Mit kell tudni a kollektív anyagi felelősségről?

2018. december 16., 15:46 , 934. szám

„Minap vállalatunk igazgatója bejelentette, hogy minden dolgozóval kollektív szerződést fognak aláíratni az anyagi felelősségről, hogy megakadályozzák a lopásokat és a drága nyersanyagokkal való felelőtlen bánásmódot a cégnél. Mindezt ukránul mondta el, vagyis alig értettem, miről beszél. Ráadásul a kollégáim közül senki nem tudja pontosan, mi is az a kollektív felelősség. Azt jelentené, hogy ha valaki ellop egy készterméket, azt az egész brigádnak kell megfizetnie? Ez igazságtalan lenne, hiszen nem tudhatjuk, ki, mit csinál, amikor például a raktárban van. Nem lenne tisztességes azokkal megfizettetni az üzemet ért kárt, akik becsületesen dolgoznak, és egy csavart se vittek haza soha. Ha elénk teszik a szerződést, kötelesek leszünk aláírni?”

– Az anyagi felelősségvállalás általános szabályai szerint a munkavállalók anyagi felelősséget viselnek az őket foglalkoztató vállalkozásnak, intézménynek, szervezetnek munkaköri kötelezettségeik megszegésével okozott károkért. A felelősség azonban csak a közvetlen, ténylegesen bekövetkezett károkra terjed ki, s csak a törvényben meghatározott keretek között, a jogszabályokban lefektetett eljárásnak megfelelően érvényesíthető, illetve azzal a feltétellel, hogy a vállalkozásnak, intézménynek, szervezetnek ezt a kárát bizonyíthatóan a munkavállaló bűnös, jogellenes cselekedetei (esetleg tétlensége) okozta (lásd a Munkatörvénykönyv 130. cikkelyét!)

Értelemszerűen a kollektív anyagi felelősséget (például egy brigád vonatkozásában) olyan esetekben alkalmazzák, amikor a dolgozók közösen végeznek bizonyos munkákat a rájuk bízott értékek megőrzésével, megmunkálásával, értékesítésével (kiadásával), szállításával, vagy éppen a termelés folyamatában való felhasználásukkal kapcsolatban, és eközben lehetetlen elkülöníteni, meghatározni az egyes dolgozók felelősségét ebben a folyamatban, s ennek alapján velük egyéni megállapodást kötni a teljes anyagi felelősségvállalásról (lásd a Munkatörvénykönyv 135-2-es cikkelyét!)

Egy idevágó rendelet tételesen felsorolja, hogy mely, a foglalkoztatottak által közösen végzett munkák esetében alkalmazható a kollektív anyagi felelősség (lásd: Перелік робіт, при виконанні яких може запроваджуватися колективна (бригадна) матеріальна відповідальність). Ebből következőleg a kollektív anyagi felelősség nem állapítható meg azon dolgozók vonatkozásában, akik hivatali vagy munkaköri kötelezettségeiknek megfelelően eltérő típusú munkákat végeznek, illetve tevékenységüket nem említi a fentebb említett rendelet.

A rendelet értelmében az alábbi munkák végzése esetén alkalmazható a kollektív anyagi felelősség:

– a készpénzes műveletek végrehajtásával kapcsolatos munkák;

– a lakossági befizetések valamennyi típusának átvételével, illetve a nem pénztáron keresztül történő kifizetéssel kapcsolatos munkák;

– az anyagi értékeknek raktárakban, lerakatokban (kőolajtermékek tárolására szolgáló létesítményekben), üzemanyagtöltő állomásokon, járműparkokban, hűtőhelyiségekben, élelmiszerrészlegekben, tárolókban, készletező (átvevő) pontokon, áru és áruátrakodó részlegekben, utasszállító hajók, vagonok és repülők csomagmegőrzőiben, kamráiban és öltözőiben megőrzésre való átvételével, kezelésével és kiadásával összefüggő munkálatok;

– a kulturális rendeltetésű és a háztartásban alkalmazott tárgyak, egyéb anyagi értékek tárolásra, javításra és más, e tárgyak készítésével, felújításával vagy javításával összefüggő műveletek elvégzésére való átvételével, a tárolásukkal és a velük végrehajtandó egyéb műveletekkel, a kulturális rendeltetésű és a háztartásban alkalmazott tárgyak kölcsönzésével összefüggő munkák;

– áruk (termékek) értékesítésével (kiadásával), értékesítésre való előkészítésükkel kapcsolatos munkák a kereskedés formájától és a vállalat (szervezet) profiljától függetlenül;

– a szállítmányok, poggyász, postai küldemények és egyéb tárgyi, valamint pénzbeli értékek átvételével és a kézbesítéshez (kísérethez) való előkészítésükkel, a kézbesítésükkel (kíséretükkel), kiadásukkal (átadásukkal) kapcsolatos munkák;

– gépek, mechanizmusok, elektronikus és hírközlési berendezések, elektromechanikus és hírközlési mérnöki eszközök, rendszerek gyártásával (összeszerelésével, beállításával) és javításával, valamint alkatrészeik és pótalkatrészeik gyártásával összefüggő munkák;

– fogyasztók számára szolgáltatásokat nyújtó műhelyek, stúdiók által végzett munkák;

– nemesfémek és drágakövek, ékszerek, háztartási és ipari termékek, valamint nemesfémek és drágakövek felhasználásával előállított anyagok, nemesfémeket és drágaköveket tartalmazó hulladékok és törmelékek, szintetikus korund és abból készült termékek beszerzésével, értékesítésével, cseréjével, szállításával, kézbesítésével, továbbküldésével, megőrzésével, osztályozásával, csomagolásával, megmunkálásával, vagy a termelésben való felhasználásukkal, továbbá valutaműveletek végrehajtásával összefüggő munkák;

– üvegárunak az üzemegységekben való átvételével, megőrzésével, a termelés céljaira való átadásával összefüggő munkák;

– bankjegyek, értékpapírok, ezek félkész termékei, valamint az értékpapír-nyomtatványok valamennyi fajtája, a tételes nyilvántartás minden dokumentuma, a postai fizetési jelzések és az előállításukhoz felhasznált anyagok gyártásával, megőrzésével, szállításával, szűrésével, számontartásával, csomagolásával kapcsolatos munkák;

– a jegyek, kuponok, bérletek (beleértve a közétkeztetési vállalatok étkezési bérleteit és kuponjait), s egyéb, a lakosság által a szolgáltatások igénybevételéért való elszámolásra használt jelzések valamennyi fajtájának gyártásával és megőrzésével összefüggő munkák;

– haszonállatok nevelésével, etetésével, tartásával és szaporításával, illetve mezőgazdasági termékek előállításával és feldolgozásával összefüggő munkák;

– nyersanyagok feldolgozásával, késztermékek előállításával vagy összeállításával kapcsolatos munkák.

A kollektív (brigádszintű) anyagi felelősséget a tulajdonos vagy az általa erre felhatalmazott szerv vezeti be a vállalat, intézmény, szervezet szakszervezeti bizottságával, vagy a dolgozó kollektíva által erre felhatalmazott egyéb szervezettel való egyeztetés alapján, a következő feltételek teljesülése esetén:

– ha a fentebb ismertetett jegyzékben felsorolt munkákat, amelyek esetében bevezethető a kollektív (brigádszintű) anyagi felelősség, a dolgozók közösen végzik, nem lehetséges elkülöníteni az egyes dolgozók anyagi felelősségét, s ennek alapján velük szerződést kötni a teljes körű egyéni anyagi felelősségvállalásról;

– ha a tulajdonos, vagy az általa erre felhatalmazott szerv megteremtette az átadott értékek megőrzésének feltételeit.

A kollektív anyagi felelősség feltételeit megállapodásban rögzítik, amely a tulajdonos és a kollektíva tagjai között köttetik a Munkaügyi Minisztérium 1996. május 12-i, 43. számú rendeletével jóváhagyott típus­szerződés alapján (Типовий договір про колективну (бригадну) матеріальну відповідальність).

A fentebb vázolt feltételek teljesülése esetén tehát a dolgozókat kötelezhetik a kollektív felelősségvállalási szerződés aláírására.

hk