Nem a kisebbségeknek tett gesztus az oktatási törvény tervezett módosítása

2018. november 25., 15:11 , 931. szám

November 9-én végre benyújtották a Legfelső Tanácsban azt a törvénymódosító indítványt, amely változtatna a 2017 szeptemberében elfogadott, a kárpátaljai magyar oktatási rendszert rendkívül hátrányosan érintő oktatási törvényen. A tervezetből ítélve azonban Ukrajna továbbra sem szándékozik teljesíteni a nemzetiségi kisebbségek nyelvén folyó oktatást érintő korábbi ígéreteit és vállalásait.

A 9287. számú módosító indítvány az oktatási törvény záró rendelkezései 3. pontjának 18. alpontját javasolja módosítani, mely jelenleg úgy rendelkezik, hogy azok a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, akik 2018. szeptember 1-jéig az adott kisebbség nyelvén kezdték el az általános középfokú oktatást, 2020. szeptember 1-jéig az új oktatási törvény hatályba lépése előtt érvényes szabályoknak megfelelően folytathatják a képzést az ukrán nyelven oktatott tárgyak számának fokozatos növelése mellett.

A dokumentumot jegyző 11 képviselő most a 18-1-es alpont beiktatásával további három évvel tolná ki az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseinek bevezetését:

„Az ukrajnai nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, akiknek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelve, és akik 2018. szeptember 1-jéig az adott nemzeti kisebbség nyelvén kezdték el az általános középfokú oktatást, 2023. szeptember 1-jéig a jelen Törvény hatályba lépése előtt érvényes szabályoknak megfelelően folytatják a képzést, az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számának fokozatos növelésével.”

Vagyis a kárpátaljai magyar oktatási intézményekben tanulók további haladékot nyernének az oktatási törvény 7., a tanítás nyelvéről rendelkező, a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatást jelentősen korlátozó cikkelyének bevezetésére. Ezzel azonban gyakorlatilag a végére is értünk a remélhető pozitívumok felsorolásának a módosító indítvány kapcsán.

A negatívumok számba vételét talán kezdjük azzal, hogy a tervezet még azoknak a szerény elvárásoknak sem felel meg teljes mértékben, amelyekkel az ukrán kormányzat a Magyarországgal és a kárpátaljai magyarság képviselőivel folytatott egyeztetéseken látszólag egyetértett. Látni kell ugyanis, hogy ami az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseit illeti, önmagában a bevezetésük kitolása a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató intézményekben értelmetlen, ha ezzel párhuzamosan nem vezetnek be új szabványokat az államnyelv oktatása terén. Ma­gyarán, új módszerekre volna szükség a nemzetiségi iskolákban az ukrán nyelv oktatásában, biztosítani kellene az oktatás feltételeit, s egyben a nemzetiségek nyelvén középiskolai végzettséget szerző diákokkal szemben támasztott vizsgakövetelményeket is differenciálni kellene. Márpedig mostanáig vajmi kevés történt ezen a téren. Ráadásul a kiéleződő ukrán–magyar államközi konfliktus azt a kijevi oktatási kormányzat számára kényelmes helyzetet idézte elő, hogy senki nem rója fel nekik, amiért ismét „jegelik” a kárpátaljai magyarság képviselőivel a magyar oktatás jövőjéről folytatott egyeztetéseket.

Ugyanakkor a módosító indítványból ítélve az ukrán oktatási kormányzat nem változtatna azon az elképzelésén, hogy már a nyelvi rendelkezések bevezetésére adott haladék ideje alatt is fokozatosan növeljék az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számát. Vagyis az ígért haladék ellenére tulajdonképpen megindult az oktatási törvény végrehajtása. A készülő A teljes általános középfokú oktatásról törvény tervezetéből tudjuk, hogy a tantárgyak 60%-ának államnyelven való oktatását írnák elő középiskolai szinten a nemzetiségi iskolák számára, ami – más intézkedésekkel együtt – az anyanyelvű oktatási jogok radikális korlátozását jelentené.

Emlékezetes, korábban a magyar és az ukrán fél között egyetértés volt abban is, hogy az oktatási törvény nyelvi rendelkezései nem vonatkoznak majd a magániskolákra, vagyis azok önállóan dönthetnének az oktatás nyelvéről. A várakozások ellenére azonban a most a parlament elé került módosító indítványban említés sem történik a nem állami fenntartású oktatási intézményekről. Jelen helyzet szerint tehát hamarosan a magyar történelmi egyházak által fenntartott kárpátaljai líceumokban is át kellene térni bizonyos tárgyak ukrán nyelven történő oktatására.

Úgy tűnik tehát, hogy az oktatási törvény javasolt módosítása nem tekinthető a nemzeti kisebbségeknek tett engedménynek, gesztusnak. A nyelvi rendelkezések bevezetésének a tervezet által indítványozott elhalasztása 2023-ig inkább annak a következménye lehet, hogy a kormányzat belátta: nem képes végrehajtani az eredeti határidőig, azaz 2020. szeptember 1-jéig a saját maga által meghirdetett „reformot”, azaz bevezetni a tantárgyak ukrán nyelvű oktatását a nemzetiségi nyelven oktató iskolákban.

(ntk)