Részt vettünk az I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón

2019. június 17., 11:48 , 960. szám

Az aktuális médiahelyzetről és a jelenkor kihívásairól hangzottak el előadások és kerekasztal-beszélgetések az I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Visegrádon június 12–14. között. A háromnapos eseményt a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága szervezte hagyományteremtő szándékkal. A médiatalálkozón a Kárpát-medence minden tájáról részt vettek a külhoni magyar nyelvű médiumok képviselői, mintegy 150-en, köztük a kárpátaljai írott és elektronikus sajtó munkatársai.

A június 12-i ünnepélyes megnyitón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntőjében aláhúzta: a találkozó célja egyfajta nemzetpolitikai fórum létrehozása, ahol a nemzetpolitikával is foglalkozó újságírók megbeszélhetik szakmájukkal kapcsolatos dolgaikat, valamint sikereiket. A magyar nemzetrészek összetartozásában és a Kárpát-medencében az elmúlt évek során megvalósított egység létrehozásában nagy szerepet vállal a média – hangsúlyozta az államtitkár.

Csütörtök délelőtti bevezető előadásában Potápi Árpád János kiemelte, hogy az államtitkárság rendkívül nagy hangsúlyt fektet a külhonban élő magyar közösségek gyarapodásának és szülőföldön való boldogulásának elősegítésére, amelyet az identitáserősítéssel, a magyar családok támogatásával és gazdaságfejlesztéssel kívánnak elérni. Elmondta: Magyarország Kormánya 2010 óta amellett van, hogy a határon túli magyar közösségeket megerősítse az említett terek szintjén. Beszámolt az elmúlt évek során a Kárpát-medence-szerte megvalósult több száz fejlesztésről. Ezek egyike az óvodafejlesztési program is, melynek keretében 160 új óvoda és bölcsőde épül és több mint 450 bölcsődei és óvodai intézmény újul meg.

„Az újságíró nemcsak a saját közösségét tájékoztatja, hanem egyúttal bekerül a Kárpát-medencei hírfolyamba – ezt kell nekünk a továbbiakban is egyesítenünk” – szögezte le Potápi Árpád János. A magyar nemzetpolitika kiemelt hangsúlyt fektet a magyar családok támogatására, hiszen vallják, hogy „a magyarság megújulásának kulcsa a gyermek”. Ezért már annak születésekor babacsomagot ajándékoznak az anyasági támogatást igénylőknek Kárpát-medence-szerte, közösségépítő programjaikkal és nyári táboraikkal 6500 családot, 10 ezer gyereket szólítanak meg. A vállalkozásfejlesztés terén már több ezer külhoni magyar vállalkozónak nyújtottak szakmai és anyagi támogatást, melynek összege meghaladta a 2 milliárd forintot.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos előadásában a 2019-es magyar diaszpórapolitika eredményeit ismertette a résztvevőkkel. Kiemelte a Magyar Diaszpóratanács 2011-ben történt megalakulását, a diaszpóraközösségek támogatására létrehozott Kőrösi Csoma Sándor-, Mikes Kelemen- és Julianus-programokat, illetve az egyházi ösztöndíjakat és a cserkészet támogatását. A miniszteri biztos elmondta: a Magyar Diaszpóratanács 2018 novemberében megtartott ülésén többek között határozott tiltakozásukat fejezték ki a kárpátaljai magyarság megfélemlítése és jogainak csorbítása ellen.

A szakmai fórum Varjú Frigyes főszerkesztő, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Kisebbségi és Külhoni Főszerkesztőségének vezetője előadásával folytatódott, aki A magyar közszolgálati média szerepéről a Kárpát-medencében címmel tartott előadást, amelyet Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakember, a Salt Communications tulajdonos-ügyvezetőjének, valamint a Képmás Kiadó ügyvezetőjének előadása követett. Szentesi Zöldi László, a Demokrata főmunkatársa tartalmas összefoglalót tartott Külpolitikai újságírás egykor és ma címmel, valamint olyan érdekes kérdéseket is érintett, mint az öncenzúra.

Délután két kerekasztal-beszélgetésre került sor. Az elsőn a Kárpát-medencei magyar televíziós és rádiós körképet mutatták be igazgatók és szerkesztők Sterr Attila, a TV21 Ungvár felelős szerkesztőjének moderálásában. Kárpátalját Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár vezérigazgatója képviselte, aki ismertette a tavaly elindult csatorna tevékenységét, a működésére és a magyar nyelvű műsorok sugárzására vonatkozó jogszabályokat, az április végén második olvasatban elfogadott Az ukrán mint államnyelv funkcionálásról című törvény hátrányait.

A Kárpát-medencei magyar nyelvű írott sajtó helyzetéről szóló kerekasztal-beszélgetésen Kárpátalját Darcsi Karolina főszerkesztőnk képviselte, aki kiemelte: hetilapunk a legnagyobb példányszámban eladott magyar nyelvű lap Kárpátalján. A főszerkesztő elmondta: természetesen van kisebbségi újságírás, hiszen ez szükségszerű, és igény is van rá. Az elmúlt időszakban az ukrán média egyik központi témájává vált a kárpátaljai magyarság, azonban nem pozitív értelemben: álhírek, elferdített hírek és negatív médiakampány indult az ukrán sajtóban, amelyet a helyi magyar sajtóban fontosnak tartanak ellensúlyozni hiteles tájékoztatások által. A Karpatszkij Objektiv (Карпатський об'єктив) például a szláv közösség számára írt hetilap, amelyben ukrán nyelven olvashatók a hírek magyar szemszögből – hogy ne csak a torzított verzió jusson el a nem magyar anyanyelvű olvasókhoz. Az utánpótlás kérdésére vonatkozóan Darcsi Karolina elmondta: vannak olyan fiatalok, akik elkötelezettek az újságírás területén.

A szakmai fórumot követően az államtitkárság által meghirdetett pályázati kiírásra beérkezett pályaművek eredményhirdetésére került sor. A felhívásra összesen 130 pályamű érkezett, ebből 75 az írott sajtó kategóriában. Televíziós kategóriában az elismeréseket Potápi Árpád János államtitkár adta át a díjazottaknak. Az első helyezett Magyari Tekla és Simó Csaba (Erdély), a második a Pannon RTV (Vajdaság) munkatársaként Herczeg Zsolt, Miskolci Renato és Fleisz Miklós, a harmadik Szabó Attila és Bálint Károly (Erdély) lettek. A rádiós kategóriában az első helyezett Ternovácz István (Vajdaság), a második Iváncsik Attila (Kárpátalja), a harmadik a Paprika Rádió (Kolozsvár) lett, akiknek Grezsa István miniszteri biztos nyújtotta át a díjakat. Az írott sajtó díjait Szilágyi Péter miniszteri biztos adta át az első helyezett Markovics Annamáriának (Vajdaság), a második Rostás Szabolcsnak (Erdély) és a harmadik Szüszer Róbertnek (Erdély). Különdíjban részesült a legnépszerűbb kategória, az írott sajtó két alkotása, melyek szerzői Máriás Endre (Vajdaság) és Kolek Zsolt (Felvidék). Számukra az elismeréseket Szili Katalin miniszterelnöki megbízott adta át. Potápi Árpád János a díjátadó után a nemzetpolitikai államtitkárság nevében elismerésben részesítette és 500 ezer forintot adományozott Csúcs Péternek és Csúcs Máriának, akiknek televíziós kameráját munkájuk végzése közben, az úzvölgyi katonatemetőben forgatáskor, a román provokátorok összetörték.

Zárszavában Szili Katalin kiemelte, a három – törvényhozói, bírói és végrehajtói – hatalmi ág mellett kialakult egy negyedik: a média világa, amely képes arra, hogy befolyásolja a közösségeket, emellett véleményalakító és közösségösszefogó szerepet tölt be. Mára kialakult a média intézményrendszere, azonban a média területén dolgozók feladata közel sem egyszerű. Rámutatott: A média munkatársai nélkül nem jöhetett volna létre mindaz, amit a nemzetpolitikában az elmúlt 9–10 évben létrehoztak – ezért fontos a hitelesség és felelősségtudat.

„Kegyelmi időszakát éli a magyar nemzetpolitika […], a demográfiai helyzet ellenére pedig azt lehet érezni, hogy megmozdult a magyar élet a Kárpát-medencében” – mondta Grezsa István zárszavában. „Most van értelme dolgozni” – szögezte le, s azt kívánta minden jelenlévőnek, hogy érezzék ezt át, és adják át olvasóiknak, nézőiknek is.

A háromnapos találkozó által nagyszerű lehetőség nyílt a hasznos előadásokon való részvétel mellett kötetlen beszélgetésekre és tapasztalatcserére magyarországi és határon túli újságírókkal.

CsA