Egy alapítvány építészeti örökségünk megmentéséért

Ideje van az építkezésnek

Több száz éves templomaink, illetve azok freskói vagy kazettás famennyezetei felbecsülhetetlen művészettörténeti értéket képviselnek, amit mindenképpen meg kell őrizni az utókor számára. S ha romlásnak indulnak e szakrális épületek, akkor fel kell újítani, vagy egyenesen meg kell menteni azokat, nem egy templom csaknem elfeledett, vakolat alatt lappangó freskóit pedig napvilágra kell hozni, egyúttal restaurálva is őket. S ebben az értékmentésben, értékfeltárásban játszik óriási szerepet a határon túli területeken munkálkodó magyarországi Teleki László Alapítvány, mely a közelmúltban vándorkiállítást tartott vidékünk több településén Ideje az építkezésnek – Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében címmel. Ennek kapcsán beszélgettem szervezetük tevékenységéről az alapítvány igazgatójával, Diószegi Lászlóval.

– A Teleki László Alapítvány és személy szerint ön milyen szerepet játszott e vándorkiállítás megszervezésében?

– A kiállítás a Teleki László Alapítvány és a Magyarság Háza közös munkájának eredménye, a kiállítás kurátora Deák Ildikó művészettörténész, de annak létrehozásában a Teleki László Alapítvány összes munkatársa tevékeny részt vállalt.

– Ez a vándorkiállítás más határon túli régiókba is eljut?

– Terveink szerint a kiállítás Kárpátalján, a Felvidéken, Erdélyben és a Vajdaságban egyaránt bemutatásra kerül 2019–2021 között, közel ötven helyszínen.

– Milyen szerepet játszanak a magyar kormány által 2015-ben elindított, a határon túli magyar épített örökség feltárásával, megőrzésével és megismertetésével foglalkozó Rómer Flóris Tervben?

– A Teleki László Alapítvány a Rómer Flóris Terv kezdeményezője és lebonyolítója. Feladatunk a felújítandó műemlékek felkutatása, a felújítások megszervezése és lebonyolítása…

– Mint az ungvári skanzenben megtartott tárlat megnyitóján elhangzott, a Teleki László Alapítvány az elmúlt három év alatt több mint száz műemléket újított fel a Kárpát-medencében, nevezetesen Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken és Kárpátalján. Vidékünkön eddig mintegy harminc objektum restaurálásában, megőrzésében vettek részt. Hány éve végeznek nálunk felújítási, restaurálási munkálatokat? Mely műemlékeket újították fel eddig?

– 1999 óta dolgozunk Kárpátalján. Teljes körű felújítást végeztünk a csetfalvai, a huszti, a benei, a mezőkaszonyi, illetve a palágykomoróci református templomon, a tiszabökényi görögkatolikus templomon, felújítottuk a viski tájházat, a nagyszőlősi ferences rendházat, a mezőgecsei Kajdy-kúriát, a hetyeni haranglábat, a gerényi görögkatolikus rotundát, illetve Fancsikán restauráltuk a görögkatolikus templom ikonosztázát, Szürtében pedig a római katolikus templom sírkövének a tisztítását végeztük el.

– Mely műemlékek, freskók helyreállítását, restaurálását tekintik a legnagyobb eredményeiknek?

– A huszti, a csetfalvai, a benei és a mezőkaszonyi református templom teljes körű felújítását, a huszti református templom freskóinak a feltárását, a tiszabökényi görögkatolikus templom teljes körű felújítását, a gerényi rotunda külső felújítását és a palágykomoróci református templom teljes körű felújítását.

– Melyek voltak a legnehezebben megújítható objektumok, és miként győzték le az akadályokat?

– Egyértelműen Tiszabökény görögkatolikus fatemplomának a restaurálása volt a legnehezebben megoldható feladat. Eddigi műemlék-helyreállításaink során soha nem volt kérdés az, hogy egy épületet helyre tudunk-e állítani. Tiszabökényben azonban felvetődött, hogy el lehet-e egyáltalán végezni a felújítást. A nem túl nagy méretű, ám igen értékes templom siralmas állapotba jutott, falszerkezete sok helyütt a megsemmisülésig korhadt, gombásodott. A károsodásokért döntően a korábbi szakszerűtlen beavatkozások okolhatók. Ezek közül is az 1982-es „megújítás” okozta a legtöbb kárt, amikor az épület tölgygerenda falazatát cementhabarccsal vastagon bevakolták, ami teljesen megakadályozta, hogy a több árvizet is megélt templom tölgyfa gerendái kiszáradjanak. A felújítás tervezője, Káldi Gyula kollégám kezdetben azt mondta, nem tudjuk megoldani az eredeti állapot helyreállítását. Én amellett kardoskodtam, hogy mindenképpen erre kell törekednünk. Végül sikerült meggyőznöm, és a végeredményt illetően – ami Káldi Gyula és a felújítást végző szakemberek érdeme – rendkívül büszke vagyok.

– Melyik volt a legrejtettebb műalkotás, amelyet sikerült restaurálniuk?

– A fancsikai görögkatolikus templomban lappangó XVII. század végi, XVIII. század eleji ikonosztázion. Erre egy véletlennek köszönhetően bukkantunk rá. Trescsula László, az akkori parochus figyelt fel rá, hogy az ikonosztázionon a vászonképek alatt korábbi festmények vannak. A szovjet időkben leragasztott táblaképek gyönyörűek, de rossz állapotuk miatt nagyon nehéz a restaurálásuk.

– Vannak-e jelenleg is folyó restaurálásaik, felújításaik szerte a Kárpát-medencében és azon belül itt, Kárpátalján?

– Az egész Kárpát-medencében dolgozunk, egyszerre közel száz objektumon. Kárpátalján Nagybégány, Bátfa, Sárosoroszi református templomán, az egykori Kismuzsaly romtemplomán, illetve elkezdtük a kárpátaljai műemléktemplomok állapotfelmérését annak érdekében, hogy többéves felújítási programtervet dolgozhassunk ki.

– Milyen jelentősebb munkálatokat terveznek végrehajtani a közeljövőben Kárpátalján?

– A nagybégányi református templom teljes körű felújítását, a bátfai református templom homlokzatának a felújítását, a beregszászi római katolikus templom tetőfelújítását, az ungvári vártemplom régészeti kutatását, a nagyszőlősi ferences kolostor tetőfelújítását, a muzsalyi romtemplom revitalizálását, továbbá Szőlősgyula, Csepe és Beregardó református templomának a kutatását, a felmérésüket. A Teleki László Alapítvány Majnek Jenő Antalnak, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspökének a kérésére immár három éve dolgozik azon, hogy megmentse és revitalizálja a muzsalyi romtemplomot. Csodálatos, hogy az 1657-ben a lengyel Lubomirski marsall bosszúhadjárata során felgyújtott, és azóta tető nélkül maradt templom falai mind a mai napig állnak. A műemléket és környezetét megtisztítottuk a növényzettől. Az Ungvári Nemzeti Egyetem régészei feltáró ásatásokat végeztek, s elkészült a helyreállítási koncepció terve. Azért nem tudunk továbblépni, mert jelenleg nincs tulajdonosa az építménynek, aki engedélyt kérhetne a helyreállításhoz. Nagyon fontos lenne a tulajdonos kérdésének a tisztázása, mielőtt ez az értékes műemlék végleg elpusztulna.

– Tervezik-e a középkori eredetű viski református templom egyik falán a mészréteg alatt található középkori freskó feltárását, melyen Ádám és Éva látható az édenkertben a paradicsomi fával?

– A viski templom különlegesen értékes freskóinak feltárását és restaurálását régóta tervezzük, azonban a presbitérium egyelőre nem járult hozzá a munkálatokhoz, tárgyalások folynak ez ügyben. Nagyon biztató, hogy Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke támogatja a feltárás elvégzését. Reméljük, idén sikerül elkezdeni a munkát. 

– Terveznek-e segítséget nyújtani az állam által felújítani kezdett nevickei vár, vagy a munkácsi Bartos József festőművész által az államtól bérbe vett egyetlen kárpátaljai reneszánsz várkastély, a beregszentmiklósi várkastély felújításához, vagy tenni valamit a nagyon elhanyagolt állapotban leledző dolhai barokk várkastély felújítása ügyében?

– A kastélyok felújítása jelentősen meghaladja a Rómer Flóris Terv kereteit, ezért egyelőre kastélyfelújítást – a terv keretei között – nem végzünk, nemcsak Kárpátalján, hanem a Kárpát-medence más vidékein sem.

– Végezetül érdekelne: mit tekintenek a legfőbb feladatuknak?

– Szeretnénk a Kárpát-medence magyar épített örökségének minél nagyobb részét megmenteni vagy legalább dokumentálni az utókor számára.

Lajos Mihály