A paradicsom vírusos betegségei

2019. augusztus 21., 09:13 , 969. szám

Az elmúlt napokban több paradicsomtermesztő gazda fóliasátrában is találkoztam már megfertőződött vírusos paradicsomtövekkel. A paradicsomot több vírusfaj is megfertőzheti, és amennyiben a vírusoknak nem ellenálló fajtákat ültettünk, mi is számíthatunk a megjelenésükre. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen vírusok megjelenésével kell számolniuk a gazdáknak.

Uborka-mozaikvírus (CMV)

A vírus sok esetben a paradicsom satnya növekedéséhez vezet, bokros megjelenést kölcsönözve a növénynek. A tünetek az enyhe, zöld pettyektől kezdve a klorózison át egészen a súlyos nekrózisig bármilyen formában jelentkezhetnek a leveleken. A levéllemezek mérete jelentősen csökken, és a levélnek csak a középső ere marad meg. A termések a szokásosnál kisebbek és gyakran alaktalanok.

A vírusnak számos gazdanövénye van (800 faj), amelyekről levéltetvek veszik fel és terjesztik nem perzisztens (az állat a fertőzőképességét rövid idő alatt elveszti) módon. A CMV főleg akkor jelent problémát, ha a fertőzött alternatív gazdanövények egész évben életképesek maradnak, valamint ha a vírus megtelepszik a növényházban, ahol megjelenése után a levéltetvek könnyedén terjesztik növényről növényre. A CMV mechanikai úton is terjed.

Dohány karcolatos vírus (TEV)

A tünetek eltérő súlyosságúak, a paradicsom enyhe pettyesedésétől és a levélzet kismértékű torzulásától a levelek súlyos foltosodásáig és gyűrődéséig terjedhetnek. A termések gyakran kisebbek a szokásosnál és alaktalanok. Általában igaz, hogy minél hamarabb fertőződik meg a növény, annál súlyosabbak a tünetek a satnya növekedés és a terméshozam tekintetében.

A vírus számos gazdagyomon megél, és legalább 10 levéltetűfaj tudja terjeszteni. A TEV-et hordozó levéltetvek nem perzisztens módon viszik tovább a kórt a táblákra a környező burgonyaféle gyomokról, paprikáról és más, már fertőzött paradicsomföldekről. Másodlagos fertőzés a fertőzött növények karózásával, metszésével és egyéb kezelésével is megvalósulhat.

Paradicsom-mozaikvírus (ToMV)

Jellemző tünetei a levélszövet világos- és sötétzöld pettyesedése, valamint a növény visszamaradott növekedése. A leveleken megjelenő tünetek a klorotikus foltoktól, illetve nekrózistól a levelek felfelé sodródásáig és a szár csíkosodásáig terjedhetnek attól függően, hogy a ToMV melyik törzse fertőzi meg a növényt. Hűvös időben „páfránylevelűség” alakulhat ki, a levéllemezek mérete jelentősen csökkenthet. Meleg időben a leveleken fellépő tünetek rejtve maradhatnak. Időnként a termésen is kialakulnak tünetek, amelyek az egyenetlen éréstől a termésfal barnulásáig terjedhetnek. A barna termésfal általában az első két fürtön található termésekre jellemző, és napokkal a levéltünetek előtt jelenik meg. Bizonyos környezeti feltételek mellett egyes, a ToMV-vel szemben rezisztens fajtákon nekrotikus csíkok vagy foltok láthatók a száron, a levélnyélen és a levélen, valamint a termésen.

A ToMV-nek számos gazdanövénye van, köztük sok mezőgazdasági növény és gyom is, melyek mindegyike lehet a fertőzés forrása. A gépek és a dolgozók is terjeszthetik a vírust a fertőzött növényekről az egészségesekre.

Paradicsom-bronzfoltosságvírus (TSWV)

Első látható tünetként narancssárgás-sárgás pettyek jelennek meg az idősebb leveleken. Később kicsi, sötét, kör alakú foltok képződnek, amelyek bronzszerű hatást kölcsönöznek a leveleknek. A betegség előrehaladtával a hajtáscsúcs levelei elhalhatnak. A szár és a levélnyelek mentén gyakran sötét, fényes csíkok láthatók. A súlyosan fertőzött növények satnyák, leveleik sárgák és lekonyultak, ami összességében a hervadás hatását kelti. A terméseken általában jellegzetes zöld, sárga és piros, enyhén kiemelkedő koncentrikus gyűrűk láthatók.

A vírusnak igen sok gazdanövénye van, amelyekről a tripszek perzisztens módon terjesztik. A vírust lárvakorban veszik fel, és csak a kifejlett rovarok terjesztik.

Paradicsom sárga levélsodródás vírus (TYLCV)

A korai életszakaszban megfertőződött növények satnyák lehetnek és merev hajtások nőhetnek rajtuk, továbbá kicsi, klorotikus leveleket növeszthetnek, amelyek felfelé kelyhesedhetnek és csavarodhatnak. A súlyosan érintett növényeken általában nincs terméskötés. Ha a terméskötés a növény megfertőződése előtt bekövetkezik, a termés gyakran a szokásos módon beérik.

A vírust a dohánymolytetű lárvái veszik fel fertőzött paradicsomról vagy egyes gyomokról, majd a kifejlett molytetvek perzisztens módon viszik azt át a növényekre. A vírus mechanikai úton nem terjed. A betegség súlyos mértékű megjelenése gyakran a molytetvek jelentős populációihoz köthető.

A vírusok elleni védekezés

A védekezésnek mindenképp a megelőzésen kell alapulnia, mivel a vírusok ellen vegyszeres védelem nem létezik. Hogy elkerüljük a paradicsomállomány vírusfertőzését, több teendőnk is van:

• a vírusvektorok (tripszek, levéltetvek, molytetvek) rovarölővel, és a vírusnak menedéket nyújtó gyomok gyomirtóval történő gyérítése, felszámolása;

• a már fertőzött növények kihúzása, eltávolítása;

• rezisztens fajták használata;

• kerüljük az ültetést olyan talajba, ahol már az előző évben is fertőzött növények voltak;

• egy népi gyógymód alkalmazása: aludttejbe mártva folyamatosan fertőtlenítsük a paradicsom fitotechnikai munkáihoz alkalmazott eszközöket (metszőolló, kés, kesztyű), mivel az aludttej rendelkezik egy bizonyos fertőtlenítő hatással a vírusokkal szemben;

• különböző fertőtlenítő szerek (Hypo) alkalmazása a fitotechnikai munkálatok végzése során.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza