítvány a törvény tartalmát is kifogásolta.

„Mivel a nyelvhasználat gyakorlati megvalósítását szabályozó speciális törvény jelenleg nincs, végrehajtási szabályozás csak azokon a területeken maradt meg, ahol erről az ágazati törvény rendelkezik. Ilyen jogszabály például az oktatási törvény 7. cikkelye, valamint a felsőoktatásról, illetve a közigazgatásról szóló jogszabályok, ez utóbbiak pedig kizárólag az ukrán mint államnyelv használatát engedélyezik” – fejtette ki a szakértő.

Hozzátette, hogy érvényben vannak ugyan az Alkotmánynak erre vonatkozó cikkelyei, a nyelvi charta, az 1992-es kisebbségekről szóló törvény, ám ezek mind keretjogszabályok, amelyekben nincsenek konkrét végrehajtási rendelkezések.

„Szabályozás nélkül maradt eszerint a személynevek nemzetiségi helyesírás szerinti feltüntetése a személyi okmányokban, továbbá megszűnik az a jog, hogy a kisebbségekhez tartozók az anyanyelvükön fordulhassanak beadvánnyal hivatalokhoz, valamint igényelhessék, hogy az anyanyelvükön kapjanak arra választ. Megszűnt az önkormányzatok joga arra, hogy saját hatáskörben dönthessenek arról, feltüntetik-e kisebbségi nyelveken is hivatalos dokumentumaikon a helyhatóság megnevezését, továbbá az a jog, hogy a hivatal kisebbségi nyelven is kitehesse névtábláját az épületére” – emelte ki.

Andrij Parubij, a parlament elnöke a Legfelső Tanács múlt csütörtöki ülésén kijelentette: mivel az Ab alkotmányellenesnek nyilvánította a nyelvtörvényt, a képviselőknek lehetőségük nyílik új jogszabályt alkotni a nyelvről.

„Őszintén gratulálok minden ukrajnainak az ukrán alkotmánybíróság e határozatához” – mondta Parubij.

A házelnök szerint „a politikusoknak álcázott orosz agentúra ezzel a szégyenletes dokumentummal igyekezett megosztani Ukrajnát”.

Hozzátette: az állami nyelv­politika alapjait meghatározó fő törvény Ukrajna Alkotmánya volt és maradt, amely kimondja, hogy Ukrajna államnyelve az ukrán.

„Az Alkotmánybíróság határozata megnyitja előttünk a lehetőséget, hogy új nyelvtörvényt fogadjunk el, kérem tehát a frakciókat, egyeztessenek a benyújtott tervezetekről, hogy megvitathassuk azokat, és pozitív döntésre juthassunk” – mondta Parubij.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja emlékeztet, hogy 2016 decembere óta négy új nyelvtörvény tervezetét regisztrálták be a kijevi parlamentben. A témának szentelt, az intézet weboldalán olvasható összeállításuk rámutat, hogy a most alkotmányellenesnek minősített nyelvtörvényhez képest e tervezetek bármelyikének elfogadása jelentősen szűkítené a kisebbségek nyelvhasználati jogait.

Tóth Mihály e dokumentumokkal kapcsolatban elmondta, hogy az illetékes parlamenti bizottság három nyelvtörvénytervezetet már általános vitára ajánlott. Ezek közül egy – az államnyelv használatáról szóló – minden területen az ukrán használatát teszi követelőzővé. A másik kettő – amely hasonló tartalmú – engedélyezi kisebbségi nyelvek használatát, de csak azokban a községekben és városokban, ahol az érintett nemzetiségek aránya eléri a 30 százalékot, míg a 2012-es törvényben ehhez elegendő volt a 10 százalék. Nem engedélyezi viszont a 2012-es törvénnyel ellentétben az anyanyelvhasználatot a megyékben és járásokban a hivatalos szervek működésében.

„Ezenfelül a települési önkormányzatoknak beadványban kell ehhez a parlament engedélyét kérnie” – hangsúlyozta a szakértő.

(pravda.com.ua/hodinkaintezet.uz.ua/MTI/ntk)

 

Nyilatkozat

 

A KMKSZ sajnálatosnak tartja az Ukrán Alkotmánybíróság azon döntését, mellyel formai okokra hivatkozva hatályon kívül helyezte a 2012-ben elfogadott nyelvhasználatot szabályozó törvényt. A kisebbségek számára kedvező korábbi szabályozás megszüntetése aggodalomra ad okot, hisz a döntés következményeként jelenleg nincs érvényben a nyelvhasználat gyakorlati megvalósítását szabályozó törvény. Úgy véljük, az alkotmánybírósági döntés jelentős visszalépést jelent a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati jogainak vonatkozásában. Aggasztónak tartjuk továbbá, hogy Ukrajna Legfelső Tanács előtt olyan nyelvtörvényjavaslatok vannak, melyek további jogfosztást és jogszűkítést eredményezhetnek, bízunk benne, hogy a parlament az európai elvárásoknak megfelelő, a nemzetközi kötelezettségvállalásokat figyelembe vevő nyelvtörvényt fog elfogadni, melynek kidolgozásába bevonják az országban élő nemzetiségek, köztük a magyarok képviselőit is.

Ungvár, 2018. március 6.

A KMKSZ Elnöksége