Jelentősen csorbultak a kisebbségek jogai Ukrajnában

2019. július 26., 20:28

A Kárpát-medencében élő magyar ajkú kisebbségek jogvédelme is terítékre került a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban. A panelbeszélgetés alkalmával Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára megjegyezte, hogy a határon túli területek közül a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyzete a legsúlyosabb.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet által megtartott július 25-ei panelbeszélgetés során a délvidéki, erdélyi, kárpátaljai és felvidéki kisebbségi jogvédelmi helyzetet mutatták be az előadók.

Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kommunikációs és politikai titkára előadásában beszámolt arról, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogai az elmúlt időszakban jelentősen csorbultak. Az elfogadott nyelvtörvény a család, a magánélet, valamint az egyházi szintre próbálja meg visszaszorítani a kisebbségi nyelvhasználatot. Nem lett előrelépés az oktatási törvény kapcsán, amely 2023-ban lép életbe, és a régióban működő magyar iskolák megszüntetését eredményezi majd, a magyar kisebbség képviselői pedig folyamatos atrocitásoknak vannak kitéve. A kisebbségi élharcos szerint a helyzet nem, hogy javult volna, de fokozatosan romlott az elmúlt időszakban. Az új ukrán vezetés álláspontja pedig homályos magyar viszonylatban. „Azt tapasztaljuk, ahogy Romániában az állam alkalmazza a kettős mércét a magyarokkal szemben, ugyanez Ukrajnában is előfordul. Semmiképp nem szabad feladni a kisebbségi jogvédelmet, és egy-egy ilyen panelbeszélgetés lehetőséget teremt arra, hogy ezeket a fontos, aktuális kérdéseket meg tudjuk vitatni, a küzdelmet pedig folytatni kell, a szerzett jogokból nem lehet engedni” – hangsúlyozta Darcsi Karolina.

A határon túli magyar közösségek jogérvényesítésének helyzete a Vajdaságban a legbiztatóbb – derült ki Erdődi Edvina, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) alelnökének beszámolójából. A 2016-ban elfogadott EU-csatlakozási feltételek nyomán garantált kisebbségi és szabadságjogok érvényesítése jó úton halad. Kiemelte, hogy az elmúlt években nagy siker a szabadkai magyar Médiaház létrehozása, amelynek keretében televízió, két rádióadás, napi és hetilap is működik. Arra törekednek, hogy a magyar nyelvet ne csak a társalgási szinten és kulturális rendezvényeken lehessen alkalmazni, hanem a hivatali szférában is alkalmazhatóvá váljék a magyar hivatali írás.

Erdélyben azonban már korántsem olyan fényes a helyzet a jogérvényesítések terén – derült ki Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökének előadásából. A román állam kettős politikát folytat, ugyanis az Európai Unió számára elfogadhatónak tűnő jogi környezet gyakorlatban való alkalmazása elfogadhatatlan a kisebbségekre nézve – hangsúlyozta az elnök. Az atrocitások sora Erdélyben sem szűnt meg, egyre több magyarellenes megnyilvánulás történt az elmúlt időszakban, az úzvölgyi katonatemetőben történt botrány, az orvosi egyetemen nem engedélyezik a magyar tanszék létrehozását, a székelyzászló-perek vagy az igazságtalan birtok visszaállamosítások. Szerinte azonban nem szabad meghátrálni.

Őry Péter, a Magyar Közösség Párt Országos Tanácsának elnöke a legnagyobb problémának az EP-választáson megszűnt magyar képviseletet tartja. Szerinte fontos lenne, hogy a két magyar párt együtt tudjon működni, és közös képviseletet indítani, azonban ideológiai különbségek vannak. Cél a magyar egység megteremtése lenne.

Váradi Enikő