Ukrajna európai integrációs törekvései hazai és külföldi szakemberek szemszögéből

A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) az ungvári Kilikija vendéglátó-ipari komplexum dísztermében Ukrajna euro-atlanti integrációjának segítése Kárpátalja példáján keresztül címmel tartott konferenciát pénteken, május 25-én. A rendezvényen mintegy 150-en vettek részt többnyire Kárpátaljáról és Magyarországról, de érkeztek vendégek Ukrajna fővárosából, Kijevből és az Európai Unió központjából, Brüsszelből is.

Jevcsák Judit, a rendezvény moderátora, a Tisza ETT igazgatóhelyettese köszöntötte a vendégeket, majd ismertette a rendezvény célját és az eddig elért eredményeket.

A Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének, képviselői testületének nevében Barta József első elnökhelyettes üdvözölte a megjelenteket.

– A négy európai uniós országgal határos megyénk fejlesztésének egyik prioritást élvező ága a határ menti és a határon átnyúló kapcsolatok kialakítása és megszilárdítása. Az Európai Unió különböző államainak 16 régiójával van élő és konstruktív kapcsolatunk. Több mint 100 kárpátaljai település ápol szoros barátságot a szomszédos országok, elsősorban Magyarország helységeivel. Ezek a kapcsolatok nagy jelentőséggel bírnak a régiók fejlesztését illetően.

Ukrajna európai integrációs törekvései számunkra nem csupán deklarált szavakat, több száz aláírt okmányt jelentenek, de a lehetőségek kihasználását is a gazdaság modernizálása és a szomszédos országok tapasztalatainak felhasználása terén, valamint az európai alapok forrásaihoz való hozzáférést – emelte ki Barta József és elmondta, ezeket a pénzeket a határ menti infrastruktúra fejlesztésébe, a szilárd háztartási hulladék feldolgozásába, az egészségügyi és oktatási intézmények anyagi-műszaki bázisának fejlesztésébe kívánják bevonni, valamint új vállalatok létrehozásába, amelyek új munkahelyek kialakítását teszik lehetővé.

– Célunk minden lehetséges eszköz kihasználásával egy Németországhoz, Franciaországhoz és Nagy-Britanniához hasonló tehetős országot építeni, ahol minden nemzetiség komfortosan érzi magát – zárta köszöntőjét az elnökhelyettes, és egyben felhívta a figyelmet egy problémára: az ukrán törvények nem szabályozzák a regionális együttműködést. Véleménye szerint felhívást kell intézni a miniszteri kabinethez, amelyben törvénymódosítást javasolnának, hogy a jövőben Ukrajnában is bejegyezhetővé váljon a Tisza ETT.

Az alapítók nevében Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, méltatta a Tisza ETT eddigi munkáját, és további sikereket kívánt.

Hennagyij Moszkal, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke a megyében zajló folyamatokról szólt, melyek az európai integrációt igyekeznek elősegíteni, együttműködésben a már EU-tag szomszédos országok megyéivel, különösképpen Magyarországgal, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével.

Volodimir Usztimenko, Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémiája Jogi és Gazdaságtudományi Kutatások Intézetének igazgatója kiemelte, hogy a konferenciát nagy érdeklődés övezi, mivel az a problémák gyakorlati megoldására irányul.

A konferencia szakmai részét Slaven Klobučar, az EU Régiók Bizottsága EGTC Platform Titkársága adminisztrátorának, a RB COTER Szakbizottság tagjának az előadása nyitotta, aki Brüsszelből érkezett a rendezvényre, ezzel is igazolva, hogy Ukrajna európai integrációs törekvéseinek kérdése jelentős aktualitással bír. Ő az EU szomszédságpolitikájáról és az európai területi társulásokról beszélt.

Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja az elmúlt években Ukrajnába, ezen belül Kárpátaljára érkező magyarországi kormánytámogatásokat mutatta be részletesen az előadásában. Többek között elhangzott, hogy 2007–2013 között a Magyarország támogatásával megvalósuló területi programok teljes költségvetése 1485 millió euró volt. A 2014–2020-ban Magyarország részvételével megvalósuló területi programok teljes költségvetése 1602 millió euróra nőtt.

Az Európai Unió határon átnyúló programjairól, a Kárpátalját érintő HUSKROUA 2007–2013 program tapasztalatairól, valamint a 2014–2020-as időszak eddig elért eredményeiről Szakács Áron, a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárságának igazgatója számolt be. Egy jó hírt is bejelentett: a Tisza ETT pályázata szerepel a támogatásra javasoltak listáján. Az első rész zárásaként dr. Loppert Balázs, Magyarország ungvári konzuljának előadása hangzott el, aki a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával működő ETT-ket mutatta be, külön kiemelve a Tisza ETT-t mint példaértékű kezdeményezést.

A második részben az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) professzorai jellemezték történelmi, politikai, gazdasági és jogi szempontból Ukrajna jelenlegi helyzetét, valamint európai integrációs törekvéseit és azok jövőbeni lehetőségeit. Miroszlava Lengyel rektorhelyettes az oktatás nemzetközivé tételéről mint az európai integráció eszközéről beszélt az ungvári egyetem példáján keresztül. Kárpátalja mint Ukrajna európai integrációs folyamatainak korszerű modellje címmel Kiss Éva, az UNE Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője tartott előadást. Volodimir Prihogyko, az UNE Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Karának vezetője a határ menti régió gazdasági környezetét ismertette. Jaroslav Lazur, az UNE Jogi Karának dékánja a határon átnyúló együttműködés európai szabványairól szólt, kiemelve azt a munkát, melyet Ukrajna más egyetemeinek professzoraival együttműködésben végeznek a jelenleg még szabályozatlan jogi kérdések (pl. ETT-k működése Ukrajnában) mielőbbi rendeződése érdekében. Kisari Bettina, a Fiatal Diplomácia társadalmi szervezet önálló részlegének elnöke az ifjúságnak a társadalmi és politikai életbe való bevonásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

A rendezvény végén Jevcsák Judit bemutatta azt a három nyelven – ukránul, magyarul és angolul – megjelentetett kiadványt, amely a márciusi kisvárdai és a mostani kárpátaljai konferencia előadásait tartalmazza.

Rehó Viktória