Az orosz állampolgárság megadása: Putyin újabb csele?

2019. május 8., 13:22 , 954. szám

Ukrajna még az elnökválasztás végeredményét emésztette, amikor április 24-én a Kreml honlapján megjelent Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete, melynek értelmében egyszerűsített eljárásban szerezhetik meg az orosz állampolgárságot a délkelet-ukrajnai Donyec-medence szakadár területeinek lakói. A nemzeti érzelmű ukrán politikai elit mindjárt újabb orosz támadásnak bélyegezte az intézkedést.

„Egyáltalán nincs szándékunkban gondot okozni az új ukrán hatalomnak. De annak a helyzetnek az eltűrése, amelyben a donyecki és a luhanszki köztársaság területén élő embereket megfosztották minden állampolgári joguktól, túllép minden határt az emberi jogok szempontjából” – idézte Putyint az MTI.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy az érintettek nem utazhatnak, és nem tudnak érvényt szerezni alapvető jogaiknak.

„Ez tisztán humanitárius természetű kérdés” – hangoztatta Putyin.

Az elnöki rendelet értelmében az orosz belügyminisztérium illetékes szerveinek három hónapon belül el kell bírálniuk a hozzájuk benyújtott honosítási kérelmeket. Az egyszerűsített honosítás keretében a hatóságok eltekintenek az oroszországi ötévi helyben lakás kötelezettségétől.

Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök csapata a Facebookon megjelentetett közleményében úgy reagált Moszkva lépésére, hogy azzal Oroszország elismerte a világ előtt, hogy agressziót hajtott végre, és megszállta a Donyec-medence egyes területeit.

„Ez a rendelet nem hoz bennünket közelebb alapvető feladatunkhoz, a tűzszünet eléréséhez” – szögezték le.

Biztosítottak ugyanakkor afelől, hogy Ukrajna továbbra is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy „védje, segítse és biztosítsa a jogait azon állampolgárainak, akik kénytelenek a megszállt területeken maradni”.

Petro Porosenko hivatalban lévő államfő a Facebookon közzétett videoüzenetében törvénytelennek nevezte orosz útlevelek kiadását a Donyec-medence megszállt területein élőknek, kiemelve, hogy ez a lépés az ottani orosz katonai jelenlét igazolására és törvényesítésére tett kísérlet.

Hasonlóan fogalmazott az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője is, aki szerint Oroszország döntése újabb támadást jelent Ukrajna szuverenitása ellen. Maja Kocijancic kiemelte: Vlagyimir Putyin rendeletének időzítése azt mutatja, hogy Moszkva célja Ukrajna további destabilizálása és a konfliktus elmélyítése.

Putyin furcsállta a heves kijevi reakciót.

„Lengyelország már régóta – majdnem tíz éve – ad ki lengyeligazolványt. Ugyanazt, sőt többet tesz, útleveleket ad ki Magyarország, Románia” – mondta sajtóértekezletén az orosz államfő.

„Ezzel kapcsolatban felmerül bennem a kérdés: mivel rosszabbak az Ukrajnában élő oroszok a románoknál, lengyeleknél vagy magyaroknál?” – tette fel a kérdést.

Olaj volt a tűzre a vitában, hogy Putyin egy pekingi sajtókonferencián kijelentette: Oroszország kész megkönnyíteni az orosz állampolgárság megszerzését az összes ukránnak, nemcsak a Donyec-medencei szakadár területeken élőknek. A két ország közötti kapcsolatok javításának lehetséges jeleként felvetette azt is, hogy találkozzon Zelenszkijjel, hogy megvitassa vele, miként vessenek véget Kijev konfliktusának az oroszbarát szakadárokkal Ukrajna délkeleti részén. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a megválasztott ukrán elnök a választási kampány során közölte: nem hajlandó amnesztiában részesíteni a konfliktus részvevőit és nem kíván különleges státust biztosítani a Donyec-medencének, holott mindkét pont kulcseleme a 2015-ös minszki megállapodásoknak.

Putyin szavaira reagálva Volodimir Zelenszkij közleményében kifejtette: Ukrajna egyebek mellett abban különbözik Oroszországtól, hogy „az ukránok hazájában van szólásszabadság, szabad média és internet”. „Mi pontosan tudjuk, mit jelent az orosz útlevél. Ez jog arra, hogy békés tüntetésért letartóztassanak bennünket. Jog arra, hogy ne legyenek szabad és versenylehetőséget biztosító választások. Jog arra, hogy elfelejtsük úgy általában minden emberi és szabadságjog létezését” – fűzte hozzá.

Szavai szerint az ukrán állampolgárság ezzel szemben „a szabadságot, a méltóságot és a tiszteletet” jelenti.

„Ez az, amit megvédtünk és védeni fogunk. Ukrajna nem mond le arról a küldetéséről, hogy a demokrácia példájaként szolgáljon a posztszovjet térség országai számára. Ezen küldetésünk részévé válik az, hogy védelmet, menedéket és ukrán állampolgárságot adunk mindenkinek, aki kész harcolni a szabadságért. Segítséget és menedéket fogunk nyújtani mindazoknak, akik készek velünk vállvetve harcolni a mi és az Önök szabadságáért” – jelentette ki.

„Ha ők állampolgárságot adnak az oroszoknak Ukrajnában, mi pedig az ukránoknak Oroszországban, akkor elég gyorsan közös nevezőre és a kívánt eredményre jutunk. Közös állampolgárságunk lesz” – reagált Putyin Zelenszkij közleményére.

Ismételten hangot adott álláspontjának, amely szerint az orosz és az ukrán, a kulturális és a nyelvi sajátosságok ellenére egy nép. Azt tanácsolta viszont Zelenszkijnek, hogy Miheil Szaakasvili volt grúz elnök és odesszai kormányzó ukrán állampolgárságának helyreállításával kezdje az emberi jogok védelmezését.

Miközben zajlott a szópárbaj Moszkva és Kijev között, az oroszországi Rosztov megyében, Novosahtyinszkban megnyílt az útlevélközpont, amely orosz okmányokkal hivatott ellátni a délkelet-ukrajnai szakadár Luhanszki „Népköztársaság” lakosait. A donyeckiek igényeinek kielégítésére Pokrovszkijban nyílt hasonló intézmény.

Kirill Alzinov, az orosz belügyminisztérium migrációügyi főosztályának vezetője újságíróknak arról beszélt, a délkelet-ukrajnai szakadár területek lakosságának 86 százaléka akar orosz állampolgár lenni. Alzinov szerint a lakosság túlnyomó többségének ezt a szándékát a Donyecki és a Luhanszki „Népköztársaság” területén készített közvélemény-kutatás mutatta ki.

Putyin május 1-jén megjelent rendeletében ukránok további kategóriái számára könnyítette meg az orosz állampolgárság megszerzését. A könnyített honosítás lehetősége ezentúl kiterjed a Krímet és a Szevasztopolt a félsziget orosz elcsatolása, 2014. március 18. előtt elhagyó ukrán állampolgárokra és hontalan személyekre, továbbá azok gyerekeire is.

A rendelkezés érinti a Krímből a szovjet időszakban törvénytelenül deportált személyeket, leszármazottjaikat, valamint az Oroszországban tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező vagy menedékjogot kapott ukránokat, továbbá azokat a személyeket és hozzátartozóikat, akik Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéjéből 2014 áprilisáig csatlakoztak az Oroszországba való önkéntes áttelepülés állami programjához.

Ugyancsak május 1-jén tudatta közleményben az ukrán külügyminisztérium, hogy Kijev nem ismeri el azokat a jogi, törvényi szabályozásokat, amelyek az ukrán állampolgároknak nyújtandó orosz állampolgárságra irányulnak, és követeli azok visszavonását, valamint következményeik felszámolását.

„Az Oroszországi Föderáció elnökének közzétett rendelete [...], mint Oroszország összes olyan előző és lehetséges jövőbeni jogi aktusa, amelynek célja az orosz állampolgárság megadása jogellenes módon Ukrajna állampolgárai számára, jogilag semmisek, és a jövőben is azok maradnak, nem lesznek semmilyen jogi következményei, az ukrán fél nem fogja elismerni őket” – fogalmazott az ukrán külügyminisztérium.

Utólag elmondhatjuk, az ukrán sajtó döntően a hivatalos közlemények ismertetésére szorítkozott ebben a kérdésben, és alig érdekelte, hogyan fogadták az orosz lépést a megszállt kelet-ukrajnai területek lakói, akik mégiscsak ukrán állampolgárok. Az ukrajnai országos kiadványok közül egyedül talán a strana.ua közölt terjedelmesebb összeállítást a témáról, megállapítva, hogy az érintetteket is váratlanul érte a moszkvai lépés. A portál szerint a megszállt területek lakói évek óta vártak egy hasonló intézkedésre, de miután az egyre késett, kezdték úgy érezni, hogy senkinek nincs rájuk szüksége. Ezért is érte őket meglepetésként Putyin mostani rendelete, amely valóságos eufóriát váltott ki a lakosság egy bizonyos részében. Ugyan távolról sem mindenki szeretne orosz állampolgárrá lenni a régióban, s az emberek döntő többsége óvatos azzal kapcsolatban, hogy miként sikerül majd kivitelezni az állampolgárság megadását, és az milyen következményekkel jár majd, általánosságban azonban optimizmussal tölti el őket, hogy öt év háború és reménytelenség után valaki végre odafigyel rájuk. Nem nehéz kitalálni, hogy ugyanezt az odafigyelést várják az új ukrán elnöktől is – ha már az előzőtől nem kapták meg.

(MTI/strana.ua/pravda.com.ua/zzz)