Helyzetértékelés a parlamenti választások előtt

XXVII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen

2019. július 9., 22:02 , 963. szám

Az elmúlt héten immár 27. alkalommal került sor Felsőszinevéren a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemre a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében. Az esemény anyaországi, kárpátaljai, felvidéki, erdélyi és amerikai résztvevőire ezúttal is gazdag program várt, panelbeszélgetések a nemzetpolitika, a határon átívelő együttműködés, Ukrajna politikai és gazdasági helyzete és az egyetemi átjárhatóság témakörében. A beregszászi színház társulata nagy sikerrel mutatta be a Chioggiai csetepaté című darabot, koncertet és táncházat tartott a Sodró együttes.

Csütörtökön Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke és Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola rektora nyitotta meg a festői szépségű Felsőszinevéren. Majd a hagyományokhoz híven idén is nemzetpolitikai kerekasztallal vette kezdetét a szabadegyetem.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, ukrán parlamenti képviselő a beszélgetést bevezető előadásában kifejtette, hogy a magyar kisebbség képviselői azokért dolgoznak, akik szülőföldjükön szeretnének megmaradni. Nem szabad hagyni a nemzetiségek jogainak visszaszorítását.

Beszámolt a saját közössége helyzetéről és kilátásairól Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke, Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, valamint Ludányi András politológus, történész az Amerikai Magyar Koalíció képviselője az USA-ban élő magyar közösség helyzetét vázolta, akárcsak Szekeres Zsolt, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke, az Amerikai Magyar Koalíció tagja aki a fiatalok tudatos nevelésében látják az amerikai magyarok megmaradásának lehetőségét, ezért létrehoztak egy programot, amely által a második és harmadik generációs fiatalokat megismertetik magyar gyökereikkel.

A kerekasztal-beszélgetés végén Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta: a magyar nemzeti kisebbségek jövőbeni megmaradása az összefogásban rejlik. Üdvözlendőnek és példaértékűnek nevezte, hogy a két kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ és az UMDSZ újból megerősítette együttműködését és közös jelölteket indított a közelgő ukrán parlamenti választásokon.

Az első nap, csütörtökön a határ menti és határon átívelő együttműködésekkel kapcsolatos tapasztalataikról Tilki Attila, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, Kota György, a Magyar–Ukrán Kereskedelmi Kamara igazgatója, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, illetve Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke, parlamenti képviselőjelölt fejtették ki véleményüket. A beszélgetést Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Gazdasági Bizottságának elnöke moderálta.

A Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke elmondta, hogy 2016 júniusában az ukrán Legfelső Tanácsban egy meghallgatásra került sor a határ menti és határon átnyúló kapcsolatok fejlesztéséről. Ennek eredményeképpen a Rada hozott egy határozatot, amelynek szövegébe belefoglalták a határ menti és határokon átnyúló együttműködés kérdésének kiemelkedő fontosságát Ukrajna számára az európai uniós integrációs törekvések tekintetében. Ezen koncepció alapján a Legfelső Tanács törvényes keretek közé helyezte az európai területi társulások létrehozását. Ukrajnában egyetlenegy ilyen társulás jött létre: itt nálunk, Kárpátalján, a Tisza Európai Területi Társulás (Tisza ETT) – emelte ki Barta József.

Seszták Oszkár a Tisza ETT-vel kapcsolatban elmondta, hogy ez az első olyan európai társulás, sajátos jogintézmény az EU-ban, amely nem európai uniós országban is jogalanyként jelenik meg a Lisszaboni Szerződés, illetve az ukrán hatóság bejegyzése alapján. A Tisza ETT két uniós pályázatnak lett a nyertese. Az egyik a szlatinai sóbánya modern eszközökkel való tanulmányozására vonatkozik, a másik –, ami sokkal kézzelfoghatóbb – a jánosi hulladéklerakó építéséhez kapcsolódik.

Tilki Attila leszögezte: fontos lenne elérni azt, hogy az Európai Parlament és az európai intézményrendszer megértse, hogy vannak határon túli fejlesztései Magyarországnak, illetve vannak olyan fejlesztések, amelyek fontosak a határ két oldalán élő térségek lakosai számára. A képviselő kitért a határátkelőhelyek problémájára. Felhívta a figyelmet arra, hogy szorosabb kapcsolatokat kell kiépíteni, illetve ápolni a kárpátaljai politikai és érdekvédelmi szervezeteknek a magyarországi határ menti térségek szervezeteivel, mert egymás nélkül nem tudunk hatékonyan működni.

Kota György a két ország közötti gazdasági együttműködés alakulásáról és a Magyar–Ukrán Kereskedelmi Kamara tevékenységéről beszélt.

Nagyon sok érdeklődőt vonzott az Ukrajna és a világ címmel péntek délelőttre meghirdetett panelbeszélgetés, ahol Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kijelentette: „A parlamenti képviselet megőrzésének az esélye teljesen reális célkitűzés.”

Zelenszkij elnök eddigi tevékenységét jellemezve a magyar parlament képviselője elmondta, hogy egy belső és külső hatalmi konszolidációnak az idejét éljük jelenleg. A váltás lehetősége pedig nem várt esélyt jelent Magyarország és a kárpátaljai magyarság számára. A külügyi bizottság elnöke úgy látja, hogy Ukrajnának előbb-utóbb meg kell érkeznie abba a közép-európai együttműködésbe, amelyen a magyar diplomácia intenzíven dolgozik.

Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a mostani időszak a megmérettetés ideje. Most látszik, hogy mennyire hiányzik az a magyar választókörzet, amelyet közel 30 éve követelünk. „A magyar parlamenti képviselet megőrzése és megerősítése elemi fontosságú, hisz a politikai súlyát a kárpátaljai magyarság most tudja megmutatni” – hangsúlyozta Németh Zsolt, kiemelve, hogy a népességfogyás drámai mértékű, de nem nagyobb, mint Ukrajna más területein, tehát a képviselet megőrzése teljesen reális célkitűzés.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára arról beszélt, milyen lehetőségei vannak Magyarországnak az EU tagjaként arra, hogy továbbra is következetesen vigye azt a politikát, amelyet a kárpátaljai magyar közösség megmaradásáért, jövőjéért folytat. Kijelentette, hogy minden érának vannak új lehetőségei, most pedig egy új éra küszöbén állunk, nemcsak Ukrajnát, hanem az EU-t illetően is. Az államtitkár elmondta, hogy a magyar miniszterelnök washingtoni látogatása során világossá tették, mit várnak el a Zelenszkij irányította ukrán vezetéstől. Az európai uniós folyamatok kapcsán pedig kiemelte: sikerült elérniük, hogy a V4-es szövetség nélkül nem lehet az EU-ban komoly diplomáciai döntést hozni

Íjgyártó István kijevi magyar nagykövet elmondta, hogy még nem látszik, milyen irányba mozdulhat el az új ukrán külpolitika. Egyelőre egy identitáskeresés zajlik az országban. Új fejleménynek nevezte, hogy Ukrajna keleti részében és Kijevben jellemző egy kettős identitás, a magukat ukrajnainak tekintők identitása, amivel számolni kell. Szerinte az elmúlt évek folyamatai miatt nem lesz többé olyan orosz–ukrán alárendeltségi viszony, mint amilyen volt korábban, még akkor sem, ha enyhül a mostani háború nehezítette helyzet.

Ukrajnának a magyar nagykövet szerint számolni kell azzal, hogy az orosz–nyugati kapcsolatok javulásával az ország nemzetközi szerepe messzemenően leértékelődhet. Ennek fényében a legjobb stratégia a szomszédokkal történő szorosabb együttműködés lehet a jövőben, amelyek közül a magyarokkal való kibékülés tűnik a legkönnyebbnek.

Brenzovics László parlamenti képviselőjelölt, a KMKSZ elnöke elemző előadásában kifejtette, hogy nagy valószínűség szerint rövid távon nem fog változni a viszony Magyarország és Ukrajna között. Ugyanis azok a geopolitikai szembenállások, amelyek Ukrajnát jellemzik, nem változnak meg. Emlékeztetett arra, hogy az országban most is minden úgy működik, mint ahogy eddig működött, hisz például a Központi Választási Bizottság egyetlen baloldali pártnak sem engedte meg, hogy részt vegyen a választásokon, több száz képviselőt nem jegyeztek be. Viszont másokat törvénytelenül vettek fel a képviselők listájára, ami felveti annak az esélyét, hogy ha az eredmény nem úgy alakul, akkor meg lehet majd semmisíteni.

A tanár- és diákmobilitásról, illetve a felvidéki és kárpátaljai magyar felsőoktatás helyzetéről szólt az utolsó panelbeszélgetés az idei felsőszinevéri szabadegyetemen. Juhász György, a felvidéki Komáromban működő Selye János Egyetem rektora, Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatója és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora ismertette a helyzetet és számolt be az utóbbi években tapasztalható folyamatokról. Elmondták, hogy az Európai Unió országaiban már széles körben elterjedt és nagyon hasznos egyetemek közötti átjárhatóság Ukrajnában a rossz törvényi szabályozás miatt nem működhet egészséges formában, de a változások feltartóztathatatlanoknak tűnnek, hisz egyre több hallgató vállalja, hogy egy félévet valamelyik külföldi egyetemen tanul.

A szervezők idén is igyekeztek a különböző panelbeszélgetések mellett kulturális programokkal is gazdagítani a szabadegyetem programját. A beregszászi színház társulata bemutatta a Chiog­giai csetepaté című darabját. Carlo Goldoni művét Mészáros Tibor rendezte. Az előadás óriási sikert aratott a lelkes közönség körében. Ugyancsak nagy siker volt a Sodró együttes magyar és ruszin népzenét bemutató koncertje, amelyet fergeteges táncház követett.

A szabadegyetem a hivatalos programok mellett a gyönyörű vidéket felfedező kirándulásra, hosszas beszélgetésekre, ismerkedésre és kötetlen szórakozásra is biztosított lehetőséget.

VE/DP/BZS