Egy speciális iskola élete

2019. február 3., 15:44 , 940. szám
Mihajlo Glinko igazgató

Tiszakeresztúr közigazgatási területén belül, de jelentős távolságra a falutól, a Nagy-Iday nemesi család 1890 körül épült, szép, eklektikus stílusú kúriájában, valamint az 1960–1970-es években mellette felhúzott két, akkor modern épületben működik a Tiszakeresztúri Speciális Bentlakásos Általános Iskola, ahol szellemileg visszamaradott (ám nem nagymértékben visszamaradt) 6–16 éves gyermekeket, fiatalokat oktatnak, s az órákon kívül is foglalkoznak velük.

A tanintézetet 1963-ban hozták létre az egykori Tiszaújlaki Állami Árvaház épületében, majd onnan 1980-ban áttelepítették jelenlegi helyére, ahol addig óvodáskorú gyermekek üdülője működött, melyet akkor átköltöztettek a Munkácsi járásba, Beregszentmiklósra. Az üdülő számára annak idején még egy épületet tető alá hoztak, s azt a bentlakásos iskola is megörökölte, így az egész intézet száz férőhelyes volt, ám mára az egyik épületet bezárták, mivel már kevés gyermek nevelkedik itt.

– Jelenleg 38 gyermekkel foglalkozik az iskola 27 pedagógusa, köztük hat defektológus – mutatja be az intézményt Mihajlo Glinko igazgató. – A gyerekek nem árvák, vannak szüleik, akik bármikor meglátogathatják a gyermekeiket, s havonta kétszer mi is elvisszük őket a mikrobuszunkkal a szüleikhez. Problémát jelent viszont, hogy a nevezett jármű kicsiny, jó lenne, ha egy nagyobb autóbuszt is tudnánk vásárolni, mellyel többek között kirándulásokra is vinnénk a neveltjeinket – de nem futja rá a keretből.

– Honnan hozzák önökhöz a gyermekeket?

– Nagyszőlősről, Beregszászból, Munkácsról, Husztról, illetve a Nagyszőlősi, a Beregszászi, a Huszti és a Técsői járás községeiből.

– Miként oldják meg a fűtést, a gyermekétkeztetést, a gyermekek ruháztatását, az étkezéshez használt eszközök, illetve az ágyneműk megvásárlását? Megfelelő hőmérsékletet tudnak-e biztosítani a helyiségekben télen, s a többi célra is elegendő összeget tudnak-e fordítani?

– Iskolánk a megyei oktatási és tudományos főosztály alárendeltségébe tartozik, s minden év januárjában a megyei költségvetésből utalnak ki összegeket a fenntartásunkra. Az idén 9,5 millió hrivnyát utaltak ki, tavaly is 9-9,5 milliót kaptunk, s ebből gazdálkodunk. Ami a fűtést illeti, egy fatüzelésű és négy gázfűtéses kazánunk van, az egyik épületünket fával, a másik kettőt földgázzal fűtjük. Tavalyelőtt vettünk egy új fatüzelésű kazánt, de rossz volt a szellőztetőcsöve, ezért nem tudtuk használni. Csak a múlt nyáron, júliusban tudtunk beszerelni egy jól működő szellőztetőcsövet, de addig is megoldottuk, hogy gázzal fűtsük az amúgy fafűtésű épületet, a megyei oktatási és tudományos főosztály pedig pénzt utalt ki nekünk a többletfűtés biztosítására. Jelenleg éjjel gázzal, napközben pedig a 2016-ban a Nagyszőlősi Járási Erdőgazdaság vett fa maradékával fűtjük az említett épületet. S az egészségügyi követelményeknek megfelelően, az osztályokban és a hálószobákban biztosítani tudjuk a +21 Celsius-fokot, a többi helyiségben pedig a +18 Celsius-fokot.

Az élelmiszereket, az étkezéshez használt eszközöket, a ruhaneműt és az ágyneműt nagyszőlősi magánvállalkozóktól szerezzük be. A gyermekek naponta ötször étkeznek, s egy gyerek egynapi étkeztetésére 60-75 hrivnyát tudunk fordítani. Évente vásárolunk új, étkezéshez használt eszközöket, illetve új ruhaneműket, kétévente pedig új ágyneműket.

– Sort tudnak-e keríteni a szükséges javítási munkálatokra?

– Minden évben elvégezzük a karbantartási munkálatokat, 2015-ben új ablakokat vásároltunk, 2016–2017 folyamán pedig részben mi vásároltunk új ajtókat nagyszőlősi vállalkozóktól, részben pedig egy ungvári segélyszervezet adományozta nekünk azokat.

– Most pedig térjünk rá az oktatásra: mennyiben különbözik az itt folyó tanítás az egészséges gyermekek oktatásától?

– Speciális program szerint, speciális tankönyvekből tanítjuk őket. A speciális tankönyveket pedig évente kapjuk az oktatási és tudományos minisztériumtól. A tantárgyakat könnyített program szerint oktatjuk, hogy könnyebben megtanulják a szükséges ismereteket, és többet is foglalkozunk velük, hogy elsajátítsák azokat, begyakorolják az írást, az olvasást, a számolást. Órák után a nevelőink segítenek elvégezni a házi feladataikat. Emellett magasabb óraszámban oktatjuk az írást-olvasást, illetve az ukrán nyelvet. A 3. osztálytól kezdve heti három órában oktatjuk ezeket a tantárgyakat. Matematikát oktatunk, de algebrát és mértant nem, s biológiát sem. A fizikát és a kémiát pedig összevontan tanítjuk. Ugyanakkor vannak informatikaórák, van egy informatikai szaktantermünk tíz számítógéppel, ezeket az oktatási és tudományos minisztériumtól kaptuk, akárcsak az osztályokban használt húsz laptopot. Ezeken kívül pedig hét, adminisztratív célokra használt komputerrel is rendelkezünk, közülük kettőt 2016-ban, kettőt pedig az idén vásároltunk meg. De visszatérve az oktatásra, speciális tantárgyaink is vannak: gyógytorna, szociális orientáció, illetve speciális munkaóra. A szociális orientáció órákon arra tanítjuk a gyerekeket, hogyan kell közlekedniük, viselkedniük, vagy éppen miként kell használniuk a gáztűzhelyeket, az elektromos berendezéseket. A munkaórán pedig a növények öntözésére, gondozására oktatjuk őket. Különböző sportfoglalkozásaink is vannak, s a szellemileg visszamaradott gyerekek speciális bentlakásos iskoláinak a megyei versenyein 1., 2., 3. helyezéseket is érnek el a gyermekeink asztaliteniszben és könnyűatlétikában.

– De mi lesz velük, ha kikerülnek az iskolából? Elsajátíthatnak-e valamilyen szakmát szakiskolákban?

– Lehetnek, lehetnének belőlük farmerek, traktorkeze­lők, varrónők, asztalosok, ám csak akkor tanulhatnak tovább a szakiskolákban, ha azokban speciális csoportokat működtetnek szellemileg visszamaradott fiatalok számára. Ám Kárpátalján egyetlen szakiskolában sincsenek speciális csoportok, csak Poltava, illetve Rivne megyében. S mivel a nálunk nevelkedő gyerekek szüleinek a döntő többsége szegény sorsú, s csak úgy a tíz százalékuk tudja továbbtaníttatni a szellemileg visszamaradt gyermekét, a többiek otthon maradnak a szüleikkel, s ha azoknak van családi gazdaságuk, abban dolgozhatnak.

Jó lenne, ha legalább egy kárpátaljai szakiskolában szerveznének speciális csoportot a számukra – fűzhetjük hozzá mindehhez.

Lajos Mihály