A sárgarépa hajtatása

2018. december 19., 09:43 , 935. szám

A gyökérzöldségfélék kitűnően tárolhatók, de tavasz végén csökken a tárolt répa iránti kereslet, a fogyasztók a jobb minőségű, zsenge, korai sárgarépát keresik. Mivel a sárgarépa termesztési igényei lehetővé teszik a hajtatását, ezért igen elterjedt tavasz végén friss zöldséggel jelentkezni a piacokon.

A sárgarépa igényei

Hőigénye nem magas. A mag csírázása már 3-4 oC-on megindul, azonban a gyors kelés eléréséhez 20-23 oC-ra van szüksége. Magas hőmérsékleten a sárgarépa lombja intenzív növekedésbe kezd, miközben a répatest képződése lelassul. Ezért a hajtatás során a hőmérséklet alakítása nagy odafigyelést igényel.

A sárgarépa fényigénye kicsi, gyenge fényben is jól fejlődik, ezért is tartozik a hajtatásra alkalmas zöldségnövények közé. Olajos magja vontatottan csírázik, és nehezen duzzad, ezért a csírázáshoz sok vizet igényel, és a kezdeti fejlődés idején is jó vízellátást kíván. Az egyenetlen vízellátás hátráltatja a fejlődést, szélsőséges esetekben pedig a répatest is felrepedhet. A sárgarépát csak a laza szerkezetű, tápanyaggal ellátott, levegős talajokon érdemes termeszteni. A tömörödésre hajlamos talajokon a répatest görbe, torz, elágazó lesz, emiatt a későbbiekben a termés veszít piaci értékéből, esetleg eladhatatlanná válik.

Fajtaválasztás

A fajtaválasztás során keressük a rövid tenyészidejű (85–110 nap), gyors fejlődésű, egyöntetű méretű és alakú fajtákat. Hajtatásra alkalmas fajták a Laguna F1, Napoli F1 stb.

Termesztés

A sárgarépa hajtatására a fűtés nélküli fóliasátrak jól hasznosíthatók. Őszi vetés esetén a kettős takarású, nagy légterű sátrakban biztonságos a hajtatás, míg tavaszi vetés esetén a kisebb légterű sátrak is alkalmasak erre a célra.

Az előkészítés előtt célszerű átmosni a talajt, ugyanis a sárgarépa sóérzékeny, és a magas EC-értékű talajokon egyenlőtlenül kel. Egy közepes tápanyag-ellátottságú talajon alaptrágyaként négyzetméterenként káliumból 10 g-ot, foszforból 5-10 g-ot, érett szerves trágyából pedig 4-5 kg-ot juttatunk ki. A nitrogént fejtrágyaként adjuk ki, négyzetméterenként 10-15 g-ot. Vigyázni kell a nitrogénellátásra, mert a túladagolás következtében a lomb-répa arány a lomb javára tolódik el, ezáltal erős lombozatú, de kis répatestű sárgarépa fejlődik.

A tápanyagok bedolgozása talajforgatással történik, amely legalább 25 cm mélységű legyen. Vetés előtt talajmarózzunk, majd hengerezéssel tömörítsük a talajt, hogy jó magágyat kapjunk.

A sárgarépa szaporítása helyrevetéssel történik. Hajtatásban két időpontban érdemes vetni: vagy ősszel, október végén–november elején, vagy február közepén–végén. Az őszi vetésnél fontos, hogy ne vessünk túl korán, mert a már fejlődésnek indult növények a hideg hatására jarovizálódhatnak, azaz a további fejlődéskor a répatest fejlesztése nélkül magszárba mehetnek. Sík és ágyásos művelési móddal is termeszthetünk. Célszerű a soros vetés alkalmazása az ápolási munkák jobb elvégezhetőségének biztosítására. A sortávolság 20–30 cm, a vetésmélység 2–3 cm legyen. Négyzetméterenként 250 db magot vessünk, kerüljük a sűrű vetést, mert ez rontja az állomány koraiságát. De ha mégis túl sűrűre sikeredett a vetés, legkésőbb négy lombleveles korban végezzünk ritkítást.

Ápolási munkák

Csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez a sárgarépa jó víz­ellátást kíván. Ezért vetés után 5–10 mm-es vízadagú öntözés szükséges. Március és április folyamán kéthetente-hetente kell öntözni, kis intenzitással és finom porlasztással juttassuk ki a vizet (15–20 mm). A gyomosodást kézikapával akadályozhatjuk meg. A fóliasátor rendszeres szellőztetéséről is gondoskodni kell. A páratartalom ne emelkedjen 75% fölé.

Betakarítás

A felszedést követően a sárgarépagyökereket válogatni és mosni kell, majd szikkadás után csomózni. Mivel a zsenge, lombos termés csak néhány napig tárolható, ezért mindig csak annyit szedjünk fel, amennyit értékesíteni tudunk. A megmosott gyökereket kesztyűvel, esetleg raschel hálóval töröljük át a szép, sima felületű répatest elérése céljából. Utána jöhet a csomózás, egy-egy csomóba 5 db gyökér kerüljön, a csomókat tízesével kötegeljük.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa