Kaszinókkal a gazdasági fellendülésért?

2019. augusztus 14., 17:29 , 968. szám

A napokban egyebek közt arról szóltak a hírek, hogy újra megnyílhatnak a kaszinók Ukrajnában, az illetékes miniszter pedig ébren álmodva állította, hogy tíz éven belül az ország valamennyi útját rendbe lehetne hozni. Vagyis hiába választottunk új elnököt és parlamentet, hiába a nyári uborkaszezon, az ukrán közélet most is olyan, amilyennek megszoktuk: kiszámíthatatlan és elképesztő.

 

Meghívás a törököknek

Az elmúlt hét egyik meghatározó eseménye Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törökországi látogatása volt, amely azért a belpolitikai vonatkozásoktól sem volt mentes. Sőt, az ukrán médiafogyasztó a törököknek felvázolt ukrán jövőkép kapcsán gyakorlatilag első ízben hallhatott konkrétumokat arról, mik a tervei az új kormányzatnak az országgal.

Az elkövetkező időszakban évi 5–7%-kal növekedhet Ukrajna gazdasága – jelentette ki például Zelenszkij a Tayyip Erdogan török államfővel Ankarában tartott közös sajtótájékoztatójukon.

„Ennek érdekében mi már idén ősszel végrehajtunk egy sor szükséges reformot, ami lehetővé teszi, hogy Ukrajnát »mágnessé« tegyük a külföldi befektetők számára” – mondta Zelenszkij. „Máris aktívan dolgozunk ennek érdekében, s én örömmel hívom meg a török vállalkozókat hozzánk, Ukrajnába” – tette hozzá.

Isztambulban pedig egy üzleti fórumon arról beszélt az államfő, ismét engedélyezné a kaszinók működését Ukrajnában.

„Legalizáljuk a szerencsejátékokat, mégpedig a kaszinók működését az ötcsillagos szállókban, ami ösztönözni fogja a Fekete-tenger környéki turisztikai klaszter fejlődését. Ezen a téren szintén együtt akarunk fejlődni, ezért nem versenytársakat, hanem partnereket szeretnénk látni a török üzletemberekben. Fejlesszük együtt tovább világszerte a Fekete-tenger turisztikai márkát!” – mondta.

Hozzátette, hogy az elkövetkező öt évben Ukrajna kiemelt figyelmet szándékozik szentelni a minőségi telekommunikációs szektor, az 5G technológia fejlesztésének. Ugyancsak az elnök tervei között szerepel véghezvinni a nagyprivatizációt, „érdekes objektumok százait” adva el „hatékony” befektetőknek, emellett normális működési feltételeket alakítana ki az energetikai piacokon és az üzleti életben.

Hogy a kaszinók működésének engedélyezése miért került némileg váratlanul előtérbe? Ukrajnában 2009 óta tiltott a szerencsejáték üzletág, a játéktermek viszont illegálisan tovább működnek országszerte. Ez a feketegazdaság azonban érthetően nem fizet adót.

 

Víz napi néhány órára?

A jövőre vonatkozó rózsaszín álmok azonban nem képesek feledtetni napjaink valóságát. Az ország lassan kikecmereg a féléves választási maraton kábulatából, s újra szembetalálja magát a hétköznapi problémákkal. Jó példa erre, hogy a vízművesek minap ismét megkongatták a vészharangot.

Olha Babij, a víz- és csatornázási művek ukrajnai egyesületének, az Ukrvodokanal­ekologijának az elnökhelyettese bejelentette, hogy az ország vízművei akár már augusztus 20-tól áttérhetnek a napi néhány órás vízellátásra, miután nincs elég forrásuk kifizetni a villanyszámlákat. A probléma alig egy hónappal azután jelentkezett, hogy július 1-jével működésbe lépett Ukrajnában az új villamosenergia-piac, minek következtében majd negyedével nőtt az áram ára az ipari fogyasztók számára. Talán mondanunk sem kell, hogy a vízműveket váratlanul érte a dolog, ezért fújnak most riadót. Attól tartanak, hogy az áramszolgáltatók sorra lekapcsolják majd a nem fizetőket, ami vízhiányhoz, helyenként akár technogén katasztrófákhoz is vezethet. Nem nehéz kitalálni, hogy az egyetlen kiutat szolgáltatásaik díjának emelésében látják a vízművek, annál is inkább, mivel a lakossági tartozások behajtását kormányzati szándék hiányában reménytelennek látják. Ha pedig a kormányzat nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, vagy nem vesz tudomást a valóságról, akkor jöhet a vízszolgáltatás korlátozása. Felmerült ugyan az elképzelés, hogy a vízművek kaphatnák rögzített áron a villamos energiát, ez azonban egyet jelentene a kínkeservesen létrehozott energiapiac korlátozásával, hogy azt ne mondjuk – kudarcával.

 

A „zöldek” komiszárjai

Közzétették a július 21-i előrehozott parlamenti választásokon a Legfelső Tanácsba megválasztott képviselők listáját. A névsor augusztus 7-én jelent meg a parlament hivatalos közlönyében, a Holosz Ukrajiniben.

Ezek szerint 424 képviselőt választottak meg országszerte, közülük 254 a Nép Szolgája képviseletében jutott mandátumhoz pártlistán, illetve egyéni választókerületben. Ezzel megerősítést nyert, hogy Ukrajnában első ízben egy párt szerezte meg a parlamenti többséget és egyedül, azaz koalíciós partnerek nélkül alakíthat kormányt.

Érdekesség, hogy 14 jelölt egyetlen szavazatot sem kapott a választásokon, vagyis még ők maguk sem szavaztak magukra. Ők valamennyien Donyeck és Luhasznk megyei választókerületekben indultak. Sokan közülük egyáltalán nem szavazhattak az egyéni jelöltekre, hiszen nem a saját választókerületükben volt a bejelentett lakóhelyük.

Közben a Hromadszke Olekszandr Kornyijenkóra, a Nép Szolgája kampánystábjának vezetőjére hivatkozva arról írt, hogy a párt egyebek mellett az úgynevezett komiszárok 25 fős titkos hálózatának köszönheti sikerét az egyéni választókerületekben. Ezek a titkos tanácsadók, akiknek a kilétét azóta sem fedték fel, tanították a Zelenszkij-féle párt egyéni választókerületben induló jelöltjeit kommunikálni a választókkal, toborozták számukra a választókerületi bizottsági tagokat, szükség esetén maguk álltak a jelölt kampánystábjának élére. Az ő feladatuk volt, hogy megmondják a jelölteknek, mit érdemes tenniük, s mit nem, tanácsokkal látták el őket arra vonatkozóan, miként cselekedjenek bizonyos helyzetekben. Kornyijenko szerint ezek az ukrajnai szakemberek, önkéntes tanácsadók valamivel több mint egy hónapig dolgoztak a pártra.

 

Omeljan egytrillió hrivnyás álma

Miközben az ország nyaral, némelyik politikus értelmetlen és irritáló kijelentésekkel igyekszik izgalmasabbá tenni a politikai uborkaszezont.

A beszéd kedvéért beszélők közé sorolható Volodimir Omeljan infrastrukturális és közlekedési miniszter, aki az NV Rádió adásában kijelentette, nem lehetetlen kijavítani valamennyi ukrajnai utat, ehhez azonban 10 évre és legalább egytrillió hrivnyára volna szükség. Hogy tíz év alatt el lehessen végezni ezt a hatalmas feladatot, 10–15 ezer kilométernyi utat kellene kijavítani évente, jelezte Omeljan. Azonban a terv kivitelezése csak stabil és néhány évre előre megtervezett finanszírozás mellett lehetséges, tette hozzá.

Viszonyítási alapként a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata emlékeztet, hogy 2019-ben körülbelül 4000 kilométernyi út megépítését és kijavítását tervezik Ukrajnában. Mindezt úgy, hogy az „útalap” finanszírozását 25%-kal emelték idén. Egyébként az egytrillió hrivnya jelenleg körülbelül az ország egy évi teljes költségvetésének felel meg.

 

Szuprun forever?

A strana.ua a nap vicceként számolt be a közelmúltban az Egészségügyi Minisztérium 1269. számú parancsáról, amelyben közreadták a sürgősségi orvosi ellátás új klinikai protokollját. A rendelkezés még júniusban született, de csak most derült ki, hogy a teljes parancs tulajdonképpen nem egyéb, mint az Egyesült Államokban érvényes hasonló dokumentum fordítása.

A portál szerint aligha tekinthető optimális választásnak az amerikai egészségügyi rendszert utánozni, hiszen az nem terjed ki a lakosság egy jelentős részére. Ez azonban csak az egyik része a problémának, hiszen az ukrajnai dokumentum összeállítói arra se vették a fáradságot, hogy megszerkesszék a fordítást, Uljana Szuprun megbízott egészségügyi miniszter pedig láthatóan anélkül írta azt alá, hogy előzőleg elolvasta volna. Ennek következtében a protokoll állítólag többször hivatkozik az Egyesült Államok törvényeire, amerikai egészségügyi intézmények gyakorlatára, vagy javasolja, hogy az olvasók forduljanak a „szövetségi” intézményekhez.

A Szuprun-saga legújabb fejleménye, hogy a portál forrásai szerint Ukrajnába készül egy amerikai küldöttség, hogy a reformokról tárgyaljon a kijevi vezetéssel. Az egyik téma az egészségügyi reform lenne, mint „a néhány sikeres reform egyike”. Szóba kerülhet az amerikai–ukrán tárcavezető, Uljana Szuprun jövője is, hiszen a választások után ismét bizonytalanná vált helyzete a szakminisztérium élén. A strana.ua forrása szerint az amerikai vendégek legalább annyit szeretnének elérni, hogy a minisztériumban maradhasson az ukrán egészségügyi reform hírhedt „ihletője”. És ez már nem vicc.

(ntk)

Szorul a hurok Porosenko körül?

Hétfőn délelőtt ismét az Állami Nyomozóirodában (DBR) járt kihallgatáson Petro Porosenko, az ország ötödik államfője, az Európai Szolidaritás párt elnöke.

A politikus ezúttal mintegy két és fél órát töltött a hivatalban tanúként. A kihallgatás témája az adóelkerülés volt a Prjamij tévécsatorna megvásárlásakor.

Ugyanebben az időben két demonstráció is zajlott az épület előtt. A Petro Porosenko ellen tüntetők néhány tucatnyian lehettek, s plakátokkal, hangosbeszélőkkel érkeztek. A másik, az exelnököt támogató tüntetés résztvevői sem lehettek többen vetélytársaiknál, ők szirénákkal, hangos skandálással igyekeztek felhívni magukra a figyelmet. Sajtóbeszámolók szerint ebben az utóbbi csoportban látni vélték Porosenko három gyermekét is. A közrendre, amelyet különösebben senki nem igyekezett megsérteni, néhány tucat rendőr felügyelt.

Később Roman Truba, a DBR igazgatója Telegram-üzenetében megerősítette, hogy a mintegy két órán át tartó kihallgatáson a Prjamij tévécsatorna adásvételéről kérdezték Porosenkót. Hozzátette, nem kizárt, hogy a következő alkalommal hazugságvizsgálatnak is alávethetik a volt elnököt.

Maga Porosenko a kihallgatás után úgy vélte, mivel egy tévécsatornáról van szó, az ügy a szólásszabadságról szól, amelyet meg fognak védeni. Kijelentette, hogy nem bízik az Állami Nyomozóirodában, ezért kész ugyan alávetni magát a hazugságvizsgálatnak, de a Prjamij tévécsatorna adásában. Közölte, felvetette ezt az ötletet a DBR-nek, de a nyomozók „nem nagyon lelkesedtek” az elképzelésért.

Ihor Holovany, az exelnök ügyvédje szerint a nyomozók maguk sem értették, miféle adóelkerülésről, mekkora összegű adó meg nem fizetéséről lehet szó egyáltalán. Külön hangsúlyozta, védencét tanúként hallgatták meg az ügyben. Úgy vélte, a Porosenko ellen az utóbbi időben indított büntetőeljárások fő célja nyomást gyakorolni a volt államfő pártjára.

Korábban a Prjamijt Petro Porosenko tévécsatornájaként emlegették, ám az exállamfő váltig tagadta – és tagadja ma is –, hogy tulajdonosa lenne a csatornának.

(zzz)