Parlament: Feloszlatni vagy nem oszlatni? – Ez itt a kérdés

2019. május 8., 19:29 , 954. szám

Kiábrándító lehetett Volodimir Zelenszkij első látogatása a parlamentben. Találkozója a Legfelső Tanács és a frakciók vezetőivel jó két órán át tartott, de még arról sem tudtak megállapodni, hogy mikor kerülhet sor az új államfő beiktatására.

Nem tisztelik az elnököt

Sokat elárul napjaink politikai légköréről, hogy a frakcióvezetők fele el sem ment a szombati találkozóra. A két kormánypárt, a Petro Porosenko Blokkja (Блок Петра Порошенка) és a Népi Front (Народний фронт) frakcióvezetői képviselő kollégáikat küldték maguk helyett, amint Julija Timosenko, a Haza (Батьківщина) első embere sem személyesen vett részt a tanácskozáson. Oleh Ljasko Radikális Pártja (Радикальна партія Олега Ляшка) pedig eleve nem delegált senkit a találkozóra. Ha hinni lehet a világhálón terjedő híreknek, Ljasko utóbb azt írta közösségi oldalán, hogy ha Zelenszkij beszélni akar vele, akkor hívja fel. Mintha a honatyák érzékeltetni akarták volna az új elnökkel, hogy nincs hatalma felettük.

Miért fontos a beiktatás dátuma?

A találkozón Volodimir Zelenszkij május 19-ét javasolta hivatali beiktatása dátumául, a képviselők további időpontokat is felvetettek, azonban nem sikerült megegyezésre jutni.

A beiktatás dátuma Zelenszkij választási győzelme óta az ország egyik legnépszerűbb beszédtémájává vált, ami nem véletlen. Az új elnök csapata ragaszkodik hozzá, hogy a ceremóniára még május 27. előtt kerüljön sor, mivel – állítólag – ezután az elnöknek már nem lenne joga feloszlatni a Legfelső Tanácsot az október 27-ére kitűzött soron következő parlamenti választások előtt. Utóbb kiszivárgott, hogy a parlamenti egyeztetésen Vagyim Novinszkij, az Ellenzéki Blokk frakcióvezetője elfogadhatónak tartotta a Zelenszkijék által ajánlott május 19-ét. A két kormánypárt – a BPP, a Népi Front – és általában a még mindig Petro Porosenko leköszönő elnököt támogató parlamenti többség viszont, akik nem érdekeltek az előrehozott választásokban, május 28-át vagy június 1-jét tartanák jónak.

A múlt szombati tanácskozáson csak abban mutatkozott egyetértés a parlamenti frakciók között, hogy a végső döntés meghozatala előtt egyeztetniük kell pártjaikkal. Így viszont egyértelművé vált, hogy május 14., azaz a parlament következő plenáris üléshetének kezdete előtt már aligha születik megállapodás a beiktatás dátumáról.

A média felhívja a figyelmet, hogy a Porosenko-párti Andrij Parubij már konzultált szakértőkkel arról, hogy jogában áll-e házelnökként egy személyben május 28-ára tűzni ki a beiktatás napját, ám erre állítólag csak akkor nyílik lehetőség, ha a parlament képtelen lesz megegyezésre jutni ebben a kérdésben.

Csak a parlament feloszlatása érdekelt mindenkit

A találkozóról kiszivárgott hírek szerint a honatyák újra és újra visszatértek ahhoz a kérdéshez, feloszlatja-e a parlamentet az új elnök, vagy sem.

A strana.ua idézi Viktor Bondart, az Újjászületés (Відродження) képviselői csoport társelnökét, aki szerint ugyancsak sokakat érdeklő kérdés volt a parlamenti találkozón, megváltozik-e a választási rendszer, illetve szándékában áll-e az új államfőnek hagyni tovább dolgozni a Radát, amely így megalkothatna olyan régen ígért jogszabályokat, amilyen például az elnök elleni eljárás megindításáról szóló törvény, vagy a képviselői mentelmi jog eltörlése.

„Korai erről beszélni, még nincs rá felhatalmazásom. Amint meglesz a felhatalmazásom, választ kapnak a kérdésre” – tért ki Zelenszkij a parlamentoszlatásra vonatkozó, újra és újra visszatérő kérdések elől.

A tét a választási rendszer módosítása?

Elemzők szerint nem véletlen, hogy Zelenszkij nem foglal egyértelműen állást a parlament jövőjével kapcsolatban. Ha ugyanis a Rada továbbra is bizonytalannak érzi a helyzetét, az arra ösztönözheti a képviselőket, hogy támogassák az elnök kezdeményezéseit, többek között az általa jelölt tisztviselők kinevezését, mert így nem szolgáltatnának neki okot a törvényhozás feloszlatására. Állítólag a bűnüldöző szervek új vezetőinek kinevezésén túl Zelenszkij egy sor minisztert is szívesen lecserélne.

A kormányoldalon viszont némelyek eleve nem hisznek abban, hogy a leendő elnöknek szándékában állna feloszlatni a törvényhozást, hiszen akkor a jelenlegi vegyes rendszer alapján kellene megtartani a választásokat, miközben szerintük Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája (Слуга народу) pillanatnyilag nem rendelkezik még elégséges egyéni képviselőjelölttel, akik a győzelem esélyével szállhatnának harcba a választásokon. Márpedig, ha az államfő feloszlatja a Legfelső Tanácsot, akkor nem lesz kinek módosítania a parlamenti választási törvényt, eltörölve az egyéni választókerületeket. Arról nem is szólva, teszik hozzá, hogy ha Zelenszkij feloszlatja a parlamentet, a kinevezésekkel is várnia kell az új törvényhozás megalakulásáig. Más kérdés, vajon készen áll-e a parlament akár a választási törvény módosítására, akár Zelenszkij egyéb előterjesztéseinek támogatására? Készen áll-e maga Zelenszkij a parlamenti választási rendszer módosítására?

Patthelyzet

A parlamenti csoportosulások tehát azt várnák Zelenszkijtől, hogy tegye egyértelművé, beiktatása után nem fogja feloszlatni a parlamentet, a leendő elnök viszont nem szándékozik teljesen kiszolgáltatni magát a képviselőknek egy ilyen ígérettel. A pletykák szerint Zelenszkij hívei a 450 fős Legfelső Tanácsban már összegyűjtöttek 180 támogató szavazatot a május 19-i beiktatási dátumról rendezendő parlamenti szavazásra, s optimisták a tekintetben, hogy május 14-ig, amikor újra összeül a Rada, a még hiányzó 46 szavazatot is sikerül biztosítani. Valójában azonban ezeknek a híreszteléseknek aligha van reális alapjuk. Gondoljunk csak az új nyelvtörvény két héttel ezelőtti elfogadására: a Porosenko-féle „szavazógép” ugyanúgy működött tovább, mint az elnökválasztás előtt, és a képviselőknek egyelőre semmi okuk, hogy változtassanak a beidegződéseiken. Így viszont várhatóan folytatódni fog az elnök és a parlament közötti iszapbirkózás, melynek célja, hogy a felek a legtöbb előnyt préseljék ki helyzetükből.

(ntk)

Hogyan lesz elnök a választások győzteséből?

Meglehetősen hosszú és rögös utat kell bejárnia az elnökválasztás győztesének, míg elfoglalhatja az államelnöki hivatalt, ha nem áll mögötte a parlamenti többség. Államfői jogköreinek egy jelentős részével sem tud élni a Legfelső Tanács áldása nélkül.

Tizenkét nappal az elnökválasztás április 21-én megrendezett második fordulója után, május 3-án a Legfelső Tanács hivatalos kiadványa, a Holosz Ukrajini közzétette az elnökválasztás végeredményét. Az Alkotmány 104. cikkelye értelmében a múlt péntektől számított 30 napon belül, vagyis legkésőbb június 3-ig kell letennie az új elnöknek a hivatali esküt a parlament ünnepi ülésén.

A beiktatási ünnepség dátumáról a 450 fős Legfelső Tanácsnak kell határoznia 226 szavazattal, tehát a voksok abszolút többségével. Addig az ország elnöke a Zelenszkijjel szemben a második fordulóban alulmaradó, az októberben esedékes parlamenti választásokon indulni szándékozó Petro Porosenko lesz.

A hivatalát elfoglaló államfő jogköreit az Alkotmány 102., 106. és 107. cikkelyei foglalják össze. Ezek szerint az elnök jogosult egyebek mellett országos népszavazást kiírni, feloszlathatja a parlamentet és előrehozott választásokat írhat ki. A parlamenti koalíció javaslata alapján a Legfelső Tanács elé terjeszti elfogadásra a miniszterelnök személyét. A kormány tagjai közül a külügyminiszter és a védelmi miniszter személyére az államfő tehet javaslatot a parlamentnek. Ezzel összhangban az ő feladata az ország külpolitikájának meghatározása és irányítása, beleértve egyebek mellett a külföldi vezetőkkel folytatott tárgyalásokat, a nemzetközi szerződések megkötését, a külképviseleti vezetők kinevezését és leváltását.

Az elnök feladatai közé tartozik javaslatot tenni a parlamentnek a legfőbb ügyész, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnökének és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjének kinevezésére vagy leváltására. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) összetételére is ő tesz javaslatot a Radának. Az államfő nevezi ki az RNBO titkárát, az NBU tanácsa és a Televíziózási és Rádiózási Nemzeti Tanács tagjainak felét, valamint az Alkotmánybíróság tagjainak egyharmadát.

Emellett ő nevezi ki a bírókat a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács előterjesztése alapján, továbbá a helyi (megyei és járási) adminisztrációk vezetőit a miniszterelnök előterjesztése nyomán. Ugyancsak az elnök nevezi ki a hadsereg és a többi fegyveres testület vezetőit. Az RNBO vezetőjeként és a hadsereg főparancsnokaként indítványozhatja a parlamentben a hadiállapot bevezetését, illetve a hadsereg bevetését az országot ért támadás esetén.

(hk)