Hogyan előzhető meg a késedelmes fizetés?

2019. június 17., 10:22 , 959. szám

„Rendszeresen szállítunk zöldségeket és virágokat megrendelőinknek, s általában nincsenek problémáink az elszámolással. Mindig akadnak azonban néhányan ügyfeleink között, akik jelentősebb összeggel tartoznak. Néha előfordul, hogy már nem is ígérik, mikor fogják megadni a tartozásukat, de azért megkövetelik, hogy továbbra is pontosan szállítsunk nekik. Van arra törvényes lehetőség, hogy rendszeres fizetésre késztessük a megrendelőinket, illetve megelőzzük a nagyobb tartozások kialakulását?”

– Sajnos, napjainkban a gazdasági bíróságokat elárasztják az olyan esetek, amikor a megrendelők nem számolnak el a beszállítóikkal, azok pedig bírósági úton igyekeznek behajtani a tartozásukat. Következésképpen, az igazi megoldást a problémájára attól remélheti, ha már üzletkötéskor tisztázza, miként fog hozzájutni a pénzéhez, ha utóbb nehézségek adódnak a fizetéssel.

Az első lépést bármilyen együttműködésben a leendő partner üzleti megbízhatóságának ellenőrzése kell, hogy jelentse. Kisebb közösségekben, csekélyebb volumenű üzletek esetén máig sokat számít egy adott üzletember vagy vállalat helyi megítélése, tekintélye, ám ma már nem elégedhetünk meg ennyivel.

A legegyszerűbben az internet segítségével tájékozódhat. Olvassa el az adott vállalkozóval vagy céggel kapcsolatos írásokat, böngéssze át az íráshoz érkezett olvasói kommentárokat is. Nem kizárt, csak így tudhatja meg, hogy a szóban forgó vállalkozó, cég vagy cégvezető ellen bűnügyi eljárás indult, netán el is ítélték, jogerős végrehajtási végzést adtak ki ellene stb.

A folyamatban lévő bírósági perekről és a jogerős határozatokról naprakész információt kaphat a Bírósági Határozatok Egységes Állami Nyilvántartásából, amely az Ukrán Bírósági Kormányzat weboldalán, a court.gov.ua címen érhető el. Az esetleges lejárt tartozásokról a Végrehajtási eljárások automatizált rendszeréből értesülhet az Igazságügyi Minisztérium weboldalán (https://asvpweb.minjust.gov.ua/#/search-debtors).

Ha rendelkezik üzletfele úgynevezett EDRPOU-kódjával (Єдиний державний реєстр підприємств та організацій України – ЄДРПОУ), ellenőrizheti, hogy ki az adott vállalkozás vezetője, kik a társaság tagjai, mekkora a cég alaptőkéje, illetve nem folyik-e ellenük felszámolási eljárás. Ha ilyenkor kiderül például, hogy a keresett kft. alaptőkéje mindössze 1 hrivnya, az óvatosságra kell, hogy intsen, mert az ilyen cégek rendszerint csak az alaptőkéjük és vagyonuk mértékéig felelnek a kötelezettségeikért.

Ha arra vagyunk kíváncsiak, lesz-e miből kifizetnie az adósnak a leszállított termékeink, a szolgáltatásaink vételárát, célszerű ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartást. Bármelyik állami nyilvántartótól, esetleg az Elektronikus szolgáltatások kabinetje útján (Кабінет електронних сервісів – https://kap.minjust.gov.ua) kérhetünk kimutatást az adott személy vagy cég ingatlantulajdonáról, az azt esetlegesen terhelő jelzálogról vagy bérleti jogokról.

Az adóhatóság weboldalán (Державна фіскальна служба України – sfs.gov.ua) tájékozódhatunk arról, van-e adótartozása az ügyfelünknek. Ha ugyanis tartozik az adóval vagy valamely illetékkel, az sem kizárt, hogy a hatóság zárolta a vagyonát, ami viszont lényegesen megnehezítheti, vagy akár lehetetlenné is teheti a tartozás behajtását az üzletfelek számára.

A biztonságos üzleti tevékenység szempontjából ugyancsak alapvető fontosságú a szabályosan és minden részlet, eshetőség figyelembe vételével megkötött szerződés. Ne feledjük, hogy bizonyos megállapodások esetében a jogszabályok kötelezővé teszik a közjegyző általi hitelesítést és az állami regisztrációt. Ezek hiányában a szerződés érvénytelennek minősül.

Emellett fontos, hogy a szerződésben rögzítsük a megállapodás alapvető feltételeit: a szerződés tárgyát, teljesítésének árát és az időtartamát. Ezt a Gazdasági törvénykönyv is kötelezővé teszi a szerződő felek számára.

Részletesen le kell írni a szerződésben a felek jogait és kötelezettségeit, teljesítésük menetét, félreérthetetlenül fogalmazva a tekintetben, mikor számít a szerződés teljesítettnek az egyik, illetve a másik fél részéről, milyen dokumentumok igazolják a teljesítést, s miként ismerik el a felek, hogy partnerük eleget tett kötelezettségeinek.

Érdemes külön kitérni arra is, milyen felelősség terheli a feleket az esetben, ha nem tesznek eleget vállalt kötelezettségeiknek. Nyilván nem árulok el titkot egy gyakorló vállalkozónak azzal, hogy amennyiben a szerződés büntetőkamatokkal, kötbérrel és/vagy bírsággal rendeli sújtani a szerződésszegőt, az általában határidős teljesítésre sarkallja az egyébként kevésbé kötelességtudó partnereket is.

A vállalt kötelezettségek teljesítését azzal is elősegíthetjük, ha például kikötjük az előlegfizetést, vagy elérjük, hogy egy harmadik fél kezességet vállaljon a szerződés teljesítéséért.

Legalább ennyire fontos, hogy a szerződést tapasztalt jogász állítsa össze, aki egyfelől ki tudja szűrni az ön számára hátrányos kötelezettségeket, másfelől a dokumentum szakszerű összeállításával megakadályozhatja, hogy később üzleti partnere következmények nélkül elálljon a vállaltak teljesítésétől, illetve a bíróság valamely szabálytalanságra hivatkozva érvénytelennek minősítse azt.

Bár a napi gyakorlatban, a kisebb összegű szerződéseknél nálunk még nem bevett szokás a „papíralapú” szerződéskötés, a kiábrándító tapasztalatok egyre többeket győznek meg az írásos megállapodás jelentette biztonság fontosságáról. Arról nem is szólva, hogy ha minden kötél szakad, s az adósság behajtása miatt végül mégis bírósághoz kell fordulnunk, csak akkor számíthatunk sikerre, ha a követelésünket minden kétséget kizáróan alá tudjuk támasztani egy megtámadhatatlan szerződéssel. De ez már egy másik írás témája lehetne.

hk