Elnökjelöltek: Julija Timosenko – álmok a jólétről

2019. március 13., 18:33 , 946. szám

Julija Timosenko elnökjelölt programja arról mesél az ukrán választóknak, hogyan lehet az ország erős és sikeres, miként válhat „egyenlővé az egyenlők között” a világ fejlett országainak társaságában, hogyan lehet békét teremteni, s ugyanakkor visszaszerezni a megszállt területeket – és mindezt nem évtizedek múltán, hanem alig néhány éven belül. Münchhausen báró bizonyosan elpirulna a Központi Választási Bizottság (CVK) weboldalán elérhető dokumentumot olvasva.

Az elnökjelöltek rangsorában jelenleg a 2-3. helyen tanyázó politikus a siker kulcsaként az Ukrajna új pályán című programot ajánlja a közvélemény figyelmébe, amelyen állítólag több mint négy éven át dolgoztak a szakemberek és a civilek. A nemzeti tervet „a változások öt iránya” alkotja: a Béke és biztonság új stratégiája, az Új népi alkotmány, az Új gazdasági stratégia, az Új szociális doktrína, valamint az Új ifjúságpolitika.

A Béke és biztonság új stratégiájának alapját az erős diplomácia jelentené, míg a hadsereg feladata az ellenség féken tartása lenne. Vagyis a diplomatáknak kellene – élükön ez elnökkel – támadásba lendülni a Krím és a Donyec-medence megszállt területeinek visszaszerzése érdekében.

„El fogjuk érni egy valódi tárgyalási folyamat megszervezését és a béke helyreállítását a budapesti memorandumnak megfelelően. Katonai és diplomáciai úton visszaszerezzük a békét, valamint a Krím és Donbász megszállt területeit” – ígéri a jelölt, anélkül azonban, hogy kifejtené, mit ért például azon, hogy „katonai és diplomáciai úton”.

Az Új népi alkotmány zömmel régről ismert, de soha be nem tartott, vagy meg nem valósított ukrán politikusi ígéretek gyűjteménye: az elnök, a bírák, a parlamenti képviselők mentelmi jogának megszüntetése; a parlament létszámának csökkentése (a jelenlegi 450-ről 350 főre); a központi és a helyi hatóságok leváltásának lehetősége referendum útján; az ellenőrző hatóságok politikusoktól független kinevezése; a békéltető bírák és a helyi bíróságok bíráinak a nép általi közvetlen, a politikától független megválasztása; a helyi közösségek jogainak bővítése, a településhatárokon kívüli földek átadása az önkormányzatoknak stb.

Az Új gazdasági stratégia részeként Julija Timosenko egyebek mellett ígéretet tesz a bankok iránti bizalom helyreállítására, a hrivnya árfolyamzuhanása miatt megtakarításaikat és tulajdonukat elvesztett betétesek kárpótlására. Ezenkívül azt ígéri, hogy jelentősen csökken az energiahordozók ára (a gáz árát például megválasztása esetén egy hónapon belül a felére csökkentené), megreformálja az agrárszektort és rendezi a földkérdést. Emellett átszervezné az adóhatóságokat, felszámolva az adórendőrséget, és megszüntetne 37 féle „áladót”.

„Megszüntetjük a hozzáadott­érték-adót, és bevezetjük az értékesítési adót” – írja egyebek mellett.

Az Új szociális doktrína európai béreket ígér a polgároknak, egészen pontosan azt, hogy az átlagbér öt éven belül utoléri a lengyelországit, amely szerinte ma a 3,5-szerese az ukránnak. Bevezetnék a személyre szabott nyugdíjrendszert, ahol a nyugdíjjárulékokat az állam által garantált egyéni számlákon kezelnék „az állami bankban”. A polgár által nyugdíjas évei alatt fel nem használt nyugdíj célú megtakarításokat megörökölhetnék a családtagjai. Megszüntetnék azt a jelenlegi rendelkezést, amely megfosztja nyugdíjuktól a dolgozó nyugdíjasokat.

Már-már természetes, hogy Timosenko – jelölttársaihoz hasonlóan – mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátást ígér. Megváltozna többek között az egészségbiztosítási rendszer is, amely a munkaadók hozzájárulásán alapulna, amiért cserébe csökkentenék az adóterheiket.

Prioritást élvezne a nevelés, az oktatás és a tudomány. Újraindítanák „a gyermekek iskolán kívüli fejlesztésének” ingyenes programjait. Ja, és öt éven belül európai szintűre emelnék az oktatásban dolgozók bérét.

Az Új ifjúságpolitika az új gazdasági stratégia eredményeként mindenekelőtt új munkahelyek millióinak létrehozását ígéri a fiataloknak, „méltó” bérezéssel. Emellett hosszú lejáratú mikrohitelekkel segítenék a „fiatalok és középosztálybeliek” induló vállalkozásait 3%-os kamat mellett.

Julija Timosenko ezenkívül állami alapot hozna létre hosszú lejáratú (10–30 év) jelzálogkölcsönök folyósítására, ami szerinte lehetővé tenné a lakásvásárlást az első törlesztő részlet és óvadék megfizetése nélkül, speciális kockázatbiztosítás mellett, legfeljebb 3%-os kamatra.

Az elnökjelölt támogatná a gyermekvállalást. Visszaállítaná a korábbi támogatási rendszert, melynek alapján az első gyermek megszületése után 50 ezer hrivnya, a második után 100 ezer hrivnya, a harmadik és az azt követő gyermekek után pedig gyermekenként 150 ezer hrivnya egyszeri támogatás járna.

Úgy tartják, az az igazán szegény ember, aki már ígérni sem tud, s Timosenko láthatóan nem akar szegénynek mutatkozni. Szakemberek nemigen tudják megmagyarázni, hogy az elnökjelölt mire alapozza az ukrán gazdaság oly mértékű fellendítésére tett ígéretét, ami öt éven belül lehetővé tenné például a lengyelországi bérszint elérését, ám mint tudjuk, Ukrajnában a tények másodlagosak, a lényeg a választási győzelem.

(ntk)