Amerika igyekszik megérteni Ukrajnát

2019. május 9., 12:53 , 954. szám

Május 20-ával véget ér Marie Yovanovitchnak, az Egyesült Államok kijevi nagykövetének ukrajnai megbízatása – közölte diplomáciai forrásokra hivatkozva a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata. A követváltástól sokan azt remélik, hogy változik Amerika Ukrajna-politikája is. Csakhogy más források szerint Washingtonban egyelőre nem tudják, mire számíthatnak Volodimir Zelenszkij újonnan megválasztott ukrán elnöktől.

Yovanovitchot az utóbbi időben Ukrajnában és Amerikában egyaránt támadások érték. Sajtóhírek szerint Kijevben Petro Porosenko államfővel és környezetével gyűlt meg az amerikai nagykövet baja, miután az elnökválasztási kampány során óva intette a kormányzatot a szavazatvásárlástól, s azt az Ukroboronpromban kitört korrupciós botrányt sem hagyta szó nélkül, amelybe Porosenkóhoz közeli személyek is belekeveredtek. Amerikában viszont a Trump-kormányzat részéről érték támadások a diplomatát, aki az előző, a demokrata Obama-kormányzat emberének számít.

A támadás „eszköze” Jurij Lucenko ukrán főügyész lett, aki egy amerikai kiadványnak adott interjújában azt állította, első találkozásuk alkalmával a nagykövet átadta neki azon személyek listáját, akik ellen nem indíthatnak eljárást Ukrajnában. Ezzel szinte párhuzamosan jelentek meg a sajtóban azzal kapcsolatos információk, hogy ukrán tisztviselők a legutóbbi amerikai elnökválasztás idején vizsgálati anyagok átadásával támogatták Hillary Clinton választási kampányát, miután Clintont Ukrajna szempontjából jobb elnöknek tartották, mint Donald Trumpot – írja a strana.ua. Ezek az anyagok segítettek megbuktatni a későbbi győztes, Trump stábjának vezető emberét, Paul Manafortot. Miután annak idején Trumpot igen érzékenyen érintette egyik közvetlen munkatársának elvesztése, érthető, ha most Washingtonban nem kímélik különösebben Marie Yovanovitchot, aki 2016-ban, tehát éppen az idő tájt látott munkához Kijevben, amikor az állítólag Viktor Janukovics elmenekült elnök titkos könyveléséből származó, Manafortot kompromittáló információk napvilágot láttak. A republikánus elnök, akit a demokraták hosszú ideig vádoltak moszkvai kapcsolatokkal (mint utólag kiderült, alaptalanul), úgy érezheti, most bebizonyíthatja, hogy a demokrata Hillary Clinton miként használta fel ellene az ukrán segítséget, azaz miként avatkozott be Ukrajna az amerikai elnökválasztásba.

Elemzők korábban valószínűtlennek tartották Yovanovitch rendkívüli visszahívását, már csak azért is, mivel a nagykövet megbízatása nyáron amúgy is lejár. Azután lapzártánkkor érkezett a hír, mely szerint az Egyesült Államok külügyminisztériuma megerősítette Yovanovitch távozását, jelezve egyben, hogy lejárt a diplomata hároméves ukrajnai megbízatása. A Jevropejszka Pravda az Ukrinformra hivatkozva azt írta, Washingtonban „tervszerű” diplomataváltásnak minősítették a nagykövetség élén végbemenő változást. Hozzátették: a nagykövet távozásának időpontját a kijevi elnökváltáshoz igazítják.

Vannak olyan kijevi vélemények, amelyek szerint az ügynek ezzel még nincs vége. Így az is előfordulhat, hogy a nagykövet után menesztik Kurt Volkert, az USA ukrajnai különmegbízottját, akit egyesek Petro Porosenko leköszönő ukrán elnök támogatójának tartanak. Az sem kizárt, írja a strana.ua forrására hivatkozva, hogy miután lejár Porosenko elnöki megbízatása, Amerikában eljárás indul ellene és a többi érintett ellen a választásokba való beavatkozás miatt.

Nem véletlen ugyanakkor, hogy jelenleg sokak számára az ukrán fővárosban és Washingtonban is fontosabb kérdés Yovanovitch sorsánál, mi várható Volodimir Zelenszkijtől, az új elnöktől. A világon talán sehol nem ismerik jobban az ukrajnai belpolitikai helyzetet és a politikai szereplőket, mint éppen az Egyesült Államokban. Az is tudható, hogy Washingtonban tisztában voltak a választási esélyekkel, s a kezdetektől hangoztatták, hogy semlegesek kívánnak maradni, nem támogatják direkt módon Porosenko újraválasztását. Mégis úgy tűnik, hogy most, amikor Zelenszkij győzelme ténnyé vált, nem tudják hová tenni az újdonsült ukrán politikust. Vajon folytatni fogja az elődje által elkezdett reformokat? Miként viszonyul majd Oroszországhoz és a Nyugathoz? Meg tudja szerezni pártja, a Nép Szolgája a parlamenti többséget, vagy az ukrán politikában mostantól a parlament fog diktálni, s nem az elnök? Függetleníteni tudja magát és politikáját az oligarcháktól?

A Jevropejszka Pravda elemzése szerint a legfőbb amerikai elvárás Zelenszkijjel szemben, hogy folytassa az ország jelenlegi külpolitikáját, egyben fokozza és tegye hatékonyabbá a korrupció elleni küzdelmet és az erős állami intézmények kiépítésére irányuló erőfeszítéseket.

Számunkra biztató lehet, hogy az Egyesült Államokban téma a nyelvpolitika is. Amerikai politikusok óvatos optimizmussal egy „befogadóbb” bel- és nyelvpolitikát várnak az új elnöktől. Az Egyesült Államokban „a többi betiltása helyett az ukrán nyelv használatának ösztönzéséről” beszélnek. Kérdés, az ukrajnai politikum nemzeti oldala miként viszonyul majd ehhez a számukra szokatlan megközelítéshez?

Egyébként hamarosan újabb jelzéseket kaphatunk arról, valójában miként is viszonyul Amerika Ukrajnához, hiszen a napokban Washingtonba várják Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét. Bizonyosra vehető, hogy Donald Trump amerikai elnökkel folytatandó megbeszélésén Ukrajna, s talán a nyelvkérdés is terítékre kerül.

(zzz)