A közigazgatási előállításról

2018. november 6., 22:03 , 928. szám

„Legutóbb e rovatban arról volt szó, hogy mit szabad és mit nem a rendőröknek igazoltatáskor. De mit tegyünk, ha az embert bekísérik a rendőrségre egy kisebb szórakozóhelyi nézeteltérés miatt?”

– Lényeges, hogy miért „kísérik” be az embert. A Közigazgatási jogsértési törvénykönyv 263. cikkelye értelmében a közigazgatási (adminisztratív) előállítás legfeljebb három óráig tarthat. Célja – némileg leegyszerűsítve a dolgot – biztosítani a közigazgatási (adminisztratív) eljárás rendőrségi szakaszának lefolytatását a szabálysértővel szemben.

Viszont bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén valójában nem előállításról, hanem őrizetbe vételről van szó, amelynek az időtartama legfeljebb 72 óra lehet. Az előállított őrizetessel ilyenkor a rendőr­őrsön ismertetik a gyanút, s legfeljebb 60 órán belül meg kell jelennie a vizsgálóbíró előtt, ellenkező esetben haladéktalanul szabadon kell őt bocsátani. Miután az őrizetbe vétel mind eljárásában, mind időtartamában és lehetséges következményei­ben eltér az előállítástól, egy másik írás témája kell, hogy legyen, az alábbiakban kizárólag a szabálysértőkkel szemben alkalmazott közigazgatási előállítással kapcsolatos tudnivalókat vesszük sorra.

Ha a rendőr előállít bennünket:

– semmi esetre se próbáljunk szökni vagy dulakodni vele (A rendőr ingéről leszakadt váll-lap annak a bizonyítékává válhat, hogy fizikai erőszakhoz folyamodtunk, ami feljogosítja a rendőrt, hogy maga is erőszakot alkalmazzon, megbilincseljen bennünket, s végeredményben az is előfordulhat, hogy 15 napra zárkába kerülünk.);

– mielőtt beszállnánk a rendőrautóba, érdeklődjük meg, hogy melyik őrszobára szándékoznak bekísérni, és telefonon tájékoztassuk erről a hozzátartozóinkat, ismerőseinket. (A rendőrök gyakran nem engedik meg, hogy használjuk a telefonunkat, érdemes azonban megpróbálkozni egy hívással. Lehetőség szerint igyekezzünk megmagyarázni a rendőrnek, hogy milyen fontos telefonálnunk, például azért, mert nálunk van a lakáskulcs és nélküle a többiek nem tudnak bejutni a házba. Igyekezzünk tömören és gyorsan összefoglalni hozzátartozóinknak a legfontosabb információkat arról, hogy hová szállítanak bennünket és miért. Kérjük, hogy keressenek fel bennünket a rendőrőrsön, s érdeklődjenek irántunk. Jelentősen csökken a valószínűsége annak, hogy bármilyen módon sérülnek a jogaink, ha a rendőrőrsön megjelennek a hozzátartozóink, követelik, hogy találkozhassanak velünk, illetve szükség esetén értesítik a történtekről az ügyészséget.);

– a rendőrőrsre érve rögzítsük a beérkezésünk pontos idejét, majd figyeljünk oda, hogy ez az időpont bekerüljön az előállítottakat nyilvántartó naplóba, mert ettől függ, hogy mennyi időt kell ott töltenünk – ettől a pillanattól számítják ugyanis az előállítás három óráját.);

– azonnal kezdjük követelni, hogy vegyenek fel jegyzőkönyvet az előállításunkról. (Figyeljünk oda, hogy a jegyzőkönyvben pontosan tüntessék fel a beérkezésünk dátumát, időpontját, az előállítás okát, és hogy ezt milyen jogszabályra való hivatkozással tették.);

– tudjunk róla, hogy az Alkotmány 29. cikkelye értelmében a rendőrségnek az előállításunkat követően haladéktalanul tájékoztatnia kell erről a hozzátartozóinkat (lehetőség szerint figyeljünk oda, hogy ezt valóban meg is tegyék.);

– ne kapkodjunk, figyelmesen olvassuk el az előállításunkról felvett jegyzőkönyvet;

– kifogást emelhetünk a jegyzőkönyv bármelyik mondata, szava ellen a dokumentum erre fenntartott rovatában (пояснення правопорушника), illetve beírhatjuk a rendőrség eljárásával, bánásmódjával kapcsolatos észrevételeinket is (például: nem értesítették a hozzátartozóinkat az előállításunkról, három óránál tovább tartottak benn a rendőrőrsön, bántalmaztak bennünket stb.);

– a rendőr javasolni fogja, hogy írjuk alá a jegyzőkönyvet, ám tudnunk kell, hogy nem vagyunk kötelesek megtenni ezt, ha nem értünk egyet a tartalmával, illetve, ha nem volt módunk beleírni a fenntartásainkat. (Ne feledjük: ha aláírjuk a jegyzőkönyvet, annak tartalmát a későbbiekben felhasználhatják ellenünk.);

– általában ekkor érkezik el a pillanat, hogy ügyvédet hívjunk. (Szükség esetén igyekezzünk nyugodtan és tisztelettudóan, illedelmesen megértetni a rendőrrel, hogy amíg az ügyvédünk meg nem érkezik, semmilyen dokumentumot nem írunk alá, mert nem vagyunk jogi szakemberek és szeretnénk elkerülni a későbbi bonyodalmakat. Ha úgy látjuk jónak, ugyanezzel az indoklással a kihallgatást is visszautasíthatjuk.);

– az előállított személyeknek a rendőrőrsön személyes vizsgálaton kell átesniük, ilyenkor a holmijukat is átvizsgálják. (A vizsgálatot az előállított személlyel azonos nemű rendőr végzi két ugyanolyan nemű tanú jelenlétében. A vizsgálat eredményeiről jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben feltüntetik az elkobzott tárgyakat. A jegyzőkönyvet az előállítottnak és a két tanúnak is alá kell írnia.)

– a rendőrségnek egy további jegyzőkönyvet is fel kell vennie (kivéve, ha azért állítottak elő bennünket, mert nem volt nálunk a személyi igazolványunk), méghozzá az általunk elkövetett közigazgatási szabálysértésről. (Optimális esetben ekkorra már mellettünk kell, hogy legyen az ügyvédünk, aki ellát a tanácsaival, azonban nem árt tudnunk, hogy mire számíthatunk, ha mégis magunkra maradunk. A rendőrök ilyenkor általában azzal a szöveggel próbálják meg kísértésbe ejteni a tapasztalatlan polgárt, hogy írja alá a közigazgatási szabálysértésről felvett jegyzőkönyvet, és már mehet is. Ne dőljünk be enne a cselnek! Ha nem követtünk el szabálysértést, ne írjuk alá a jegyzőkönyvet – főleg anélkül, hogy elolvastuk volna! Előfordulhat ugyanis, hogy miután olvasatlanul aláírtuk a jegyzőkönyvet, a rendőr a vizsgálóbíró elé kísér bennünket, aki a jegyzőkönyvből megtudja, hogy garázdák, huligánok és részegesek vagyunk, minekutána minden lelkiismeret-furdalás nélkül néhány napi elzárásra ítél bennünket. Ezért fontos igen figyelmesen és alaposan elolvasni a jegyzőkönyvet, tisztázni, hogy egészen pontosan mit állítanak rólunk, s milyen büntetés szabható ki a szabálysértésért, amit felrónak nekünk. Ennek alapján tudunk dönteni a további teendőkről. Például előfordulhat, hogy azt állítják, alkoholt fogyasztottunk, miközben nem is ittunk. Ilyenkor követeljük, hogy küldjenek bennünket igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra, amely tisztázza a kérdést. Az ügyvédek rendszerint azt tanácsolják a polgároknak, hasonló helyzetben törekedjenek arra, hogy az észrevételeik, panaszaik bekerüljenek a jegyzőkönyvbe, majd írják alá azt. Indoklásuk szerint, ugyan az egyedül a rendőr által aláírt jegyzőkönyv is érvényes, ha azonban a dokumentum ebben a formájában kerül a bíró elé, az csak a hivatalos álláspontot ismeri meg, a polgárét nem, aki így hátrányba kerül az eljárás során, még akkor is, ha később lesz módja előadni az érveit. Éppen ezért nem baj, ha hibásan írunk ukránul, nem baj, ha nincs elég hely arra a papíron, hogy mindent leírjunk, amit szeretnénk, a lényeg, hogy legalább jelezzük, észrevételeink, panaszaink vannak.);

– jó tudni, hogy a rendőrségnek nincs joga lefotózni az előállított személyt, illetve ujjlenyomatot venni tőle (A rendőrségről c. törvény 11. cikkelye szabályozza, milyen esetekben engedélyezett ujjlenyomatot venni és fotózni a polgárokat. Ilyen eset, amikor a személyt  bűncselekmény elkövetésének gyanújával állítják elő, őrizetbe veszik, bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják meg, valamint  közigazgatási elzárásra ítélik.);

– amikorra idáig jut az eljárás, rendszerint letelik a három óra, az előállítás maximális időtartama, ezért ettől kezdve érdemes időről időre nyugodtan, illedelmesen érdeklődni afelől, mi az oka annak, hogy még mindig benntartanak bennünket.

hk