Gazdaság: Évtizedekre vagyunk Európától

2019. május 26., 15:51

Ukrajna viszonylag jó 2018. évi gazdasági eredményei mögött komoly problémák húzódnak meg. Ha ezeket nem sikerül mielőbb orvosolni, az ország még sokáig fog kullogni Európa mögött. Még Lengyelország mai fejlettségi szintjének eléréséhez is 50 évre volna szükség, Németország színvonalát pedig talán csak egy évszázad múlva érhetnénk el. Ezen a helyzeten nehéz változtatni, de nem lehetetlen – írja a segodnya.ua a Világbank május 23-i sajtótájékoztatója nyomán.

Az elemzők szerint az elmúlt évek valamivel jobb gazdasági eredményei részben az Ukrajna által exportált mezőgazdasági termékek és nyersanyagok magas árával magyarázhatók. Azonban ezek a mutatók igen változók. Ugyanakkor a magas hozzáadott értéket tartalmazó termékeket előállító ágazatok, amelyek Ukrajnát Európa „nyersanyagfüggelékéből” versenyképes állammá változtathatnák, gyakorlatilag nem fejlődnek.

Anasztaszija Holovacs, a Világbank vezető közgazdásza szerint a gazdasági növekedést egyebek mellett a befektetések visszaesése fogta vissza, holott e nélkül lehetetlen átalakítani az ukrán gazdaság struktúráját. A közgazdász szerint figyelmeztető jelzés a közvetlen külföldi befektetések stabilan alacsony szintje mellett a növekvő fogyasztás is.

Úgy tűnhet, a bérek növekedése Ukrajnában a gazdaság erősödésének a jele, a Világbank szakértői szerint azonban az alaptalan minimálbér növekedés az állami szektorban az inflációs nyomás és a külső hiány növekedéséhez vezet. Szerintük a költségvetési kockázatok csökkentéséhez középtávon fontos volna, hogy a reformok eredményeként javuljon a szolgáltatások minősége (például az oktatásban és az egészségügyben), miközben nem nőnek tovább (GDP-arányosan) a bérkiadások.

Ugyancsak riasztó jelnek tekintik a Világbanknál a külkereskedelmi mérleg romlását. Mint rámutatnak, 2018-ban Ukrajna rekordnagyságú, a GDP 9%-ához közeli bevételhez jutott a külföldön munkát vállaló ukránok hazautalt béréből, de ez sem volt képes ellensúlyozni a külkereskedelem növekvő hiányát, amely szintén a 9%-hoz közelített. Ennek eredményeként Ukrajna folyó fizetési mérlegének hiánya 3,5%-ra emelkedett. Idén, 2019-ben folytatódik a külkereskedelmi mérleg hiányának növekedése, ami a jelentős fogyasztói kiadások által generált keresletnövekedés következménye.

A fentiek miatt a Világbank tavasszal 2,9%-ról 2,7%-ra rontotta az ukrán gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, miközben szakértőinek véleménye szerint a tavalyi 3,3%-os növekedés is nagyon kevés ahhoz, hogy az ország lemaradásának tényleges csökkentéséről lehessen beszélni.

A jelenlegi folyamatok megtöréséhez legalább 7%-os GDP-növekedésre volna szükség, amire legutóbb a 2000-es években volt példa Ukrajnában. Ennek egyetlen módja pedig a külföldi tőke bevonása, a termelékenység fokozása és a termelés bővítése.

Satu Kähkönen, a Világbank fehéroroszországi, moldovai és ukrajnai országigazgatója szerint ehhez fel kellene gyorsítani a strukturális reformokat. Létre kellene hozni a mezőgazdasági hasznosítású földek piacát, el kellene választani a természetes monopóliumokat az energiaágazatban, javítani az állami bankok irányításán, haladást kellene elérni a korrupció elleni küzdelemben és biztosítani a pénzügyi stabilitást – sorolta a legsürgetőbb teendőket Kähkönen.

Arra ugyanakkor nem tértek ki a szakemberek, hogy minderre reálisan mikor nyílhat lehetőség Ukrajnában, amely fél éven belül immár a második országos választásra készül.

(segodnya.ua/Kárpátalja)