Elnökjelöltek: Anatolij Hricenko – Nincs szükség a tisztességesekre?

2019. március 20., 17:22 , 947. szám

Anatolij Hricenko azon elnökjelöltek közé tartozik, akik azzal igyekeznek elkápráztatni a választókat, hogy a cél felzárkózni Európa vezető államaihoz. A másik ígérete: ismét meghonosítani az ország kormányzásában a szakmaiságot, a tisztességet és a lelkiismeretességet.

Elnökként jó példával akar elöl járni, ezért azt ígéri, hogy – nyilván a jelenlegi elnökre utalva – nem lesz saját vállalkozása, off­shore cége és külföldi tulajdona. Ellenben tisztességesen szándékozik szolgálni Ukrajnát és az ukránokat. A főbb vállalások: küzdelem a korrupció ellen, a magántulajdon védelme. Ezenkívül nem lesz hátrányos megkülönböztetés faji, nyelvi, vallási, szexuális hovatartozás vagy egyéb szempont alapján, viszont az állampolgárok számíthatnak jogaik és szabadságaik védelmére, függetlenül attól, hogy rá vagy egy másik jelöltre szavaztak.

Elnökké választása esetén Hricenko nem kíván a mentelmi jog mögé bújni, azt ígéri, hogy törvénybe foglalják az elnök elleni eljárás lefolytatásának menetét. Ugyanakkor politikai hovatartozástól függetlenül minden polgár számíthat a törvény előtti egyenlőségre.

Nem kapituláció, „különleges státuszok” révén kívánja visszaszerezni a Donyec-medence megszállt területeit és a Krímet, hanem diplomáciai, katonai, gazdasági eszközök és szankciók révén. Ráadásul úgy tartja, hogy ezt ötéves elnöki ciklusa alatt képes lesz megvalósítani.

Meg kívánja szüntetni az ország kelet–nyugati megosztottságát, azt ígéri, hogy mindenki számára egy Ukrajna lesz, amelyet a közös sikeres jövő egyesít. Arról ugyanakkor nem árul el közelebbieket, miként kívánja felszámolni az ellentéteket, például ami a nyelvi, nemzetiségi hovatartozást illeti.

Hangsúlyt fektet arra, hogy a jövőben a belügyi szervek ne legyenek felhasználhatók az ország népe ellen, s nála az sem fordulhat majd elő, tudjuk meg, hogy az SZBU, a legfőbb ügyészség vagy a nemzeti rendőrség fedezzen vagy éppen segítsen ellehetetleníteni vállalkozásokat. Ehelyett megfosztaná mindezen hatóságokat a gazdaságra gyakorolt befolyásuktól, s tevékenységüket az alkotmányos rend védelmére, a bűnözés elleni küzdelemre, a közrend fenntartására korlátozná. Külön hangsúlyozza Hricenko, hogy a hatóságok nem üldöznék a civil aktivistákat, miközben a kormányzat támogatná a civil társadalmat, a szabad sajtót, az önkénteseket, s azok „támaszát”, a középosztályt.

„Nem lesznek illegális fegyverek és »magánhadseregek«, vállalatfoglalások és fegyveres támadások – a fegyver legalizálva lesz és nyilvántartásba véve, az állam pedig, amelynek az emberek hinni fognak, helyreállítja az erő alkalmazásának monopóliumát a törvénynek megfelelően” – írja az elnökjelölt.

Hricenko eltörölné a kötelező katonai behívást, azt hivatásosokból álló hadsereggel váltaná ki. A hadsereget állandóan rendelkezésre álló tartalékkal és területvédelmi rendszerrel erősítené meg.

Kiszámíthatóvá és megbízhatóvá tenné az ukrán külpolitikát. A diplomácia célja Ukrajna biztonságának megszilárdítása, a polgárok védelme és kiszabadítása volna, a nemzetközi kapcsolatokban különös hangsúlyt kapna a gazdasági összetevő.

„A hatalom nem lesz a gazdagok tulajdona, az új választási rendszer és a milliárdos televíziós választási hirdetések betiltása megnyitják az utat a hatalomba a tisztességes szakembereknek, köztük a tehetséges fiataloknak” – ígéri, ám nem terheli olvasóit azzal, hogy elárulja, mindezt hogyan szándékozik kivitelezni.

A következetlen és veszélyes gazdasági reformok helyett évi 10% körüli gazdasági növekedést helyez kilátásba a csapata, szakértők és vállalkozók által kidolgozott Cselekvési terv alapján. Hricenko népszámlálást tartana, s erre alapozná a gazdaság, az oktatás, a tudomány, az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos elképzeléseket. Befektetéseket is ígér, amihez biztosítaná a magántulajdon védelmét, legalizálná a tőkét.

Megszüntetné az erdő- és környezetpusztítást, moratóriumot hirdetne a faanyag exportjára. Ugyanakkor fejlesztené a honi fafeldolgozó, bútor-, karton- és papíripart, amit erdősítéssel kötne össze.

Kilátásba helyezi a földpiac megteremtését, ám csak azt követően, hogy befejeződik a földkataszter létrehozása, és sikerül megerősíteni a farmerek vásárlóerejét, megszüntetni az illegális földkereskedelmet, s növelni a termőföld árát.

Nem lesznek csillagászatiak a közüzemi szolgáltatások díjai, jelenti ki, ellenkezőleg, az átlátható árképzés következtében a szolgáltatók ráfordításaival és a lakosság jövedelmeivel arányos árszint kialakítását helyezi kilátásba.

Többé nem lesz alacsonyabb a minimális nyugdíj a tényleges létminimumnál, a nyugdíjakat a „gazdaságilag megalapozott szintre” emelik, amely figyelembe veszi a munkával töltött időt és a képesítést. Ukrajnában az átlagbér meg fogja haladni a 700 eurót, következésképp nőni fognak a nyugdíjak is – állítja Hricenko.

Az elnökjelölt azt ígéri, hogy véget vet az oktatás, a tudomány, a kultúra és a környezetvédelem maradékelven történő finanszírozásának. Ehelyett méltó bérekre számíthatnak az oktatásban dolgozók, mi, polgárok pedig minőségi oktatásra.

Anatolij Hricenko helyreállítaná az állami felügyeletet a gyógyszerek ára és minősége felett. Csökkentené a jelenlegi árszintet a korrupciós sémák felszámolásával, a gyógyszerhamisításért pedig büntetőjogi felelősségre vonást vezetne be. Külön kitér arra is, hogy az egészségügy reformját nem végezhetik olyan tisztviselők, akik külföldön gyógykezeltetik magukat. Olyan biztosítási rendszert vezetne be, amely mindenki számára biztosítaná a megfelelő egészségügyi ellátást.

Megállítaná a népességfogyást. Ehhez a költségvetési támogatások prioritásaivá tenné a gyermekvállalást és a gyermeknevelést, ösztönözné az egészséges életmódot, a testmozgást és a sportot.

A vállaltak végrehajtásához elegendő lesz egyetlen elnöki terminus is – állítja Hricenko, aki feladatát abban látja, hogy meg kell tisztítania az „építési területet” és lerakni egy új ország alapjait.

A legutóbbi felmérés szerint Hricenko támogatottsága 8,2% a biztos választók körében, ami csak az ötödik helyhez elegendő az elnökjelöltek rangsorában. Ebből úgy tűnik, Ukrajnában nincs különösebb igény tisztességes elnökjelöltekre – vagy az emberek egyszerűen nem hisznek azoknak, akik azt állítják magukról, hogy tisztességesek.

ntk