Kölcsey Ferenc Ungvárra költözött

Újabb miniszobrot avattak Ungváron szerdán, január 23-án a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat akeretében, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet együttműködésével. Mihajlo Kolodko szobrászművész ezúttal a magyar himnusz szerzőjének alakját öntötte bronzba. Kölcsey Ferenc szobrocskája az ungvári Magyar Ház udvarának a lépcsőkorlátján kapott helyett.

Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja köszöntötte a jelenlévőket és néhány gondolattal emlékezett a magyar reformkor egyik legjelentősebb költőjére és politikusára.

– Az évfordulókkal kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket, hisz tudjuk, annak a népnek, nemzetnek nincs jövője, amelyik nem foglalkozik a múltjával – emelte ki az anyaországi diplomata.

Bár Kölcsey pályáján költőként indult, a haza és a tudomány szeretete nyomán nemcsak a kultúrában, de a politikában is otthagyta a keze nyomát.

Kölcsey Ferenc kárpátaljai kötődéseiről Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke tartott előadást, melynek köszönhetően közelebb kerülhettünk a kiemelkedő személyiséghez, megérezhettük azt, hogy „tényleg közöttünk járt, és nem csak pátosszal teli költeményeket írt, borongó oszlopok között lebegő rémalakokat vizionált a huszti várrom ormán, vagy Tokaj szőlővesszein csepegő nektárt és a hatalmas Alföldön ringó arany kalászokat”.

Számos kevésbé ismert információ hangzott el a reformkori költő és politikus életéből és személyiségével kapcsolatban, Kölcsey vidékünkön tett látogatásairól, Ung-vidéki kötődéseiről is.

– Egyszerű ember volt Ung-vidéki rokonokkal, hiszen ha ma végigmegyünk Gejőcön, ott találjuk a Kendéket, akiknek a Kölcsey nemzetséggel ugyanaz a címerük, de a többi faluban is ott vannak a famíliának a sírjai. Kölcsey folyamatosan utazott a rokonsághoz gyógyulni, többek között Ungváron is sokszor megfordult, úton Szobránc és Visk felé, ahol kénes termálvizekkel kezeltette testi bajait. A mocsaras területen Ungvár és a hozzá hasonló városok adták a „levegőt” ahhoz, hogy Kölcsey és a hozzá hasonló kivételesen tehetséges emberek is „lélegezni tudjanak” – mondta Zubánics László és utalt arra, hogy Ungváron a magyar kultúra szempontjából napjainkban is egy olyan zarándokútvonal létezik, hogy aki elindul a Mikulás miniszobortól a Kárpátia gőzösön át, egészen Liszt Ferenc szobráig, a Szabadság harangjáig, az láthatja, hogy mindenütt jelen van a magyar történelem. – Mostantól pedig Kölcsey Ferenc mélabúsan, kicsit merengően, de ugyanakkor vidáman üldögél majd a korláton, a lábacskáit lógatva. Nagy szobrot nem tudunk állítani sem az anyagiak, sem pedig az engedélyeztetés miatt. A lényeg a szándék! A látvány átalakítja a gondolatot. Ezek ugyanazt a hatást keltik, mint ha 2 méteres lovasszobor állna, s ezeknek az sem mer nekimenni, aki esetleg ártó szándékkal közeledne.

Kölcsey miniszobrát Buhajla József és Spenik Sándor, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke leplezte le.

Az avatóünnepség hangulatát a palágykomoróci Nefelejcs leány- és asszonykórus népdal-összeállítása színesítette.

Rehó Viktória