Jelentős méhpusztulás – A hatóságok a környezetkárosítót védik

2019. április 13., 22:00 , 951. szám

Körülbelül 30%-os méh­veszteséget tapasztalnak Bátyúban, Szernyén, Csongoron és Nagydobronyban a méhészek. Az említett falvak határában gazdálkodó német agrárvállalkozó emberei április 10–11-én végeztek talajfertőtlenítő permetezéseket, a méhek tömeges pusztulása ezt követően kezdődött.

Nagy Sándor, a Csongori Általános Iskola igazgatója 40 méh­családdal méhészkedik, elmondta: „Szerda este és csütörtökön nagyon sok méhtetemet találtam a kaptárok körül és a kaptárokban is. Illetve rengeteg méhecske nem jött haza, jelentősen visszaesett a családok egyedszáma. Ez nálunk több méhészetet is érint. Először a községházán bejelentettük, majd megpróbáltuk megtudni a permetezőktől, hogy mivel permeteztek, de ők akkor még nem árulták el. Ketten Csongorról és Bátyúból Baraté Ferenc elpusztult méheket összegyűjtve, pénteken Ungvárra mentünk, hogy a megyei állat­egészségügyi szolgálatnál megvizsgáltassuk a tetemeket. Először nem fogadtak minket. A beregszászi járási állat­egészségügyi szolgálat vezetőjének közbenjárására végül mégiscsak szóba álltak velünk. Három laboratóriumban is voltunk, az egyikben hagytunk is méhtetemeket, ahol azt mondták, majd telefonálnak, hogy mennyibe kerül a vizsgálat, de a laborvezető azt tanácsolta, hogy nem kellene ezzel foglalkozni. Mi makacsul ragaszkodtunk a vizsgálathoz, ekkor elmondták, hogy milyen papírokat, jegyzőkönyveket kell eljuttatnunk. Ráadásul vinnünk kell még 10 kaptárból ötvenesével elpusztult méheket és ötszáz élő méhet is, valamint talajmintát a lepermetezett földről. Azt is meg kell tudnunk, hogy pontosan mivel permeteztek, mert különben nem tudják megcsinálni a vizsgálatokat.

A német vállalkozó később kijött Csongorra, ahol másra próbálta terelni a gyanút, nem akarták elismerni, hogy nekik közük lenne a méhek pusztulásához. Csongor határában a német vállalkozó dobronyi munkásai ma délben (április 13-án, szombaton) is permeteztek. Pedig ilyenkor, amikor a növények mindenütt virágzanak, csak este öt órától délelőtt kilencig szabad permetezni.

Ungváron úgy viselkedtek velünk, mintha mi, méhészek és a méhek lennénk a hibásak. Meg is kérdeztem a környezetvédelmi hatóság munkatársaitól: »Önök ki mellett állnak: azok mellett, akik mérgezik a természetet?« Javasolták, hogy permetezéskor zárjuk be a méheinket, holott az agrárholding munkatársai azok, akik figyelmen kívül hagyják az előírásokat.

Úgy tűnhet, hogy ez csak a méhészek problémája, de ezek a nagyvállalkozások mérgezik az egész élővilágunkat, a vadállományt, meg minket, embereket is. Tudnunk kell, hogy a méhek egyfajta indikátorként viselkednek. Hamarabb pusztulnak el, mint mi, jelezve a bajt.”

Baraté Ferenc Bátyúban 180 méhcsaláddal méhészkedik, és Bótrágyon egy másik telephelyen is van 30 méhcsaládja. Elmondta, hogy a legfontosabb bevételt a méhek április végi, május eleji értékesítése hozza számára, de az idei haszon döntő része elúszott.

„A kertemhez közeli 38 hektáros területen április 10-én kezdtek permetezni. Már akkor este volt hullás, másnapra pedig már rengeteg volt. Pénteken jeleztem a német agrárvállalkozás vezetőjének a bajt, aki el is jött hozzám két másik német kollégájával. Bár azelőtt nap összetakarítottam a kaptárok előtt, de megint annyit hordtak ki, hogy marokszám lehetett szedni az elpusztult méhecskéket – láthatóan meg is szeppentek a látványtól a németek, fényképeztek. Ennek ellenére nem akarják elismerni a felelősségüket. Valaki a kertekben permetezte le az almafáit, az okozhatta a bajt szerintük. De az almafák még nem is virítanak, az ő embereik által, szeles időben lepermetezett földek mellett viszont mindenütt virágzanak a kökénybokrok.

Ha ő nem permeteztetné le a földjeit, akkor kétméteres lenne benne a parlagfű, azt sem akarhatom – mondta a német. Ám  addig, amíg ő nem gazdálkodott itt, Bátyúban soha nem volt hasonló méh­pusztulás. Ennek ellenére például tavaly is volt hasonló mérgezés, de akkor szerencsére már eladtam a méheket.”

Baraté Ferenc végül megjegyezte: „Albert Einstein mondta egyszer, hogy ha kihalnának a méhek, az emberiség mindössze négy évvel élné túl őket. Az, hogy biztosan kerüljön étel az asztalunkra, nagy részben a méhektől is függ. Konkrétan az élelmiszereink 30%-a közvetlenül a méhek beporzásának köszönhető. Ha nem maradnak itt beporzó rovarok, a német vállalkozó szójatermesztése sem lesz tovább gazdaságos. Addig viszont mindent megtesz, hogy kibújhasson a felelősség alól.”

Badó Zsolt