A parlament elfogadta a költségvetést: Itt a piros, hol a piros?

A Legfelső Tanács múlt pénteken a hajnali órákban második olvasatban is elfogadta az ország 2019. évi költségvetését. A dokumentumra 240 képviselő szavazott igennel a 450 fős testületben, de régóta tudjuk, hogyan zajlik az ukrán parlamentben a szavazatszerzés, vagyis nincs elvi jelentősége annak, hány szavazattal sikerül áterőszakolni a törvényhozáson egy-egy határozatot.

Okszana Markarova pénzügyminiszter, akit a parlament éppen előzőleg erősített meg tisztségében, a képviselők előtt jelezte, reális és kiegyensúlyozott volt az általuk szeptemberben benyújtott költségvetési tervezet, s a dokumentum előkészítése során a második olvasatban való tárgyalásra a legnagyobb kihívást az egyensúly megőrzése jelentette. Az illetékes parlamenti bizottságokkal folytatott munka során a költségvetés bevételi oldala 18 milliárd hrivnyával bővült, s ugyanennyivel nőttek a kiadások is – tette hozzá elégedetten.

A prioritások változatlanok maradtak, mutatott rá, ezek a honvédelem és a biztonság, valamint az oktatási, egészségügyi és a decentralizációs reformok folytatása, továbbá a szociális kiadások biztosítása.

Az időben elfogadott költségvetés a stabilitás jele mind az ukrán üzleti élet, mind a nemzetközi partnerek számára – jelezte Volodimir Hrojszman miniszterelnök. Szerinte a 2019-es az országépítés költségvetése. Ismertetve a büdzsét a miniszterelnök arról beszélt, a kormány célja hosszabb távon a gazdaság fejlesztése, az 5–7%-os gazdasági növekedés elérése, amihez 10% alatti infláció járulna. Jövőre viszont szerénynek nevezhető, 3%-os GDP-növekedés szerepel a tervek között, 7,4%-os infláció mellett, s a költségvetés 29,4 hrivnyás dollárárfolyammal számol 2019-ben. A várt növekedés már csak azért is szerénynek mondható, hiszen a megcélzott 2019. évi költségvetési hiány 89,9 milliárd hrivnyával, azaz a GDP 2,3%-ával egyenlő.

A kormányzat részéről büszkén hangoztatták, hogy sikerült megtörni a korábbi évek „hagyományát”, mely szerint csak az utolsó pillanatban, újév tájékán született meg az ország költségvetése. Nem egy elemző azonban utal rá, a kormányzat sietsége nem utolsósorban annak tudható be, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyebek mellett az ország makrogazdasági célkitűzéseinek megfelelő költségvetés elfogadásától tette függővé Ukrajna finanszírozásának folytatását, ami mintegy 3,9 milliárd dollárnyi hitelt hozhat az ország konyhájára, ennek egy részét várhatóan ez év végéig. Az IMF támogatása ráadásul további hitelforrásokat is elérhetővé tehet Kijev számára még idén, például 500 millió eurót az Európai Uniótól, illetve további 650 millió, világbanki garanciára felvehető amerikai dollárt. Márpedig a hitelek ezúttal a szokásosnál is fontosabbak Ukrajna számára, mivel jövőre választási év lesz az országban, vagyis fokozott jelentőséggel bír, hogy a kijevi kormányzat fizetni tudja a korábban felvett hitelek kamatait, illetve a megemelt összegű szociális juttatásokat.

A költségvetés ezzel együtt bizonyos tekintetben a híres-hírhedt itt a piros, hol a piros elnevezésű piaci játék hangulatát idézi, vagyis – a nagy bűvész, Rodolfo után szabadon – érdemes a szerzők „kezét” figyelni, különösen, ami a tervezett kiadásokat illeti.

Vegyük például a szociális juttatásokat. Igaz ugyan, hogy jövőre a minimális nyugdíj 2027 hrivnyára nő, ám csak 2019 decemberére éri el ezt a szintet. A minimálbér 4170 hrivnyára emelkedik a jelenlegi 3723-ról, ugyanakkor, mutat rá a strana.ua, ötödik éve nem nő a gyermek születése esetén folyósítandó támogatás összege, s annak ellenére, hogy november 1-jétől jelentősen emelkedett a gáz fogyasztói ára, vagyis nőni fog a támogatásra szorulók száma, gyakorlatilag változatlan maradt az idei esztendőhöz képest a lakossági szubvencióra elkülönített forrás. A kormány állítja, hogy a költségvetésben elegendő pénz van elkülönítve a szubvenciók folyósítására, egyes vélemények szerint azonban ezt a költségvetési trükköt csak úgy lehet végrehajtani, ha a jövőben az ideinél is több támogatási kérelmet utasítanak el.

A kormányzat ezt a fajta szociális takarékosságot részben az IMF elvárásaival magyarázta, érdekes ugyanakkor, hogy számos „furcsa”, nyilvánvalóan a közelgő választásokat célzó kiadásra mégiscsak futja a pénzből. Így például egymilliárd hrivnyát juttatnak annak az elnöki alapnak, amelyből Petro Porosenko különböző szociális projekteket támogathat, például iskolabuszok vásárlását. Az elnök emberei ugyan igyekeztek meggyőzni a közvéleményt, hogy az alap finanszírozása befektetés a jövő ukrán nemzedékébe, az állítás hitelességét azonban nagyban megkérdőjelezi, hogy az intézményt november 6-án, vagyis éppen a költségvetés elfogadása és a márciusban esedékes választások előtt hozták létre.

Feltűnnek a költségvetési kiadások között az úgynevezett szociális és gazdasági fejlesztésre fordítható összegek is. Ezekből a pénzekből az egyéni választókerületekből a parlamentbe került honatyák finanszírozhatnak különféle projekteket saját választókerületeikben, például iskolaépületek ablakainak cseréjét, az út kijavítását a lakótelepen stb. Ez a tétel rendszeresen szerepel az ukrán büdzsében, azonban míg tavaly körülbelül egymilliárd hrivnyát szántak erre a célra, idén mintegy 4,9 milliárdot… Jurij Bojko ellenzéki képviselő szerint ezzel a költségvetési tétellel győzhették meg az egyéni választókerületben mandátumot szerzett parlamenti képviselőket, akiket csak elvben köt a frakciófegyelem, hogy szavazzák meg a költségvetést.

Az Ekonomicsna Pravda ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a büdzsé – különösen, ami a bevételeket illeti – igencsak ingatag alapokon nyugszik. Felhívják például a figyelmet, hogy az állami vagyon privatizációjából remélt bevételeket eddig még soha nem sikerült teljesíteni, márpedig választási évben, amilyen a 2019-es is lesz, erre különösen kevés az esély. Korábban a közgazdászok egy része az ukrán gazdaság jövő évi teljesítményével kapcsolatos várakozásokat eleve eltúlzottaknak nevezte a kampányoknak a gazdaságra gyakorolt hatása miatt. A Razumkov Központ minapi előrejelzése például alig 0,6%-os GDP-növekedéssel számol a kormány és több nemzetközi szervezet becslésében szereplő 3% helyett.

(zzz)