Gázáremelés és új IMF-hitelprogram a kampány jegyében

2018. szeptember 12., 20:29 , 922. szám

Októbertől 23,5%-kal drágulhat a földgáz a lakosság számára, miközben korábban a 30%-ot meghaladó gázáremelést sem tartották elképzelhetetlennek különböző források – jelentette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az ukrán kormány között szeptember 6. óta folyó kijevi tárgyalásokról beszámoló sajtó. Amennyiben a hír beigazolódik, annak a gazdaságiak mellett jelentős politikai következményei is lehetnek.

Az ukranews.com meg nem erősített értesülése szerint a felek megállapodtak abban, hogy az IMF új készenléti hitelprogramot indít Ukrajna számára a jelenlegi, jövő áprilisban lejáró kibővített EFF-program helyett, amivel segít elkerülni az országnak a fizetésképtelenséget és a földgáz lakossági fogyasztói árának ugrásszerű növekedését. Ily módon az Ukrajnának folyósítandó következő, mintegy 1–1,9 milliárd dolláros kölcsön nem a végéhez közeledő jelenlegi hitelprogram ötödik, hanem az új program első hitelrészlete lehet.

A Dzerkalo Tizsnya hetilap (DT) internetes változata emlékeztet, hogy a kormány korábban októberig meghosszabbította a szolgáltatók számára a szabályozott, azaz a világpiacinál alacsonyabb árú gázszállítási kötelezettséget a lakossági fogyasztók és a távhőszolgáltatók vonatkozásában. A gáz drágulása viszont a továbbiakban elkerülhetetlenül megnöveli a költségvetésnek az áremelés kompenzálásából fakadó terheit. A közüzemi díjak törlesztésére felhasználható állami támogatás, a szubvenció jelentette kiadások várhatóan évi 20 milliárd hrivnyával nőnek majd. Ebből következőleg az IMF-től remélt hitel egy igen tekintélyes részét elvinnék a gázár emeléséből fakadó pótlólagos kiadások.

A DT rámutat: a lakossági földgázfogyasztók 60,2%-a már jelenleg is szubvencióban részesül, a most tervezett áremelés arányukat 72%-ra emelné. Tegyük azonban hozzá, mindez nem annyira lényeges, ha arra gondolunk, hogy a szubvenció néhány hónappal az elnökválasztás előtt jelentős mértékben csökkentheti a gáz árának emelkedése miatt elkerülhetetlen lakossági elégedetlenséget. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy az országnak égető szüksége van az IMF pénzére a hrivnya árfolyamának stabilizálásához, a lejáró külföldi hitelek törlesztéséhez, megállapíthatjuk, hogy az ukrán kormányzat összességében igen jól járna egy ilyen mérsékelt gázáremelést előíró hitelmegállapodással.

Mint mindennek, nyilván egy ilyen megállapodásnak is nagy ára van, ami elsősorban abban mutatkozhat meg, hogy milyen vállalásokat tesz Kijev a reformok folytatása tekintetében. Nem hivatalos értesülések szerint például az IMF és Ukrajna által előkészítendő új memorandum felveti egyebek mellett a földpiac bevezetését, amit az ukrán politikusok korábban is megígértek már, de mostanáig nem teljesítettek.

Miután az IMF elsősorban arról híres – vagy inkább hírhedt – világszerte, hogy a hitelezett országok tekintetében következetesen kitart a korábbi vállalások teljesítése mellett, a vártnál alacsonyabb gázár, illetve az a tény, hogy az Alap megengedőnek mutatkozik a földreform kérdésében, arra utalhat, hogy Kijevnek befolyásos támogatói vannak. Leginkább „Amerika kezét” sejthetjük a háttérben. Washington ugyanis szeretné elkerülni Ukrajna fizetésképtelenségét, de még inkább óvakodik attól, hogy a kelet-európai ország esetleg ismét politikailag instabillá váljék. A hitel mindkét amerikai problémára megoldást jelenthet: ha az IMF bármilyen feltételek mellett, bármilyen konstrukcióban az ország további hitelezése mellett dönt, azzal hozzájárul Ukrajna stabilitásának megőrzéséhez (egyben számottevően javítva a jelenlegi hatalom egyébként nem túl fényes választási esélyein).

A tárgyalások az IMF-fel akár már a héten lezárulhatnak.

(hk)