Mit tegyünk, ha rossz a vízóra?

2019. június 11., 10:45 , 958. szám

„Vitába keveredtem a szolgáltatóval a vízóránk miatt. Folyamatosan irreálisan magas fogyasztásról kiállított számlákat küldenek, amelyeket nem vagyok hajlandó kifizetni. Úgy gondolom, rossz a vízórám, a cég szerint viszont hibátlan a készülék, bár a munkatársuk nem tett egyebet, amikor nálunk járt, csak meredten figyelte egy ideig a készüléket. Ráadásul szerintük nekem kellene megfizetnem az óra ellenőrzését, ha panaszom van. Úgy határoztam, beperlem a vállalatot. Kérem, adjon tanácsot, hogyan indítsam el a pert?”

– Azt javasolnám, hogy csak végső esetben forduljon bírósághoz, előbb próbálkozzék meg a vita „békés” rendezésével. Való igaz, hogy az ukrán szabályozás a vízórát a szolgáltatást igénybe vevő polgár tulajdonának tekinti, s minden, a mérőeszköz beszerzésével, ellenőrzésével, hitelesítésével, fel- és leszerelésével kapcsolatos kiadást ráhárít. Az ellenőrzés azonban mindent összevetve is legfeljebb néhány száz hrivnyájába kerülhet, míg egy per költségei ennél szinte bizonyosan több pénzt visznek el.

Elvben négyévente kötelező ellenőrizni és hitelesíteni a víz­órát (lásd: Про затвердження міжповірочних інтервалів законодавчо регульованих засобів вимірювальної техніки, що перебувають в експлуатації, за категоріями), amennyiben azonban a polgárnak kétségei merülnek fel a készülék működésével kapcsolatban, bármikor kérvényezheti az ellenőrzését. A kérvényben célszerű kifejteni, hogy miért kéri a vizsgálatot. Előfordulhat, hogy utóbb éppen e kérvényre hivatkozva kérheti az önt ért kár megtérítését, illetve az alaptalanul befizetett vízdíj kompenzálását. Figyeljen oda, hogy kérvényét szabályszerűen iktassák a vízműveknél, ugyanis a lakossági panaszokkal kapcsolatos dokumentumok „hajlamosak eltűnni” a hivatalokban.

Amennyiben a vízóra metrológiai ellenőrzése alátámasztja az ön gyanúját, máris jól jár, hiszen megszabadul a további alaptalan kiadásoktól. Ha az ellenőrzés nyomán kiderül, hogy a mérőeszköz hibás – s így ön hosszabb ideje a ténylegesen elfogyasztott vízmennyiségnél többért fizetett –, arra is lehetősége nyílik, hogy kártérítést kérjen. Amennyiben a szolgáltató nem hajlandó fizetni, a bírósághoz kell fordulnia, ahol az ön feladata bizonyítani, hogy a túlszámlázás kinek a hibájából következett be.

Egyébként a Polgári perrendtartási törvénykönyv 3. cikkelyének 1. pontja értelmében bárkinek jogában áll keresettel fordulni a bírósághoz, aki úgy érzi, hogy sérültek a jogai vagy az érdekei. Erre akkor is lehetőség nyílik, ha a szolgáltató nem reagál az ön panaszára.

A keresetet benyújthatja személyesen, illetve az erre felhatalmazott személy, az ügyvédje útján is. Azt tanácsolnám a levélírónak, hogy mindenképpen fogadjon ügyvédet. A hasonló esetekben ugyanis sok múlik a kereset szabályszerű és a célnak megfelelő összeállításán.

A polgárok általános esetben három éven belül fordulhatnak keresettel a bírósághoz ügyükben. A három évet az azt követő naptól számítják, hogy az adott személy tudomást szerzett – vagy tudomást kellett szereznie – a jogait ért sérelemről (lásd a Polgári törvénykönyv 257. cikkelyét, valamint a 261. cikkely 1. pontját!).

hk