A hibásan felvett szabálysértési jegyzőkönyvről

2019. április 8., 10:31 , 949. szám

„Közlekedési balesetbe keveredtem. A járőrrendőrség jegyzőkönyvet vett fel az esetről, amelyet azután továbbítottak a bíróságnak. Utóbb kiderült, hogy a jegyzőkönyvet felvevő rendőr tévesen tüntette fel a baleset dátumát és időpontját, így az sült ki az egészből, hogy a jegyzőkönyv felvételére, sőt a bírósági tárgyalásra is előbb került sor, mint magára a balesetre. Érdekelne, hogy a pontatlanul összeállított jegyzőkönyv miatt megszüntetheti-e a bíróság az ellenem indított eljárást, s ha igen, melyik jogszabály mondja ki ezt?”

– Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Ajt.) 256. cikkelye úgy rendelkezik, hogy a szabálysértési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni felvétele dátumát és helyét, a jegyzőkönyvíró teljes nevét és tisztségét, a szabálysértésért felelősségre vont személy adatait (ha sikerült megállapítani a kilétét), a szabálysértés helyét és időpontját; meg kell adni a jogszabályt, amely felelősségre vonást állapít meg az adott szabálysértésért, a tanúk és a sértettek nevét és címét (ha vannak); a közigazgatási szabálysértésért felelősségre vont személy magyarázatát a történtekről, valamint az ügy elbírálásához szükséges egyéb adatokat. Vagyis a jogszabály egyértelműen felsorolja, mely információkat kell tartalmaznia a közigazgatási szabálysértésről felvett jegyzőkönyvnek, s ezek között szerepel az elkövetés ideje is.

Emellett Ukrajna Alkotmányának 19. cikkelye kimondja, hogy az államhatalmi és önkormányzati szervek kizárólag az Alkotmány és Ukrajna törvényei alapján, az azokban megállapított módon és csak hatáskörük keretein belül kötelesek eljárni. Az Ajt. 245. cikkelye értelmében a közigazgatási eljárás feladata egyebek mellett a tényállás átfogó, teljes és objektív tisztázása.

A fentiekből következik, hogy ha a rendőr hibát vétett a szabálysértés időpontjának megállapításakor, az azt jelenti, hogy nem vizsgálta ki alaposan az ügynek a törvényeknek megfelelő elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró körülményeit, a jegyzőkönyv a valóságnak meg nem felelő tényeket tartalmaz. Márpedig a Közigazgatási eljárási törvénykönyv (Ket.) 70. cikkelye értelmében a bíróság az eljárás során nem veheti figyelembe a törvénysértő módon nyert bizonyítékokat (a törvény bizonyítéknak tekint minden, az adott eset megítélésével kapcsolatos tényt). Így a hibásan felvett jegyzőkönyv nem tekinthető kielégítő bizonyítéknak az ügyben, vagyis egyedül a jegyzőkönyv alapján nem lehet bizonyítottnak tekinteni a szabálysértés tényét.

Hozzá kell tenni azonban, hogy a szabálytalan jegyzőkönyv miatt előállt helyzet megítélése a bíró feladata, aki dönthet úgy, hogy megszünteti az eljárást, de úgy is, hogy további bizonyítékokat kér a jegyzőkönyv tartalmának alátámasztására.

Végül megjegyzendő, hogy a Ket. 72. cikkelye értelmében a hatósági személyek döntései, cselekedetei vagy tétlensége miatt indult közigazgatási eljárásokban a határozat vagy intézkedés, esetleg az intézkedés elmulasztásának jogosságát az alperesnek kell bizonyítania. Más szóval, ha ön panaszt tesz az intézkedő rendőr ellen, ő köteles bizonyítani, hogy jogszerűen, szabályosan járt el.

hk