Új elnöke van Ukrajnának

2019. május 22., 09:32 , 956. szám

Az ukrán politika meglehetősen „lazán” várta az új elnök beiktatását, hiszen a Volodimir Zelenszkij megválasztása, április 21. óta eltelt majd egy hónap során úgy tűnhetett, különösen az országtól és annak népétől magát teljesen függetlenítő parlament számára, hogy nagyon is jól kordában tudják tartani a komikusból lett politikust. Aztán az államfő letette a hivatali esküt és olyan beszédet mondott, amelytől néhány ellenfelének a szó szoros értelmében leesett az álla.

Az eskütétel

Volodimir Zelenszkij gyalog érkezett a beiktatás helyszínére, a Legfelső Tanács épületébe a közeli Marijinszkij parkból, ahol előzőleg találkozott híveivel. Az ülésteremben a parlamenti képviselőkön kívül jelen voltak Ukrajna korábbi elnökei – Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma, Viktor Juscsenko, Petro Porosenko –, a volt parlamenti elnökök, a kormány tagjai, a meghívott egyházi vezetők és a külföldi vendégek. A beiktatásra Ukrajnába érkezett Dalia Grybauskaitė litván elnök, Áder János, Magyarország elnöke, Raimonds Vējonis, Lettország elnöke, Kersti Kaljulaid, Észt­ország elnöke, Salomé Zurabisvili, Grúzia elnöke. A világ több tucat országa küldte el Kijevbe megbízottait, a parlament üléstermében ott voltak egyebek mellett az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Lengyelország, Törökország, Moldova, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Románia, Szlovákia, Bulgária, valamint a NATO és az Európai Unió küldöttségei is.

Volodimir Zelenszkij e tekintélyes vendégsereg előtt, az Alkotmánybíróság és a Központi Választási Bizottság elnökének közreműködésével, kezeit az Alkotmányon és egy középkori Evangéliumon nyugtatva tette le a hivatali esküt. Ezután aláírta az eskü szövegét, és átvette az elnöki hatalom szimbólumait: az ékes buzogányt és nyakláncot, valamint a címeres pecsétnyomót és az elnöki igazolványt.

Az elnök mindjárt munkához látott

Az eskütételi ceremóniát követően mondott beszédében Zelenszkij kijelentette, mától minden ukrán állampolgár – függetlenül attól, kire szavazott az elnökválasztáson – az ország elnöke, s így felelősséggel viseltetik Ukrajnáért. Az elnök a világon élő mintegy 65 millió ukránhoz fordulva állampolgárságot ígért mindenkinek, aki kész részt venni az új, erős és sikeres Ukrajna építésében. „Önökre nagy szükség van”, Ukrajnába „nem vendégségbe, hanem haza kell utazniuk” – szólította meg a nemzet idegenbe szakadt fiait Zelenszkij.

A legsürgetőbb feladatokként a tűzszünet megteremtését, az ukrán hadifoglyok hazahozatalát, az elvesztett területek és lakóik visszaszerzését nevezte meg az elnök. Jelezte, tudatában van az országot sújtó egyéb problémáknak is: a „sokkoló” kommunális tarifáknak, a „megalázó” béreknek és nyugdíjaknak, a„fájdalmas” áraknak és a „nem létező” munkahelyeknek, az egészségügy és az utak helyzetének.

Az ukránok tetteket várnak

Az elnök rámutatott: megválasztása azt bizonyítja, a polgárok belefáradtak a „felfuvalkodott” politikusokba, akik az elmúlt 28 év során a jelenlegi helyzetet előidézték. Nekik Zelenszkij a törvények előtti egyenlőséget, tisztességes és átlátható játékszabályokat ígért. Szerinte ehhez a népet szolgáló embereknek kell hatalomra kerülniük. Ezért kezdetnek lemondásra szólította fel a kormány tagjait.

Az elnök ezután felszólította a parlamenti képviselőket, fogadják el a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörléséről és a törvénytelen vagyonosodásért való büntetőjogi felelősségre vonásról szóló törvényt, továbbá módosítsák a parlamenti választásokról szóló jogszabályt, bevezetve a nyílt listás arányos választási rendszert. Az államfő egyben arra kérte a honatyákat, hogy mentsék fel tisztségükből az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjét, az ország főügyészét, valamint a védelmi minisztert. Végezetül bejelentette, hogy feloszlatja a Legfelső Tanácsot.

Amikor Volodimir Zelenszkij mintegy beszéde csattanójaként bejelentette a parlament feloszlatását, a képviselők közül többen felhördültek. Láthatóan a honatyák egy tekintélyes része úgy vélte, az elnöknek nincs joga idő előtt átadni a múltnak Ukrajna VIII. Összehívású Legfelső Tanácsát.

A kárpátaljai magyarok is szóba kerültek

A parlamenti ünnepség után az új államfő – ismét csak gyalog – átvonult a közeli Marijinszkij-palotába, ahol bemutatkoztak az Ukrán Fegyveres Erők fegyvernemi parancsnokai, mivel az ukrán elnök egyben a hadsereg főparancsnoka is. Az ország egyéb fegyveres testületeinek vezetői szintén jelen voltak.

A továbbiakban az elnök és Jelena Zelenszkaja, a first lady üdvözölték a beiktatási ünnepségre érkezett külföldi delegációkat. Az Egyesült Államok küldöttségét vezető Rick Perry energetikai miniszter tolmácsolta Donald Trump amerikai elnök üdvözletét, aki töretlen támogatásáról biztosította az ukrán népet és az új államfőt egy szebb jövő reményében.

A délután folyamán Volodimir Zelenszkij az elnöki adminisztráció épületében rövid megbeszélést folytatott többek között a magyar köztársasági elnökkel is. Az MTI tudósítása szerint a találkozón a kárpátaljai magyarok gondjai is szóba kerültek. Áder János azt javasolta ukrán partnerének, hogy minél hamarabb állítsanak fel egy közös bizottságot, amelyben az összes vitás kérdést nyugodt légkörben tudják megbeszélni és megoldani. A javaslatot Zelenszkij helyeslően fogadta – mondta el a megbeszélés után a magyar államfő.

„Nekünk az az érdekünk, hogy Ukrajnával mint a legnagyobb lakosságszámú szomszédunkkal is ugyanolyan rendezett és nyugodt viszonyt ápoljunk, mint a többi szomszédunkkal. Erre mi készek vagyunk. Ugyanakkor azt is világossá tettem, hogy a Kárpátalján élő magyarok nem kérnek többet, mint azt, hogy Ukrajna az Alkotmányban rögzített és az általa nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit betartsa” – emelte ki Áder János.

Az ukrán elnök hivatalos weboldalának tudósítása szerint Zelenszkij hangsúlyozta, a kelet-ukrajnai orosz agresszió és a Krím Oroszország általi megszállása a Moszkvával szembeni nemzetközi nyomásgyakorlás fenntartását követelik meg. Az ukrán elnök egyben reményét fejezte ki, hogy Budapest újra támogatni fogja Ukrajna európai és euroatlanti integrációját. Ugyanakkor az ukrán fél beszámolója egyetlen szóval sem tér ki a kárpátaljai magyarság helyzetére.

(ntk)

A kormány lemondott, júliusban ismét választunk!

Volodimir Zelenszkij parlamenti beszéde ugyancsak megrázta a hallgatóságot. No, nem arra gondolunk, hogy a beiktatási szertartás végén az egyik honatya rosszul lett, ezért tolószéken kellett elszállítani. Valójában csak kevesen számítottak arra, hogy miután a Népi Front múlt pénteken bejelentette a parlamenti koalíció feloszlatását és új koalíció létrehozását helyezte kilátásba, Zelenszkij kitart a Legfelső Tanács feloszlatása mellett.

A helyzet komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Petro Porosenko leköszönt elnök, a rendíthetetlen híveként számon tartott Andrij Parubij, a parlament elnöke, Volodimir Hrojszman miniszterelnök és Arszenyij Jacenyuk volt kormányfő, a kisebbik kormánypárt, a Népi Front vezetője mindjárt a beiktatási ceremónia után elvonult tanácskozni.

Nem sokkal később villámcsapásként ért mindenkit a hír: Volodimir Hrojszman miniszterelnök sajtótájékoztatóján bejelentette a lemondását. A politikus jelezte, tisztában van azzal, hogy a kormányfőnek az új parlament előtt kellene lemondania, mégis úgy határozott, hogy már a kormány szerdai ülését követően távozik. Közölte, ő a választás után felajánlotta az együttműködését az új elnöknek, ám Zelenszkij más utat választott.

„Úgy vélem, mai bejelentésével [az elnök] magára vállalta a teljes felelősséget a napirenden lévő jövőbeni veszélyekért” – utalt a miniszterelnök Zelenszkij parlamenti beszédére, amelyben az államfő lemondásra szólította fel a kormány tagjait.

Köztudott, hogy a miniszterelnök korábban jelezte, létrehozandó pártja élén maga is indulni szándékozik a parlamenti választásokon. Mostani bejelentését ezért több elemző is úgy értékelte, a leköszönő kormányfő az ország minden gondját-baját a hivatalba lépő elnökre hárította, aki pillanatnyilag szinte semmilyen eszközzel nem rendelkezik az égető problémák kezelésére. A miniszterelnök eme alig leplezett hátsó szándékát látszik alátámasztani, hogy egy hétfő esti televíziós show-műsorban már egyenesen követelte az államfőtől, hogy haladéktalanul terjessze a parlament elé megerősítésre az új kormányfőjelölt személyét.

Az új elnök szerencséjére bármennyire igyekszik is szabadulni Hrojszman kormánya tevékenységének országszerte tapasztalható „sikereitől”, mindaddig ő marad az ország miniszterelnöke, amíg a parlament el nem fogadja a lemondását, s a kabinetnek még ezután is a helyén kell maradnia ügyvezető kormányként mindaddig, amíg a Legfelső Tanács ki nem nevezi az új miniszterelnököt.

A meglepetéseknek azonban ezzel még nem volt vége. Volodimir Zelenszkij keddre az elnöki adminisztráció épületébe hívta a parlamenti frakciók képviselőit, hogy a Legfelső Tanács feloszlatásáról tanácskozzanak. A frakcióvezetők közül ketten is – Makszim Burbak a Népi Fronttól és Oleh Ljasko a nevét viselő Radikális Párttól – magukkal hozták a tanácskozásra az ország Alkotmányának egy-egy példányát, hogy érzékeltessék, szerintük az államfőnek nincs joga feloszlatni a parlamentet. A BPP részéről szintén kifogásolták az elnök eljárását, azonban minden érintett késznek mutatkozott az egyeztetésre.

A strana.ua korábban úgy értesült, a pártok hajlandók felajánlani Zelenszkijnek, hogy megszavazzák a Legfelső Tanácsban az arányos, nyílt listás parlamenti választási rendszer bevezetésére vonatkozó indítványt, amennyiben Zelenszkij elnök beleegyezik az elsősorban a kis pártok által sokallt 5%-os parlamentbe jutási küszöb csökkentésébe.

Nem sokkal lapzártánk előtt érkezett a hír, miszerint az elnök aláírásával jóváhagyta, hogy az előrehozott parlamenti választásokra július 21-én, vasárnap kerül sor, valamint május 22-ére rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, hogy módosítsák a választási törvényt. Ukrajna át kíván térni az arányos választási rendszerre, a reform részletei azonban egyelőre nem ismertek. A lényeg, hogy megszűnhetnek az egyéni választókerületek, miközben a parlamentbe jutási küszöböt a jelenlegi 5%-ról 3%-ra csökkentenék. A tervezett változtatások többek között azt jelentenék, hogy a kárpátaljai magyarság képviselője a jövőben saját jogon biztosan nem, legfeljebb valamelyik országos párt listáján juthatna az ukrán parlamentbe.

Jelenleg ugyanakkor nincs garancia arra, hogy a Legfelső Tanács valóban megszavazza az államfőnek a választási rendszer módosítására irányuló kezdeményezéseit.

(zzz)